„Milica montenegrói hercegnő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB
44. sor: 44. sor:
* [[Niederhauser Emil]] – [[Szvák Gyula]]: ''A Romanovok''; Pannonica Kiadó, 2002; {{ISBN|963-9252-53-0}}
* [[Niederhauser Emil]] – [[Szvák Gyula]]: ''A Romanovok''; Pannonica Kiadó, 2002; {{ISBN|963-9252-53-0}}


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://www.timohaapanen.net/data/r127.html Életrajzi adatok]{{Halott link|url=http://www.timohaapanen.net/data/r127.html |date=2019-02 }}
* [http://www.timohaapanen.net/data/r127.html Életrajzi adatok]{{Halott link|url=http://www.timohaapanen.net/data/r127.html |date=2019-02 }}
* [http://forum.alexanderpalace.org/index.php?board=15.0 Képek, érdekességek] {{en}}
* [http://forum.alexanderpalace.org/index.php?board=15.0 Képek, érdekességek] {{en}}

A lap 2020. április 12., 21:00-kori változata

Milica Nyikolajevna nagyhercegné
Milica Nyikolajevna
Milica Nyikolajevna
SzületettМилица Петровић Његош
1866. július 14.
Cetinje; Montenegró
Elhunyt1951. szeptember 5. (85 évesen)
Alexandria; Egyiptom
Állampolgárságaorosz (1889–)
HázastársaPjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1889. július 26. – nem ismert)[1][2]
Gyermekei
SzüleiMilena montenegrói királyné
I. Miklós montenegrói király
IskoláiSmolny Institute for Noble Maidens
KitüntetéseiOrder of Saint Catherine
SírhelyeSt. Michael the Archangel Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Milica Nyikolajevna nagyhercegné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Milica montenegrói királyi hercegnő, férjezett Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné (szerbül: Кнегиња Милица Николајевна Петровић-Његош / Kneginja Milica Nikolajevna Petrović-Njegoš, oroszul: Великая княгиня Милица Николаевна Романова; Cetinje, 1866. július 14.Alexandria, 1951. szeptember 5.) montenegrói királyi hercegnő, házassága révén orosz nagyhercegné.

Élete

Származása és gyermekkora

Milica királyi hercegnő 1866 decemberében látott napvilágot a montenegrói királyi család egyik tagjaként, I. Miklós montenegrói király és Milena Vukotić királyné második leányaként.

A hercegnőt és húgát, Anasztázia hercegnőt hamar elszakították családjuktól, amikor II. Sándor orosz cár uralkodása alatt politikai okból Szentpétervárra kerültek a cári család gyámsága alá. Az orosz uralkodócsalád a Szmolnij Intézetben, egy jó nevű, nemes kisasszonyok számára fenntartott iskolában neveltette a két hercegnőt. A család kedvesen, örömmel fogadta a testvéreket, a családi összejövetelekre is meghívta őket; ellenben a szentpétervári arisztokrácia gúnyosan figyelte a montenegrói hercegnőket, nem tartván őket „jó partinak”. A hátuk mögött a „fekete hercegnőknek” hívták őket, ezzel utalva a nővérek sötét bőrére és hajára. A testvérek tanulmányaik befejezése után is az orosz fővárosban maradtak; nénjük, Zorka hercegnő – a későbbi I. Péter szerb király felesége és I. Sándor jugoszláv király anyja – korai halálát követően az ő gondjaikra bízták unokahúgukat, Ilona szerb királyi hercegnőt, aki ugyancsak a Szmolnijba került.

Házassága és gyermekei

1889. július 26-án Peterhofban Milica hercegnő feleségül ment Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceghez, pár hónappal azelőtt, hogy Anasztázia hercegnő nőül ment volna a cári család egyik alágának, a Romanovszkij-ház egyik hercegéhez. Milica hercegnő nagyhercegnéként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle „Milica Nyikolajevna”; mivel ortodox keresztény volt, nem kellett átkeresztelkednie. Pjotr Nyikolajevics és Milica Nyikolajevna kapcsolatát harmónia és boldogság jellemezte, mely a kettejük közötti erős vonzalomból fakadt. Összesen négy gyermekük született, akik közül az utolsó két leány ikerpárként jött világra, ám az egyikük születése napján elhalálozott:

Milica Nyikolajevna nagyhercegné gyermekeivel 1900 körül

Szofja Petrovnát, Nagyezsda hercegnő ikerhúgát nagyanyjuk, Alekszandra Petrovna nagyhercegné temette el kijevi kolostorának udvarán. A gyermekek III. Sándor cár rendelkezése mind hercegni rangot viseltek, annak ellenére, hogy egy nagyherceg utódjai voltak.

Milica nagyhercegné húga, Anasztázia hercegnő 1906-ban elvált első férjétől, majd hozzáment Pjotr Nyikolajevics bátyjához, ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceghez. A montenegrói hercegnők így amellett, hogy testvérek, egyben sógornők is voltak. A nagyhercegnék az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor Grigorij Raszputyin kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok Milica nagyhercegné és a családja ellen fordultak; Feliksz Felikszovics Juszupov herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.

Raszputyin egy magát „sztarecnek” nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevicset. A legtöbb Romanovnak (így például Marija Fjodorovna anyacárnénak) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert Alekszandra Fjodorovna cárné és II. Miklós cár felett, ami végül odavezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.

Száműzetésben

Amikor 1917-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek – id. Nyikolaj Nyikolajevics, Anasztaszija nagyhercegné apósának leszármazottjai – a Kaukázusban voltak, mivel 1915-ben ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a Krím félszigetre utaztak, ahol több Romanov is gyülekezett a bolsevikok elől menekülve. 1918 novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak néhányan éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak Marija Fjodorovna anyacárnéval. 1919 elején a HMS Marlborough angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ezúttal már nem utasították vissza azt.

A Nyikolajevicsek Isztambulban átszálltak a HMS Nelsonra, mely Olaszországba, Genovába vitte őket. Ilona olasz királyné, Milica Nyikolajevna nővére menedéket ajánlott fel a família számára. A család később Franciaországba települt át, akárcsak a legtöbb orosz emigráns. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg 1931. június 17-én hunyt el. Az özvegy Milica Nyikolajevna nővére, Anasztázia hercegnő halálát, majd a második világháborút követően Egyiptomba költözött. Itt élte le élete hátralevő részét a száműzetésben lévő olasz királyi család társaságában. 1951. szeptember 3-án érte a halála Alexandria városában.

Források

További információk

  1. p11118.htm#i111180, 2020. augusztus 7.
  2. inferred from timeline of events