„Fudzsivara család” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Japán történelme kategória eltávolítva; Japán történelmi családok kategória hozzáadva (a HotCattel)
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
2. sor: 2. sor:
A '''Fudzsivara család''' (藤原氏, Fudzsivara-si, [[Hepburn-átírás]]sal: Fujiwara-shi) a [[Japán történelme|japán történelem]] legnagyobb hatalmú udvaronc dinasztiája, amely jóformán az egész [[Heian-kor]]ban ([[794]]–[[1185]]) uralta Japánt „a császár nevében”. Riválisaik, a Szogák legyőzése után [[669]]-ben [[Tendzsi japán császár|Tendzsi]] császártól kapták új nevüket (azelőtt Nakatomik voltak), amely 'lilaakácmezőt' jelent. Befolyásukat házasodáspolitikájukkal őrizték meg: lányaikat hozzáadták a többnyire kiskorú császárokhoz, akiket az örökös megszületése után lemondattak, ily módon császárok hosszú sorának lettek anyai nagyapái, nagybátyjai és apósai, azonkívül a kiskorú császár helyett mint [[régens]]ek, majd pedig mint amolyan palatinusok kormányoztak. Külső vetélytársuk egy támadt csupán ([[Szugavara no Micsizane]]), s hanyatlásukat inkább az egymás közti viszálykodás okozta, meg a katonai osztály ([[szamuráj]]ok) felemelkedése a [[12. század]] közepén ([[Heidzsi-lázadás]], [[Hógen-lázadás]], [[Taira–Minamoto-háború]]). Egyes tagjaik ([[Fudzsivara no Teika]]) ezután már csak irodalmi diktátorok lehettek, aminthogy az egész dinasztia legmaradandóbb teljesítménye amúgy is a világtörténelem egyik legszínpompásabb udvari kultúrájának (ráadásul ez esetben az első tősgyökeres honi, tehát nem [[kína]]i kultúrának) a megteremtése volt ([[Dzsócsó]], [[emakimono]], [[Isze monogatari]], [[Izumi Sikibu]], [[jamato-e]], [[Ki no Curajuki]], [[Kokinsú]], [[monogatari]], [[mono no avare]], [[Muraszaki Sikibu]], [[Ökörnyál-napló]], [[Szei Sónagon]], [[vaka]], [[zuihicu]]). Azzal pedig, hogy beérték a szürke eminenciás szerepkörével, és magát a császári házat sohasem akarták megdönteni, olyan precedenst teremtettek, amely Japán egész későbbi történelmét meghatározta: ennek köszönhető, hogy [[sógun]]ok és egyéb hegemónok hosszú sorának tényleges uralma mellett is ([[Tódzsó Hideki]] tábornokéig bezárólag) máig fennmaradt a világ hasonlíthatatlanul legősibb uralkodóháza. (Fennmaradt egyébként sok vihar közepette a Fudzsivara család is: az ő leszármazottjuk volt az [[1945]]-ben öngyilkosságot elkövető háromszoros miniszterelnök, [[Konoe Fumimaro]] herceg éppúgy, mint [[Szaiondzsi Kimmocsi]].)
A '''Fudzsivara család''' (藤原氏, Fudzsivara-si, [[Hepburn-átírás]]sal: Fujiwara-shi) a [[Japán történelme|japán történelem]] legnagyobb hatalmú udvaronc dinasztiája, amely jóformán az egész [[Heian-kor]]ban ([[794]]–[[1185]]) uralta Japánt „a császár nevében”. Riválisaik, a Szogák legyőzése után [[669]]-ben [[Tendzsi japán császár|Tendzsi]] császártól kapták új nevüket (azelőtt Nakatomik voltak), amely 'lilaakácmezőt' jelent. Befolyásukat házasodáspolitikájukkal őrizték meg: lányaikat hozzáadták a többnyire kiskorú császárokhoz, akiket az örökös megszületése után lemondattak, ily módon császárok hosszú sorának lettek anyai nagyapái, nagybátyjai és apósai, azonkívül a kiskorú császár helyett mint [[régens]]ek, majd pedig mint amolyan palatinusok kormányoztak. Külső vetélytársuk egy támadt csupán ([[Szugavara no Micsizane]]), s hanyatlásukat inkább az egymás közti viszálykodás okozta, meg a katonai osztály ([[szamuráj]]ok) felemelkedése a [[12. század]] közepén ([[Heidzsi-lázadás]], [[Hógen-lázadás]], [[Taira–Minamoto-háború]]). Egyes tagjaik ([[Fudzsivara no Teika]]) ezután már csak irodalmi diktátorok lehettek, aminthogy az egész dinasztia legmaradandóbb teljesítménye amúgy is a világtörténelem egyik legszínpompásabb udvari kultúrájának (ráadásul ez esetben az első tősgyökeres honi, tehát nem [[kína]]i kultúrának) a megteremtése volt ([[Dzsócsó]], [[emakimono]], [[Isze monogatari]], [[Izumi Sikibu]], [[jamato-e]], [[Ki no Curajuki]], [[Kokinsú]], [[monogatari]], [[mono no avare]], [[Muraszaki Sikibu]], [[Ökörnyál-napló]], [[Szei Sónagon]], [[vaka]], [[zuihicu]]). Azzal pedig, hogy beérték a szürke eminenciás szerepkörével, és magát a császári házat sohasem akarták megdönteni, olyan precedenst teremtettek, amely Japán egész későbbi történelmét meghatározta: ennek köszönhető, hogy [[sógun]]ok és egyéb hegemónok hosszú sorának tényleges uralma mellett is ([[Tódzsó Hideki]] tábornokéig bezárólag) máig fennmaradt a világ hasonlíthatatlanul legősibb uralkodóháza. (Fennmaradt egyébként sok vihar közepette a Fudzsivara család is: az ő leszármazottjuk volt az [[1945]]-ben öngyilkosságot elkövető háromszoros miniszterelnök, [[Konoe Fumimaro]] herceg éppúgy, mint [[Szaiondzsi Kimmocsi]].)


== Forrás ==
== Források ==
* {{JapKultLex}}
* {{JapKultLex}}


A lap 2020. április 11., 20:37-kori változata

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A Fudzsivara család (藤原氏, Fudzsivara-si, Hepburn-átírással: Fujiwara-shi) a japán történelem legnagyobb hatalmú udvaronc dinasztiája, amely jóformán az egész Heian-korban (794–1185) uralta Japánt „a császár nevében”. Riválisaik, a Szogák legyőzése után 669-ben Tendzsi császártól kapták új nevüket (azelőtt Nakatomik voltak), amely 'lilaakácmezőt' jelent. Befolyásukat házasodáspolitikájukkal őrizték meg: lányaikat hozzáadták a többnyire kiskorú császárokhoz, akiket az örökös megszületése után lemondattak, ily módon császárok hosszú sorának lettek anyai nagyapái, nagybátyjai és apósai, azonkívül a kiskorú császár helyett mint régensek, majd pedig mint amolyan palatinusok kormányoztak. Külső vetélytársuk egy támadt csupán (Szugavara no Micsizane), s hanyatlásukat inkább az egymás közti viszálykodás okozta, meg a katonai osztály (szamurájok) felemelkedése a 12. század közepén (Heidzsi-lázadás, Hógen-lázadás, Taira–Minamoto-háború). Egyes tagjaik (Fudzsivara no Teika) ezután már csak irodalmi diktátorok lehettek, aminthogy az egész dinasztia legmaradandóbb teljesítménye amúgy is a világtörténelem egyik legszínpompásabb udvari kultúrájának (ráadásul ez esetben az első tősgyökeres honi, tehát nem kínai kultúrának) a megteremtése volt (Dzsócsó, emakimono, Isze monogatari, Izumi Sikibu, jamato-e, Ki no Curajuki, Kokinsú, monogatari, mono no avare, Muraszaki Sikibu, Ökörnyál-napló, Szei Sónagon, vaka, zuihicu). Azzal pedig, hogy beérték a szürke eminenciás szerepkörével, és magát a császári házat sohasem akarták megdönteni, olyan precedenst teremtettek, amely Japán egész későbbi történelmét meghatározta: ennek köszönhető, hogy sógunok és egyéb hegemónok hosszú sorának tényleges uralma mellett is (Tódzsó Hideki tábornokéig bezárólag) máig fennmaradt a világ hasonlíthatatlanul legősibb uralkodóháza. (Fennmaradt egyébként sok vihar közepette a Fudzsivara család is: az ő leszármazottjuk volt az 1945-ben öngyilkosságot elkövető háromszoros miniszterelnök, Konoe Fumimaro herceg éppúgy, mint Szaiondzsi Kimmocsi.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fudzsivara_család&oldid=22480139”