„Khioszi Hippokratész” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
 
42. sor: 42. sor:
}}
}}


'''Khioszi Hippokratész''' ({{ny-gr|Ἱπποκράτης ὁ Χῖος}}), ([[I. e. 470|Kr. e. 470]] körül – [[I. e. 410|Kr. e. 410]] körül) ókori görög matematikus [[Khiosz]] szigetén. Nem rokona a kószi orvos [[Hippokratész]]nak.
'''Khioszi Hippokratész''' ({{ny-gr|Ἱπποκράτης ὁ Χῖος}}), ([[I. e. 470|Kr. e. 470]] körül – [[I. e. 410|Kr. e. 410]] körül) ókori görög matematikus [[Khiosz]] szigetén. Nem rokona a kószi orvos [[Hippokratész]]nak.


Khiosz szigetén született, és később, mint elszegényedett kereskedő ment Athénba. Ott kezdett el matematikával foglalkozni.<ref name=pallas>Pallas, i. h.</ref>
Khiosz szigetén született, és később, mint elszegényedett kereskedő ment Athénba. Ott kezdett el matematikával foglalkozni.<ref name=pallas>Pallas, i. h.</ref>


Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az ''Elemek'' fennmaradt. [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát.
Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az ''Elemek'' fennmaradt. [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát.


[[Kép:HippocratesChiosQuadLunula.jpg|balra|bélyegkép|150px|A [[Hippokratész-féle holdak]] ábrázolása a ''The Philosophical and Mathematical Commentaries of Proclus on the First Book of Euclid's Elements''ből (1788)]]
[[Kép:HippocratesChiosQuadLunula.jpg|balra|bélyegkép|150px|A [[Hippokratész-féle holdak]] ábrázolása a ''The Philosophical and Mathematical Commentaries of Proclus on the First Book of Euclid's Elements''ből (1788)]]
56. sor: 56. sor:
<references/>
<references/>


== Forrás ==
== Források ==
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Hippokrates (2) |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/048/pc004801.html#7 |elérés ideje=2017-09-15 }}
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Hippokrates (2) |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/048/pc004801.html#7 |elérés ideje=2017-09-15 }}



A lap jelenlegi, 2020. április 11., 20:01-kori változata

Khioszi Hippokratész
Életrajzi adatok
SzületettKr. e. 470 körül
Híosz
ElhunytKr. e. 410 körül
Ismeretes mint
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterületmatematika
Jelentős munkáiElemek
A Wikimédia Commons tartalmaz Khioszi Hippokratész témájú médiaállományokat.

Khioszi Hippokratész (ógörögül: Ἱπποκράτης ὁ Χῖος), (Kr. e. 470 körül – Kr. e. 410 körül) ókori görög matematikus Khiosz szigetén. Nem rokona a kószi orvos Hippokratésznak.

Khiosz szigetén született, és később, mint elszegényedett kereskedő ment Athénba. Ott kezdett el matematikával foglalkozni.[1]

Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az Elemek fennmaradt. Eukleidész mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát.

A Hippokratész-féle holdak ábrázolása a The Philosophical and Mathematical Commentaries of Proclus on the First Book of Euclid's Elementsből (1788)

Egyik nevezetes tétele a Hippokratész-féle holdak (lat. lunulae Hippocratis) területének számítása. Ennek a tételnek értelmében ha a derékszögű háromszög két befogója és az átfogója, mint átmérők fölött félköröket rajzol az ember, akkor a két befogó fölött támadt holdak területe egyenlő a háromszög területével. A feladat azért érdekes, mert görbe vonalak által és egyenes vonalak által határolt területek egyenlőségéről van szó benne.[1]

Ugyancsak fontos eredményt ért el a déloszi probléma megoldásának keresésében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pallas, i. h.

Források[szerkesztés]