„Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1490-es térkép |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A [[14. század|14]]-[[15. század]] fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt Közép- és Belső-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. Belső-Szolnok vármegye ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a [[Váci egyházmegye|Váci]], illetve az [[Erdélyi egyházmegye|Erdélyi egyházmegyében]].<ref name="Korai magyar"/> |
A [[14. század|14]]-[[15. század]] fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt Közép- és Belső-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. Belső-Szolnok vármegye ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a [[Váci egyházmegye|Váci]], illetve az [[Erdélyi egyházmegye|Erdélyi egyházmegyében]].<ref name="Korai magyar"/> |
||
== |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 11., 18:40-kori változata
Szolnok vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Szolnok központtal. Várbirtokrendszere hamarosan kelet felé terjeszkedni kezdett, s a megye ezután két, nem összefüggő tömbből állt, az eredeti, később Külső-Szolnok vármegyének nevezett, valamint a Közép-Szolnok vármegye és Belső-Szolnok vármegye által alkotott tömbből. A megye ispánja először 1143-ban jelenik meg az oklevelekben, akinek tisztsége 1263-tól összekapcsolódott az erdélyi vajda tisztségével. Várszervezetéből ismerjük a curialis comest, a hadnagyot, a várjobbágyokat, a várhospeseket, a várnépeket.[1]
A 14-15. század fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik Külsőnek és a keletit Belsőnek. Utóbbi a 15. század elején tovább szakadt Közép- és Belső-Szolnokra. 1441-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. Belső-Szolnok vármegye ekkor lett Erdély része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a Váci, illetve az Erdélyi egyházmegyében.[1]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9