„Wood Buffalo Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás -> Források (WP:BÜ) AWB
10. sor: 10. sor:
}}
}}


A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 44 807 km²-nyi területével [[Kanada]] legnagyobb nemzeti parkja. [[1922]]-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 [[bölény]] ''(Bos bison athabascae)'' él itt. Emellett a [[lármás daru]] ''(Grus americana)'' egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen [[ökoszisztéma]] fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 44 807 km²-nyi területével [[Kanada]] legnagyobb nemzeti parkja. [[1922]]-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 [[bölény]] ''(Bos bison athabascae)'' él itt. Emellett a [[lármás daru]] ''(Grus americana)'' egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen [[ökoszisztéma]] fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.


A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park [[geográfia]]ilag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park [[geográfia]]ilag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.


A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík [[gipszkarszt]]-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes [[fosszília]]-lelőhelyet találtak a kutatók.
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík [[gipszkarszt]]-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes [[fosszília]]-lelőhelyet találtak a kutatók.


A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb [[farkas]]populációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb [[farkas]]populációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.


== Forrás ==
== Források ==
*Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 {{ISBN|963-430-381-1}}
*Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 {{ISBN|963-430-381-1}}



A lap 2020. április 11., 18:14-kori változata

Wood Buffalo Nemzeti Park
Világörökség
Bölény a nemzeti parkban
Bölény a nemzeti parkban
Adatok
OrszágKanada
Világörökség-azonosító256
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, IX, X
Felvétel éve1983
Elhelyezkedése
Wood Buffalo Nemzeti Park (Kanada)
Wood Buffalo Nemzeti Park
Wood Buffalo Nemzeti Park
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Wood Buffalo Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Wood Buffalo Nemzeti Park, amely Alberta tartomány északnyugati és az Északnyugati Tartomány déli részén fekszik, 44 807 km²-nyi területével Kanada legnagyobb nemzeti parkja. 1922-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 bölény (Bos bison athabascae) él itt. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen ökoszisztéma fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.

A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi deltatorkolata, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.

A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík gipszkarszt-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes fosszília-lelőhelyet találtak a kutatók.

A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.

Források

  • Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1

További információk

Commons:Category:Wood Buffalo National Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Wood Buffalo National Park témájú médiaállományokat.