„Kalcium-karbonát” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. április 11., 10:03-kori változata

Ez a szócikk a kőzetalkotó vegyületről szól. Hasonló címmel lásd még: mész (egyértelműsítő lap).

Kémiai azonosítók
Kalcium-karbonát


IUPAC-név	kalcium-karbonát
Más nevek	mészkő, calcii carbonas, szénsavas mész
CAS-szám	471-34-1
EINECS-szám	207-439-9
RTECS szám	FF9335000
ATC kód	A02 AC01, A12 AA04
Gyógyszer szabadnév	calcium carbonate
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CaCO₃
Moláris tömeg	100,09 g/mol
Megjelenés	fehér por, illetve fehér rögök
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	2,93 g/cm³
Olvadáspont	825 °C (bomlik)
Forráspont	olvadáspont közelében bomlik
Oldhatóság (vízben)	0,014 g/l (0°C, 100 kPa)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	tetraéder
Termokémia
Std. képződési entalpia Δ_fH^o₂₉₈	−1207 kJ/mol
Standard moláris entrópia S^o₂₉₈	93 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok^[1]
R mondatok	(nincs)^[1]
S mondatok	(nincs)^[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	a kalcium vegyületei
Azonos anion	karbonátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, Ca C O₃) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület. Különböző ásványai számos kőzet, köztük a mészkő fő összetevői. A kalcium-karbonát a puhatestűek és a gerincesek vázának fő alkotórésze. A vezetékes vízből kiválva a magnézium-karbonáttal együtt alkotja a vízkövet. Az építkezésekhez szükséges habarcs és cement alapanyaga. Az orvoslásban savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben calcii carbonas néven hivatalos.

Elnevezés

Az IUPAC szerinti magyar kémiai nevezéktanban kalcium-karbonát a neve. A nyelvújításkori, mára elavult kémiai nevezéktanban szénsavanyos mész nevet használták.

Felhasználás

A kalcium-karbonát az építkezéseken használt habarcs és cement előállításának alapanyaga. Mészkő formájában építőanyagként is alkalmazzák, különösen jól bevált a nedves vidékeken.^[2] A kalcium-karbonátot az orvoslásban savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják.^[3]

Habarcs készítése

A kalcium-karbonátból égetett meszet, majd oltott meszet állítanak elő, melyből többek között habarcsot készítenek, amit az építkezéseken kötőanyagként használnak. Az eljárás során a kalcium-karbonátot hevítik, melynek hatására 885 °C felett szén-dioxid távozik belőle, és kalcium-oxiddá alakul. A folyamatot mészégetésnek, a kalcium-oxidot égetett mésznek nevezik.

\mathrm {CaCO_{3}\rightarrow CaO+CO_{2}} \!

A kalcium-oxid vízben való oldásával, a mészoltással kalcium-hidroxid oldatot, oltott meszet nyernek. Az oltott meszet homokkal keverik, így kapják a habarcsot.

\mathrm {CaO+H_{2}O\rightarrow Ca^{2+}+2OH^{-}} \!

A habarcsot kötőanyagként alkalmazzák, mivel levegőn állva lassan "megköt", karbonátosodik.

\mathrm {Ca(OH)_{2}+CO_{2}\rightarrow CaCO_{3}+H_{2}O} \!

Cementgyártás

Fő szócikk: Cement

A mészkő kőzetben lévő kalcium-karbonátból agyag hozzáadásával ún. portlandcementet, másképpen szilikátcementet készítenek. A mészkő és agyag keverékét megőrlik, majd kb. 1500 °C-ra hevítik. A kiégetéssel kapott szürkészöld színű rögöket, az ún. klinkercementet porrá őrlik. Az így kapott portlandcement különböző ásványok keveréke, tulajdonságai az összetevők arányától függenek.

A keverék főbb elemei:

3 CaO · SiO₂ (trikalcium-szilikát)
2 CaO · SiO₂ (dikalcium-szilikát)
4 CaO · Al₂O₃ · Fe₂O₃ (tetrakalcium-aluminát-ferrit)
3 CaO · Al₂O₃ (trikalcium-aluminát)

E négy összetevő víz hatására igen kemény, stabil vegyületté alakul át. Ez a folyamat a cement megkötése.

Növényvédelem

A kalcium-karbonátból bizonyos segédanyagokkal olyan speciális műtrágyát készítettek, mely a növényeken fehér bevonatot képez, ezáltal alkalmas azok napégés elleni védelmére.

Előfordulás

Ásványokban, kőzetekben

Lásd még: Mészkő, Dolomit, Kalcit

A kalcium-karbonát számos ásvány (kalcit, aragonit, dolomit, vaterit vagy μ-CaCO₃) és kőzet alapvető alkotója. Kőzetei közül az üledékes kőzetek a gyakoribbak.

Legismertebb kőzete a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó mészkő. A kréta a mészkő különleges változata. Az édesvizekből kicsapódó mésztufától és travertinótól jól megkülönböztethető a tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő.

A dolomit kőzet több, mint 90%-a dolomit ásvány, amely kalcium-magnézium-karbonátból (Ca C O₃*Mg C O₃) áll.

Az átmeneti karbonátos kőzetek összetétele a mészkő (illetve a dolomit) és az agyag közötti.

Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő metamorfózisával keletkező átalakult kőzet, a márvány.

A kalcium-karbonát ásványai (főleg a kalcit) ezenkívül előfordulnak számos telérkőzetben és egyéb hidrotermális képződményben. Aktívan részt vesznek a talajok meszesedésében – ez a folyamat a Kárpát-medence középső részén általános. Kalcium-karbonát ásványokból (kalcit, aragonit) áll a barlangi képződmények többsége.

A jórészt karbonátásványokból (egyebek közt kalcitból is) álló magmás kőzetek a karbonatitok. A Föld egyetlen, működő karbonatitvulkánja a Kelet-Afrikai árokban (Kenyában, a Turkana-tótól délre) található Ol Doinyo Lengai.

Élőlényekben

A tojáshéj kb. 95%-a kalcium-karbonát.^[4] Kalcium-karbonátot tartalmaz a puhatestűek^[5] váza és a gerincesek^[forrás?] csontos váza.

Fizikai tulajdonságok

A kalcium-karbonát fehér, kristályos, szobahőmérsékleten szilárd vegyület. Fizikai tulajdonságai jelentősen függenek kristályszerkezetétől.

Kémiai tulajdonságok

Lásd még: Karbonát

Oldhatóság

Vízben igen kis mértékben, savakban jól oldódik. Szénsavas vízben oldható.

\mathrm {CaCO_{3}+H_{2}CO_{3}\rightleftharpoons Ca^{2+}+2HCO_{3}^{-}} \!

Vízkövesedés

A vízben oldott kalcium- és hidrokarbonátionok kalcium-karbonátként kiválhatnak. A kivált kalcium-karbonát a magnézium-karbonáttal együtt alkotja a vízkövet.

\mathrm {Ca^{2+}+2HCO_{3}^{-}\rightleftharpoons {\underline {CaCO_{3}}}+CO_{2}+H_{2}O} \!

Kalcium-karbonát kimutatása

Ha egy erős savat, például sósavat cseppentünk olyan kőzetre, ami karbonátot (esetünkben kalcium-karbonátot) tartalmaz, pezsgést tapasztalunk a fejlődő szén-dioxid miatt.

\mathrm {2H^{+}+CaCO_{3}\rightarrow Ca^{2+}+CO_{2}+H_{2}O} \!

A fejlődő szén-dioxid a meszes vizet, vagyis a kalcium-hidroxid vizes oldatát megzavarosítja.

\mathrm {CO_{2}+Ca^{2+}+2OH^{-}\rightarrow {\underline {CaCO_{3}}}+H_{2}O} \!

Források

Balogh K. et al.: Szedimentológia I–III. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.)
Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., p. 327, 337; ISBN 963-10-7229-0)
Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p. 45–64; HU ISSN 0015-542X)
www.malagrow.hu

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c BGIA GESTIS^{[halott link]} (németül)
↑ Limestone Rocks Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (The Franklin Institute)
↑ Újra jóízűen enni - HáziPatika.com
↑ Látványos kémiai kísérletek (a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete)
↑ Geokronológiai segédanyag Archiválva 2007. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete)

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[BGIA_GESTIS-1] BGIA GESTIS^{[halott link]} (németül)

[2] Limestone Rocks Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (The Franklin Institute)

[3] Újra jóízűen enni - HáziPatika.com

[4] Látványos kémiai kísérletek (a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete)

[5] Geokronológiai segédanyag Archiválva 2007. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 75. sor: / 75. sor: @@
 :''Fő szócikk: [[Cement]]''
 A [[mészkő (kőzet)|mészkő kőzetben]] lévő kalcium-karbonátból [[agyag]] hozzáadásával ún. ''[[cement|portlandcementet]]'', másképpen ''[[cement|szilikátcementet]]'' készítenek. A [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és [[agyag]] keverékét megőrlik, majd kb. 1500&nbsp;°C-ra hevítik. A kiégetéssel kapott szürkészöld színű rögöket, az ún. ''klinkercementet'' porrá őrlik. Az így kapott [[cement|portlandcement]] különböző [[Ásvány (anyag)|ásványok]] keveréke, tulajdonságai az összetevők arányától függenek.
 A keverék főbb elemei:
@@ 92. sor: / 92. sor: @@
 :''Lásd még: [[Mészkő (kőzet)|Mészkő]], [[Dolomit]], [[Kalcit]]''
 A kalcium-karbonát számos [[Ásvány (anyag)|ásvány]] ([[kalcit]], [[aragonit]], [[dolomit]], [[vaterit]] vagy μ-CaCO<sub>3</sub>) és [[kőzet]] alapvető alkotója. [[Kőzet]]ei közül az [[üledékes kőzetek]] a gyakoribbak.
 Legismertebb [[kőzet]]e a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó [[mészkő (kőzet)|mészkő]]. A [[kréta (kőzet)|kréta]] a [[mészkő (kőzet)|mészkő]] különleges változata. Az [[édesvíz|édesvizekből]] kicsapódó [[mésztufa|mésztufától]] és [[travertino|travertinótól]] jól megkülönböztethető a tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb [[diagenezis|diagenizált]] mészkő.
 A [[dolomit|dolomit kőzet]] több, mint 90%-a [[dolomit|dolomit ásvány]], amely kalcium-magnézium-karbonátból ([[Kalcium|Ca]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>*[[Magnézium|Mg]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>) áll.
 Az [[átmeneti karbonátos kőzet]]ek összetétele a mészkő (illetve a [[dolomit]]) és az [[agyag]] közötti.
 Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózisával]] keletkező [[átalakult kőzet]], a [[márvány]].
@@ 137. sor: / 137. sor: @@
 == Források ==
 * Balogh K. et al.: Szedimentológia I–III. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.)
-* Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., p. 327, 337; {{ISBN|963-10-7229-0}})
+* Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., p.&nbsp;327, 337; {{ISBN|963-10-7229-0}})
-* Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p. 45–64; HU {{ISSN|0015-542X}})
+* Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p.&nbsp;45–64; HU {{ISSN|0015-542X}})
 * www.malagrow.hu
@@ 147. sor: / 147. sor: @@
 {{Nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|Kémia}}
 {{DEFAULTSORT:Kalciumkarbonat}}
 [[Kategória:Szervetlen kalciumvegyületek]]

Sablon:E160-199 m v sz E-számok
Színezékek (E100–199) • Tartósítószerek (E200–299) • Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok (E300–399) • Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek (E400–499) • Savanyúságot szabályzó és csomósodást gátló anyagok (E500–599) • Ízfokozók (E600–699) • Egyéb (E900–999) • Kiegészítő vegyületek (E1100–1599)
sárga (E100–109) • narancsszínű (E110–119) • piros (E120–129) • kék és lila (E130–139) • zöld (E140–149) • barna és fekete (E150–159) • egyéb (E160–199)
alfa-karotin (E160a) • annatto (E160b) • kapszantin (E160c) • likopin (E160d) • béta-apo-8′-karotinal (E160e) • béta-apo-8′-karotinsav-etil-észter (E160f) • flavoxantin (E161a) • lutein (E161b) • kriptoxantin (E161c) • rubixantin (E161d) • violaxantin (E161e) • rhodoxantin (E161f) • kantaxantin (E161g) • betanin (E162) • antocián (E163) • kalcium-karbonát (E170) • titán-dioxid (E171) • vas-oxidok (E172) • alumínium (E173) • ezüst (E174) • arany (E175) • rubinpigment (E180) • csersav (tannin) (E181)