„Csíkszék” változatai közötti eltérés

	Csíkszék, Csíkország
	A Csíksomlyói búcsúnak helyt adó nyereg
Fennállás	13. század - 1876
Ország	Magyar Királyság (történelmi); Románia (jelenlegi)
Központ	Csíkszereda
Főbb települések	Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Madéfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszentmárton
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	székely
Vallás	római katolikus, görögkatolikus, ortodox, református (1867)
Nyelv	magyar
	Térkép
	Csíkszék helyzete a mai értelemben vett Székelyföld területén sárga színnel jelölve
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszék, Csíkország témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. április 8., 15:22-kori változata

Ez a szócikk a történelmi székről szól. Hasonló címmel lásd még: Csíkszék (egyértelműsítő lap).

Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. A szék a Csíki-medencében, az Olt felső medencéjében, a Keleti-Kárpátok és a Hargita közrezártságában fekszik. A magyarság Erdélyben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A 19. században a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni székelyek egy része kivándorolt Moldvába. 1876-ban területéből szervezték Csík vármegyét.

1870-ben 107.285 lakosa volt, melyből 88.639 (82,6%) római katolikus, 16.753 (15,6%) görög katolikus és 1.893 egyéb vallású volt. 82,7% magyar, 15,7% román és 1,6% egyéb nemzetiségű.

Földrajzilag két részre oszlik fel, Alcsíkra és Felcsíkra.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszék témájú médiaállományokat.

Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 503. o. ISBN 963-05-1286-6

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 }}
-'''Csíkszék''' régies helyi hagyományokban olykor '''Csíkország''' egyike volt a [[székelyek|székely]] [[szék (terület)|székeknek]], vagyis a történelmi [[Székelyföld]] közigazgatási egységeinek. A szék a [[Csíki-medence|Csíki-medencében]], az [[Olt]] felső medencéjében, a [[Keleti-Kárpátok]] és a [[Hargita (hegység)|Hargita]] közrezártságában fekszik. A [[magyarok|magyarság]] [[Erdély]]ben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A [[19. század]]ban a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni [[székelyek]] egy része kivándorolt [[Moldva|Moldvába]].
+'''Csíkszék''' régies helyi hagyományokban olykor '''Csíkország''' egyike volt a [[székelyek|székely]] [[szék (terület)|székeknek]], vagyis a történelmi [[Székelyföld]] közigazgatási egységeinek. A szék a [[Csíki-medence|Csíki-medencében]], az [[Olt]] felső medencéjében, a [[Keleti-Kárpátok]] és a [[Hargita (hegység)|Hargita]] közrezártságában fekszik. A [[magyarok|magyarság]] [[Erdély]]ben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A [[19. század]]ban a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni [[székelyek]] egy része kivándorolt [[Moldva|Moldvába]]. 1876-ban területéből szervezték Csík vármegyét.
+-ben 107.285 lakosa volt, melyből 88.639 (82,6%) római katolikus, 16.753 (15,6%) görög katolikus és 1.893 egyéb vallású volt. 82,7% magyar, 15,7% román és 1,6% egyéb nemzetiségű.
 Földrajzilag két részre oszlik fel, [[Alcsík]]ra és [[Felcsík]]ra.