„Dömök Gábor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor: 29. sor:
1953-tól a [[Magyar Rádió]] bemondója lett.
1953-tól a [[Magyar Rádió]] bemondója lett.


[[1956]]-ban, a rádió ostromának idején, három kiskatona ismerőse zárótüzétől fedezve, hason fekve, fejét kabáttal letakarva olvasta föl a Központi Vezetőség határozatát. Mire végzett a tűzpárbajban zajló felolvasással, a három katonából kettő már nem élt. A következő napokban dolgozott a Parlamentben is, amikor onnan szólt a rádió.
[[1956]]-ban, a Rádió ostromának idején, három kiskatona ismerőse zárótüzétől fedezve, hason fekve, fejét kabáttal letakarva olvasta föl a Központi Vezetőség határozatát. Mire végzett a tűzpárbajban zajló felolvasással, a három katonából kettő már nem élt. A következő napokban dolgozott a Parlamentben is, amikor onnan szólt a rádió.
{{idézet|...ritkán jártunk haza, szinte ott laktunk a Parlamentben. Beköltöztünk. „Belaktuk” az épületet...sokszor volt, hogy alvásból riasztottak: mondjam el a közleményt, a hírt, az üzenetet...}}
{{idézet|...ritkán jártunk haza, szinte ott laktunk a Parlamentben. Beköltöztünk. „Belaktuk” az épületet...sokszor volt, hogy alvásból riasztottak: mondjam el a közleményt, a hírt, az üzenetet...}}
A [[Magyar Televízió]]ban hírolvasó-bemondóként a Tv-híradó műsoraiban a napi három kiadásban hallhatták, láthathatták a nézők.
A [[Magyar Televízió]]ban hírolvasó-bemondóként a Tv-híradó műsoraiban a napi három kiadásban hallhatták, láthathatták a nézők.

A lap 2020. április 7., 23:05-kori változata

Dömök Gábor
Dömök Gábor és Kertész Zsuzsa
Dömök Gábor és Kertész Zsuzsa
Született1933
Kiskőrös
Elhunyt2010 (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar Magyarország
Foglalkozása
  • rádióbemondó
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem

SablonWikidataSegítség

Dömök Gábor (Kiskőrös, 1933Budapest, 2010) a Magyar Rádió bemondója, televíziós hírolvasó-bemondó.

Életpályája

Önmagáról mesélte:

„A háború után jöttem Kiskőrösről Budapestre, rokonokhoz. Egy autó- és motorszerelőnél voltam tanonc. Mondhatom, BMW-specialista lettem. Ám az államosításkor bezárt a műhely, s én — mert esztergálni is tanultam az autószerelőnél — Csepelre kerültem. Vidéki fiú Pesten, a fényes szellők idejében. Ma már sablonos a történet — nekem viszont meghatározó élményem. Falujárás, kultúrcsoport, barátok ...”

Amatőr színjátszással Csepelen kezdett el foglalkozni. Miután csoportjukkal megnyerték a Margitszigeten megrendezett versenyt, fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. Főiskolásként bejáratos lett színházakba és a Magyar Rádióba is, ahová egy alkalommal bemondókat kerestek. Kiváncsiságból megpróbálta. Ezerhatszáz jelentkező közül ő volt az egyetlen, akit két hét múlva arról értesítettek, hogy alkalmasnak bizonyult.

A főiskolán, második év végén Major Tamás eltanácsolta a rendezői szakról.

„Azt mondta: túl rutinosan rendezek, menjek inkább a színész szakra. Megsértődtem — 21 éves korában ez könnyen megy az embernek — és egyenesen a Rádióba jöttem. Később már nem bántam, hogy nem lett belőlem rendező.”

1953-tól a Magyar Rádió bemondója lett.

1956-ban, a Rádió ostromának idején, három kiskatona ismerőse zárótüzétől fedezve, hason fekve, fejét kabáttal letakarva olvasta föl a Központi Vezetőség határozatát. Mire végzett a tűzpárbajban zajló felolvasással, a három katonából kettő már nem élt. A következő napokban dolgozott a Parlamentben is, amikor onnan szólt a rádió.

„...ritkán jártunk haza, szinte ott laktunk a Parlamentben. Beköltöztünk. „Belaktuk” az épületet...sokszor volt, hogy alvásból riasztottak: mondjam el a közleményt, a hírt, az üzenetet...”

A Magyar Televízióban hírolvasó-bemondóként a Tv-híradó műsoraiban a napi három kiadásban hallhatták, láthathatták a nézők. Erről az alábbiakat mondta:

„Az első híradásban mintegy tíz-tizenkét percem van. A második húszperces híradóban fölváltva olvasunk valamelyik kolleginával. A harmadikban ismét egyedül leszek tizenöt percig....ebben a munkában a melegnél is fárasztóbb a permanencia. Hogy hol lépjen be az ember. Hol gyorsítson a szövegmondáson, hogy megőrizze a kép és a szöveg párhuzamosságát. [1]

A rádió bemondó stúdiójában hosszú ideig Erdei Klári volt a hangpárja. Közös munkájukról így nyilatkoztak:

„ Általában hírenként váltjuk egymást, de ez nem kötelező. Amikor megkapjuk a leírt híranyagot, mindegyikünk kiválasztja a maga szövegét, van, amikor két hírt is egymásután... — Bakik? — Ha együtt vagyunk, sokkal ritkábban fordulnak elő, mintha akármelyikünkkel más ül a fülkébe. A megszokás az egyik legfontosabb kellékünk... [2]

Számos szövegalámondást készített, előadóművészként verseket is mondott.

Rádiós munkáiból

  • Krónikák (reggeli, déli, esti)
  • Koszorú a kapu alatt (dokumentum műsor)

Filmes munkáiból

  • Kihajolni veszélyes (1977)... Tévébemondó
  • A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története (1983)
  • Hülyeség nem akadály (1986)
  • Macskafogó (1986)... TV-bemondó (A barnahajú egér bemondó, a híradó csoport tagja.)

Jegyzetek

  1. Tükör (11. évfolyam, 35. szám 8-9. oldal) 1974-08-27 - Öten odaszegezve
  2. Esti Hírlap,(12. évfolyam, 112. szám, 3. oldal) 1967-05-15 Miért kettesben - Az „űrpáros“, a hangpáros és a camionpáros

Források

  • Rádió és televízó újság (XI. évfolyam, 3. hét, 1966. január 17. - 1966. január 23, 7. oldal) - Bemutatjuk Dömök Gábor rádióbemondót
  • Esti Hírlap (31. évfolyam, 261. szám, 3. oldal) 1986-11-06 - A rádiónak szólnia kell