„Leibic” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Nevezetességei: Kisebb lektorálás |
a turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
|képaláírás = |
|képaláírás = |
||
|zászló = Lubica-flag.gif |
|zászló = Lubica-flag.gif |
||
|régió = Szepes |
|||
|kerület = Eperjesi |
|kerület = Eperjesi |
||
|járás = Késmárki |
|járás = Késmárki |
||
A lap 2020. április 3., 12:45-kori változata
| Leibic (Ľubica) | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1271 | ||
| Polgármester | Ján Kapolka | ||
| Irányítószám | 059 71 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4476 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 162 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 629 m | ||
| Terület | 26,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 14″, k. h. 20° 26′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 14″, k. h. 20° 26′ 54″ | |||
| Leibic weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leibic témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Leibic (szlovákul Ľubica, németül Leibitz, latinul Laibicium) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése
Késmárktól 2 km-re délkeletre, a Leibic patak mellett fekszik.
Nevének eredete
Neve a szláv lub (= kedves) szóból ered.
Története
Oklevélben 1251-ben "Lubicha" néven említik először. 1268-ban "Lewcitza", 1271-ben "Leybicz", 1294-ben "Lybicha" alakban említik. A szláv őslakosság mellé a tatárjárás után szászokat telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot 1271-ben V. Istvánnak kellett elsimítani. Ekkor városi jogokat kapott, majd 1364-ben jogosult lett hetipiac tartására is. 1412 és 1772 között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt. 1535-től országos vásárt is tarthatott, majd 1656-tól már három országos vására volt. fejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. Evangélikus iskolája a 16. század második felében létesült. 1710–11-ben pestisjárvány pusztított. 1778 és 1876 között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott. 1828-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.
Vályi András szerint "LEIBICZ. Leibitzium, Libitza, Lubiza. Szepes Várm. egy a’ leg régibb 16 Szepességi Városok közzűl. Régi lakosai 1204dik esztendő tájban a’ Szászok voltak, és virágzótt vala; míg az 1659. 1680. és 1708dik esztend. Történt szerentsétlen égések által mind a’ Város, mind pedig annak lakosai nagyon meg fogyasztattak. Valamint hogy régi időtöl ólta leg első helyet foglál, a’ Szepességi Városoknak Bíráji között e’ Városnak Bírája, úgy mind azok között a’ Várost is meg tartotta sokáig elsőségét; de már ennél némellyek népesebbek, ’s gazdagabbak is. Ékesíti e’ Várost a’ Szentegyház, és a’ Plebánia, melly az egész Szepességen nevezetes, több épűletei között is tsínosak némellyek. Az evngelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok is. Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, ’s két faluja, és majorsága is van. Lakosai rész szerént mester emberek, posztó szövők, rész szerént pedig földmivelők, némellyek fával is keresik élelmeket. Borsója nevezetes, lennye is nem utolsó terem, fája bőven van mind a’ két féle, Országos, és héti vásárjai is vagynak; de nem nevezetesek, piatzok helyben, és Kézsmárkon."[2]
Fényes Elek szerint "Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Neves személyek
- Marci János (17. század első fele – 1686 után) evangélikus lelkész és tanár.
- Emeritzy Géza (1838-1887) bölcseleti doktor, állami tanítóképző-intézeti igazgató.
- Pór Ernő (1889-1937) magántisztviselő, kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa.
Népessége
1880-ban 3084 lakosából 693 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 3025 lakosából 883 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 2803 lakosából 1189 szlovák és 49 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2782 lakosából 1311 szlovák, 1135 német és 213 magyar volt.
1921-ben 2837 lakosából 1443 csehszlovák és 13 magyar volt.
1930-ban 3259 lakosából 1836 csehszlovák és 6 magyar volt.
2001-ben 3677 lakosából 3443 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 4288 lakosából 3898 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
- A település feletti erdőben kénes fürdő volt, amely már a 13. században is ismert volt, a fürdőtelep 1718-ban létesült. 1952-ben megszűnt, mert a Javorina katonai gyakorlótér területére esett.
- Nagyboldogasszony (Mária Mennybemenetele) tiszteletére épített római katolikus plébániatemploma 13. századi, ékessége Lőcsei Pál mester Madonna-szobra. A 18. században barokk stílusban építették át.
- A Szentlélek templom is 13. századi, eredeti gótikus oltárait a 20. század elején Budapestre szállították. Ezt a templomot is a 18. században barokkizálták.
- Evangélikus templomát 1786-ban építették.
- Házai közül sok gótikus és reneszánsz eredetű, legtöbbjüket a 19. században építették át.
- Mária-oszlopa 1726-ban készült barokk stílusban.
Jegyzetek
- Endrődi Gábor 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. Művészettörténeti Értesítő 52.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
