„Arktisz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
'''Arktisz'''nak nevezzük az [[Északi-sark]] körüli területeket. Legnagyobb része a [[Jeges-tenger]] területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is [[Oroszország]], [[Alaszka]], [[Kanada]], [[Norvégia]], [[Grönland]] és [[Izland]] területéről.
'''Arktisz'''nak nevezzük az [[Északi-sark]] körüli területeket. Legnagyobb része a [[Jeges-tenger]] területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is [[Oroszország]], [[Alaszka]], [[Kanada]], [[Norvégia]], [[Grönland]] és [[Izland]] területéről.


Az Arktisznak pontos határa nincs, de általában a 10 °C alatti júliusi [[középhőmérséklet]]tel rendelkező területeket nevezzük így.
Az Arktisznak pontos határa nincs, de általában a 10 °C alatti júliusi [[középhőmérséklet]]tel rendelkező területeket hívjuk így.
Más definíciók északi sarkkörtől (É.sz. 66° 33’) vagy a hóhatártól (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) északra eső területet értik alatta. Az [[Antarktisz|Antarktisszal]] ellentétben itt nincs önálló kontinens, szárazföldi területei [[Európa|Európához]], [[Észak-Amerika|Észak-Amerikához]] és [[Ázsia|Ázsiához]] tartoznak, állandóan befagyott tengeri területei pedig a Jeges-tengerhez.
Más definíciók északi sarkkörtől (É.sz. 66° 33’) vagy a hóhatártól (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) északra eső területet értik alatta. Az [[Antarktisz|Antarktisszal]] ellentétben itt nincs önálló kontinens, szárazföldi területei [[Európa|Európához]], [[Észak-Amerika|Észak-Amerikához]] és [[Ázsia|Ázsiához]] tartoznak, állandóan befagyott tengeri területei pedig a Jeges-tengerhez.



A lap 2020. március 30., 18:53-kori változata

A piros vonal jelzi a 10 °C alatti júliusi középhőmérsékletes területet
Arktisz jegének vékonyodása

Arktisznak nevezzük az Északi-sark körüli területeket. Legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről.

Az Arktisznak pontos határa nincs, de általában a 10 °C alatti júliusi középhőmérséklettel rendelkező területeket hívjuk így. Más definíciók északi sarkkörtől (É.sz. 66° 33’) vagy a hóhatártól (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) északra eső területet értik alatta. Az Antarktisszal ellentétben itt nincs önálló kontinens, szárazföldi területei Európához, Észak-Amerikához és Ázsiához tartoznak, állandóan befagyott tengeri területei pedig a Jeges-tengerhez.

Az Európai területen a Golf-áramlat meleg vizet szállít az északi területekre, ezért itt a jégsapka sokkal északabbra kezdődik, mint máshol a világon.

Bár az Arktisz legnagyobb része kopár jég, élővilága rendkívüli, rengeteg hal, fóka, madár honos csak ezen a tájon.

Az Arktiszt az Éjféli nap földjének is hívják, mivel a nyári napfordulóhoz közeledve egyre később nyugszik le a Nap, majd északi szélességtől függően napokig vagy akár hónapokig egyáltalán le sem nyugszik.

Az itteni jégtakarónak kulcsszerepe van a globális felmelegedés hatásaiban, az éghajlat legkisebb változása is könnyen észrevehető a jég területének megfigyelésével. A jég vastagságát atomtengeralattjárókról, ill. meteorológiai ballonokról mérik.

A legújabb kutatások szerint a globális légáramlatok miatt a civilizált világ légszennyezése eljut ezekre a területekre is, ami nagy veszélyt jelent az ottani élővilágra.

Ha a jégfelszín továbbra is az elmúlt időszakban tapasztalt mértékben húzódik vissza, évtizedenként átlagosan 10%-kal zsugorodik, akkor 2060-ra a Jeges-tenger teljesen jégmentes lehet.[1] 2007-ben napvilágot látott egy tanulmány, mely szerint már 2041-re teljesen elolvadhat az Arktisz jege.[2]

Gazdaság

Évszázadok óta halásznak itt a rendkívüli halmennyiség miatt, régebben a fóka is fontos zsákmányállat volt, mára ezek száma jelentősen csökkent.

Egyre fontosabb viszont az földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárása. Mivel a könnyen kitermelhető olajkutak lassan kimerülnek, az olajfúrók új lehetőségeket keresnek. Elsősorban Oroszország, de az egész világ vizsgálja a területet, mely valószínűleg óriási lelőhelyeket tartogat. A területet nem védik az Antarktiszhoz hasonló nemzetközi egyezmények, ezért újabban politikai-diplomáciai vetélkedés indult a kitermelési jogokért.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek