„Johannita Rend (Brandenburgi)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor: 27. sor:
A német johannita rend története kezdetben összetartozik a [[máltai lovagrend]] történetével. A [[Brandenburg történelme|brandenburgi]] tartomány a máltai rend német nagyperjelsége alá tartozott. A tartomány jelentős vagyonra tett szert, főleg a német [[Templomosok|templomosrendi]] birtokok bekebelezésével. 1382-ban egyedi autonóm státust vívott ki magának a német perjelségen belül: a tartományfőnököt az alá tartozó kommandériák vezetői választották meg, a német nagyperjel csak megerősítette a választásukat.
A német johannita rend története kezdetben összetartozik a [[máltai lovagrend]] történetével. A [[Brandenburg történelme|brandenburgi]] tartomány a máltai rend német nagyperjelsége alá tartozott. A tartomány jelentős vagyonra tett szert, főleg a német [[Templomosok|templomosrendi]] birtokok bekebelezésével. 1382-ban egyedi autonóm státust vívott ki magának a német perjelségen belül: a tartományfőnököt az alá tartozó kommandériák vezetői választották meg, a német nagyperjel csak megerősítette a választásukat.


A [[reformáció]] során a [[Hohenzollern-ház|brandenburgi hercegi ]]<nowiki/>z áttért [[luteránus]]sá. Egyes rendi kommandéria-vezetők követték; 1551-ben egy helyi káptalan határozatot hozott, miszerint megházasodott kommandéria-vezetők megmaradhattak tisztségükben. A messzi Málta szigetén hadakozó nagymesternek nem sikerült ezt megakadályoznia. Az 1648-as [[Vesztfáliai béke|vesztfáliai békeszerződés -]] azon kívül, hogy rendezte a protestánssá lett máltai lovagok jogi státusát - elismerte a brandenburgi [[Választófejedelem|választófejedelmet]] a rendi tartomány védnökének. Ez messzemenő következményekkel járt: 1693 után a brandenburgi tartomány feje, az "úrmester" ("Herrenmeister") következetesen a protestáns [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern]] házból került ki. Mindezek ellenére, a brandenburgi tartomány a máltai lovagrend része maradt.
A [[reformáció]] során a [[Hohenzollern-ház|brandenburgi hercegi ház]] áttért [[luteránus]]sá. Egyes rendi kommandéria-vezetők követték; 1551-ben egy helyi káptalan határozatot hozott, miszerint megházasodott kommandéria-vezetők megmaradhattak tisztségükben. A messzi Málta szigetén hadakozó nagymesternek nem sikerült ezt megakadályoznia. Az 1648-as [[Vesztfáliai béke|vesztfáliai békeszerződés -]] azon kívül, hogy rendezte a protestánssá lett máltai lovagok jogi státusát - elismerte a brandenburgi [[Választófejedelem|választófejedelmet]] a rendi tartomány védnökének. Ez messzemenő következményekkel járt: 1693 után a brandenburgi tartomány feje, az "úrmester" ("Herrenmeister") következetesen a protestáns [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern]] házból került ki. Mindezek ellenére, a brandenburgi tartomány a máltai lovagrend része maradt.
[[Fájl:1801 Carl.jpg|bélyegkép|[[Károly porosz királyi herceg|Károly porosz herceg]], a visszaállított Ballei Brandenburg első Úrmestere]]
[[Fájl:1801 Carl.jpg|bélyegkép|[[Károly porosz királyi herceg|Károly porosz herceg]], a visszaállított Ballei Brandenburg első Úrmestere]]
A [[napóleoni háborúk]] után a német nagyperjelség és a brandenburgi tartomány fel lettek oszlatva; de 1812-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] király megalapított egy királyi Szent János rendet, amelybe fölvette az összes volt brandenburgi tartományi lovagot. Utódja, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos]] pedig 1852-ben visszaállította a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Rend Brandenburgi Tartományát - röviden Johannita Rendet. [[Károly porosz királyi herceg]] lett az első Úrmester. A lovagok, a régi szabály szerint, az új Úrmester megválasztását hivatalosan bejelentették a máltai rend akkori nagymesteri helytartójának, Rómában.
A [[napóleoni háborúk]] után a német nagyperjelség és a brandenburgi tartomány fel lettek oszlatva; de 1812-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] király megalapított egy királyi Szent János rendet, amelybe fölvette az összes volt brandenburgi tartományi lovagot. Utódja, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos]] pedig 1852-ben visszaállította a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Rend Brandenburgi Tartományát - röviden Johannita Rendet. [[Károly porosz királyi herceg]] lett az első Úrmester. A lovagok, a régi szabály szerint, az új Úrmester megválasztását hivatalosan bejelentették a máltai rend akkori nagymesteri helytartójának, Rómában.

A lap 2020. március 23., 16:06-kori változata

Összefoglaló

A német johannita rend vendégháza Jeruzsálemben

A johannita lovagrendek a történelmi Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályosi Rendnek protestáns ágai, a mai katolikus Szuverén Máltai Rend protestáns testvérei. Világszerte négy egymástól független, szövetkezett szervezetből áll: a német Johanniter Orden, amely alá a magyar tagozat is tartozik; az angol Venerable Order of St. John; és a holland és svéd nemzeti johannita rendek. A német ("Brandenburgi") Johannita rend - röviden Johanniterorden - a legkorábbi és a legnagyobb köztük.

Kölcsönösen elismerik egymást a katolikus Máltai Renddel, és rendszeres köztük az együttműködés. Történelmi okokból a protestáns rendek, és segélyszervezeteik, világszerte a "johannita" vagy "Szent János" jelzőt használják, míg a katolikus lovagrend és annak intézményei a "máltai" jelzőt.

A protestáns ág nagyrészt a máltai rend német nagyperjelségéhez tartozó Brandenburgi tartományból fejlődött ki 16-ik és 19-ik századok közt; belőle váltak ki a huszadik század folyamán a kisebb holland és svéd rendek. Az angol rend külön jött létre a tizenkilencedik században.

Magyarországon a protestáns Szent János Rendet a német rend Magyar Tagozata képviseli, és annak segélyszolgálata, a Magyar Johannita Segítőszolgálat.

A johannita rendek világszerte

1946 óta négy független szervezet képviseli világszerte a történelmi Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Rendnek protestáns ágazatát:

  1. a német Johanniterorden, teljes nevén "Die Ballei Brandenburg des ritterlichen Ordens St. Johannis vom Spital zu Jerusalem",[1] amely alá tartoznak még
    • A Johannita Rend Magyar Tagozata (lásd "A Johannita Rend Magyarországon" fejezetet, ebben a cikkben)
    • Johanniter Ridderskapet i Finland
    • Association des Chevaliers de St. Jean, Langue de France
    • Kommende der Johanniterritter in der Schweiz
  2. az angol Venerable Order of St. John, teljes nevén "The Grand Priory of the British Realm of the Most Venerable Order of the Hospital of St. John of Jerusalem"[1]
  3. a holland johannita rend, "Johanniter Orde in Nederland"
  4. a svéd johannita rend, "Johanniter Order i Sverige".

Tehát nyolc szervezet: köztük négy a német Johanniterorden alá tartozik, három pedig attól független. A szervezetek 1961 óta a Szent János Rendek Nemzetközi Szövetsége (International Alliance of the Orders of St. John)[2] keretében szövetségbe léptek. 1985-től kezdve rendszeres intézményes kapcsolat van a Szövetség és a katolikus Szuverén Máltai Lovagrend közt, amellyel kölcsönösen elismerik egymás legitimitását és a köztük levő történelmi rokonságot; az egyes szervezetek közt már a tizenkilencedik században rendszeres volt az együttműködés, pl. a háborúk alatti sebesültellátásban. Ma számos közös tevékenységük és programjuk van világszerte.

A német johannita rend története

A német johannita rend története kezdetben összetartozik a máltai lovagrend történetével. A brandenburgi tartomány a máltai rend német nagyperjelsége alá tartozott. A tartomány jelentős vagyonra tett szert, főleg a német templomosrendi birtokok bekebelezésével. 1382-ban egyedi autonóm státust vívott ki magának a német perjelségen belül: a tartományfőnököt az alá tartozó kommandériák vezetői választották meg, a német nagyperjel csak megerősítette a választásukat.

A reformáció során a brandenburgi hercegi ház áttért luteránussá. Egyes rendi kommandéria-vezetők követték; 1551-ben egy helyi káptalan határozatot hozott, miszerint megházasodott kommandéria-vezetők megmaradhattak tisztségükben. A messzi Málta szigetén hadakozó nagymesternek nem sikerült ezt megakadályoznia. Az 1648-as vesztfáliai békeszerződés - azon kívül, hogy rendezte a protestánssá lett máltai lovagok jogi státusát - elismerte a brandenburgi választófejedelmet a rendi tartomány védnökének. Ez messzemenő következményekkel járt: 1693 után a brandenburgi tartomány feje, az "úrmester" ("Herrenmeister") következetesen a protestáns Hohenzollern házból került ki. Mindezek ellenére, a brandenburgi tartomány a máltai lovagrend része maradt.

Károly porosz herceg, a visszaállított Ballei Brandenburg első Úrmestere

A napóleoni háborúk után a német nagyperjelség és a brandenburgi tartomány fel lettek oszlatva; de 1812-ben III. Frigyes Vilmos király megalapított egy királyi Szent János rendet, amelybe fölvette az összes volt brandenburgi tartományi lovagot. Utódja, IV. Frigyes Vilmos pedig 1852-ben visszaállította a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Rend Brandenburgi Tartományát - röviden Johannita Rendet. Károly porosz királyi herceg lett az első Úrmester. A lovagok, a régi szabály szerint, az új Úrmester megválasztását hivatalosan bejelentették a máltai rend akkori nagymesteri helytartójának, Rómában.

Az új életre kelt lovagrend nekilátott az ispotályosi munkának. Kórházakat nyitott, megalapította a Johannita Nővéreket, és fontos szerepet játszott a Nemzetközi Vöröskereszt alapításában 1863-ban. A következő évek háborúi során részt vett - gyakran a máltai renddel együtt - a hadikórházak működtetésében és a sebesültek szállításában.

Johannita mentőautó

A hitleri idők alatt tevékenységét erősen visszaszorították. Tizenkét johannita lovagot végeztek ki 1944-45-ben a "Walkűre hadművelet"-ként ismert hitlerellenes összeesküvéssel kapcsolatban.[3] 1945 és 1990 közt a rend csak Nyugat-Németországban működött. 1946-ban két kommandériája, a holland és a svéd, függetlenítették magukat, saját királyaik védnöksége alatt. Ezek ma is független johannita rendekként működnek, a Szent János Rendek Nemzetközi Szövetségének[2] égisze alatt.

1952-ben létrejött a Johanniter-Unfall-Hilfe,[4] a rend legnagyobb operatív létesítménye, és utána több testvérintézmény. Ma a johannita rend egész Németországban működik, azonkívül elöljárója négy külföldi kommandériának (tagozatnak): Finnországban, Magyarországon, Franciaországban és Svájcban. Képviselve van több országban, Európán kívül is. Jelenlegi állománya körülbelül 3 400 tag. 1999 óta Oszkár porosz herceg tölti be az úrmesteri tisztséget.

A johannita rend Magyarországon

Története

Az 1851-ben ujjáalakult német johannita Ballei Brandenburg 1854 óta folyamatosan avatott protestáns magyar lovagokat, 1918-ig 63 személyt.[5] A Trianon utáni független Magyarország létrejöttekor, 1924-ben a magyarországi lovagok saját tagozatot alakítottak: báró Freilitzsch Bertholdot választották első kommendátornak. A magyar tagozat elejétől fogva együttműködött a szintén újonnan megalakult Magyar Máltai Lovagok Szövetségével.[5] 1935-ben, Hitler megszorító intézkedéseinek hatására, a magyar tagozat részben önállósította magát a Ballei Brandenburgtól.

1945-ben a tagozatot Magyarországon feloszlatták; a lovagok nagy része Nyugatra menekült. Freilitzsch Berthold kommendátor 1949-ben meghalt: utódja a külföldön élő rangidős Gróf Edelsheim-Gyulai Lipót lett. Az új kommendátor újjáteremette az egységet a Ballei Brandenburggal. Ugyanakkor, a Balleit követve, bevezette a nem nemesi származású tagok felvételét. 1954-ben Prof. Kibédi Varga Sándor lett kinevezve ügyvezetőként (később kommendátorként). A Nyugaton élő magyar johanniták 1956-ban a máltai rendtagokkal együtt nagyszabású segélyakciót vezettek a menekültek javára.[6]

1961-ben megalakult a protestáns Szent János rendek nemzetközi szövetsége, amelynek a magyar johannita tagozat saját jogán lett tagja. 1977-ben Fáy Gedeon lett az új kommendátor. A következő évben a magyar johanniták és a magyar máltaiak intézményesítették együttműködésüket, állandó összekötők megbízásával.

1987-ben került sor a háború utáni első lovagfelvételre Magyarországon. 1988 óta minden évben a johanniták a máltai lovagokkal együtt vesznek részt a Szent István napi körmeneten Budapesten. 1993-ban a magyar állam hivatalosan elismerte a Tagozatot.

A magyar johanniták ma

A magyar johanniták operatív szervezete a Johannita Segítő Szolgálat. 1989-ben jegyezték be Magyarországon. Eleinte segélycsomagokat osztott; később, Németországból és más forrásokból befolyt segélyekből jelentősebb létesítményei valósultak meg, például Piliscsabán a Siló otthon számára a Johannita ház, a táti Szent György Szeretetotthon és Szent János Ispotály mosodája, jelentős támogatás az újrainduló Bethesda Kórháznak, Balassagyarmaton az idősotthon konyhája kibővítése, Kistarcsán az Evangélikus Papnék Johannita Szeretetotthona liftje.[7] Sok iskolát is támogat Magyarországon és a szomszéd országokban. A 2010-es években külön mentőautóval csatlakozott a máltai szeretetszolgálat mentőszolgálatához.

2001-ben a magyar Johannita Segítő Szolgálat tagja lett a Johanniter International nemzetközi ernyőszervezetnek, amely jelentős szellemi támogatást és útmutatást biztosít a magyar szervezetnek.

Források

Jegyzetek

  1. Order of St. John weboldala. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
  2. a b Szent János Rendek Nemzetközi Szövetsége. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  3. Német Wikipédia cikk a johannita rendről. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
  4. Johanniter-Unfall-Hilfe weboldal. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  5. a b Vajay (1987), 65. oldal
  6. Vajay (1987), 67. oldal
  7. A Johannita Rend magyar tagozatának weboldala. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)