„Hradec Králové” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő módosítása: ru:Градец Кралове |
a replaced image |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Cseh város |
{{Cseh város |
||
|Kép URL-je=Hradec |
|Kép URL-je=Hradec Kralove CoA CZ.svg |
||
|Zászló URL-je=Flag of Hradec Kralove.svg |
|Zászló URL-je=Flag of Hradec Kralove.svg |
||
|Elhelyezkedés URL-je=Hradec Králové (CZE) - location.svg |
|Elhelyezkedés URL-je=Hradec Králové (CZE) - location.svg |
A lap 2007. október 13., 13:37-kori változata
Sablon:Cseh város Hradec Králové (németül Königgrätz, a város nevének magyar jelentése „Királyvárad”) törvényhatósági jogú város a Cseh Köztársaság, Csehország keleti részén. A város a Hradec Králové-i kerület központja, az Elba és az Orlice folyók partján fekszik. A városban székel a Hradec Králové-i püspök. A város hagyományosan a cseh királynők városa is.
Elhelyezkedés és jellemzők
A város kedvező fekvésének köszönhetően már a régi időkben is lakott volt. 1990-ben a város lakossága túllépte a 100 000 főt (a népszámlálási adatok alapján 101 302 lakosa volt). A kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt, melyek egész Közép-Európát jellemzik, 2005-ben a lakosság 95 000-re csökkent. A város történelmi magja különleges látképet biztosít, melyben három építészeti stílus találkozik. A gótikát a Szentlélek székesegyház képviseli, a reneszánszot a Fehér harangtorony, mely a székesegyház mellett van, a barokk stílust pedig a Mária mennybementele vagy Nagyboldogasszony templom. Mindhárom épület a város főterén áll.
Annak ellenére, hogy a város az Óvárost kivéve viszonylag alföldi jellegű vidéken terül el, közel van hozzá mind az Orlicei-hegység, mind pedig a Cseh Érchegység. A város környékén több vár és kastély taláható.
Történelme, érdekességek
Őskor
Az Elba és Orlice összefolyásánál már az őskorban lakott volt. A város határában Plotiště nad Labem-nél talált lelőhely őskori és római kori betelepülést is mutat. Az Elba árterében talált leletek bizonyítják, hogy ez a terület kereskedelmi jelentőségű volt. Amikor a 10. században a Slavník család szláv várerődöt épített itt, fontos piaccal, a város már Krakkó és Prága közti kereskedelmi csomópont volt.
A Cseh Királyság kezdetei
A cseh államalapítás 995-re befejeződött a Přemysl-család uralma alatt. Ekkor Hradec északnyugat Csehország nagy részének uradalmi központja lett Dvůr Králové nad Labem-től egészen Pardubiceig. A 12. században a hradeci körzet, már több járásra oszlik, van bírósága, négy vára és főesperese.
A középkorban
A vároa számára igazi jelentőséggel csak a 13. század bírt, amikor 1225-ben I. Přemysl Ottokár cseh király az akkori városmagot szabad királyi város rangra emelte. Még ebben a 13. században új gótikus királyi vár épült, ahol több cseh király is lakott (I. Přemysl Ottokár, I. Vencel, II. Ottokár és II. Vencel). II. Vencel király Hradecet a cseh királynőknek adományozta, így ezután a királynők éltek itt, leggyakrabban férjük nélkül. Mindezidáig Hradec nem is tekinthető igazi városnak, hiszen egy várból és az előtte lévő kis piactérből állt. A 13. és 14. század fordulóján német telepesek érkeztek a városba és elkezdődött a város fellendülése és kiépülése. Ekkor kezdték építeni a várost övező falakat is.
A huszitizmus megjelenésekor a város Zsizska János oldalára állt. Ekkor a város lakossága cseh nemzetiségűvé vált. Zsizskát itt temették el 1424-ben a Szentlélek templomban. Podjebrád György és Jagelló Ulászló idejében a város kulturális és gazdasági fellendülését élte. Podjebrád György idejében a Szentlélek templomot felújították. Emellett ő építette a város főterén telálható kutat is, amelyet 1782-ben tetővel is elláttak. A „G“ betű a város címerében a hagyomány szerint György király monogrammjából származik. Mint Podjebrád György, mind Jagelló Ulászló megerősítették a település városi jogait.
Mondák
Egyszer Hradecben egy rakovníki kivégzésére készültek. Az elítélt meglátta a tömegben egy ismerősének a koldusát és azt mondta neki, hogy térjen vissza Rakovníkra, ahol egy fa alatt kincset talál. A pénz egy részéből vegyen Hradecnek egy harangot. A koldus így is tett. Hasonló monda él a rakovníki harangról is.
Kultúra, látnivalók
Épületei, építészete
A város főtere a Nagy tér. Jelentős épületei a Szentlélek székesegyház, a Fehér harangtorony, a Városháza, a püspöki palota, a Nagyboldogasszony templom, az egykori jezsuita kollégium és a Santini átrium.
Hradec Královét keresztülszelik a modern épületek, emiatt megkapta a Köztársaság szalonja címet. A modern épületek nagy részét Jan Kotěra szecesszionista építész szabta meg. Ő tervezte a helyi múzeum épületét. Az első világháború után a város vezető építésze Josef Gočár lesz, ő a város új részeinek tervezője, többek között ő tervezte a Ullrich teret és a Vasúti igazgatóság épületét. Ő alakította ki a Masaryk teret a mai formájára, Masaryk szobrával, ő tervezte az iskolakomplexum épületét (a mai J. K. Tyl Gimnázium és a mellette fekvő általános iskola) a Tyl téren. Ő tervezte továbbá a Csehszlovák Huszita Egyház házát, és a városi tanács házát a Csehszlovák Hadsereg útján.
Külső hivatkozások
cseh nyelvű ismertető a város építészeti stílusairól
A város hivatalos honlapja
Hradec Králové blogja
Hradec Králové látnivalói fényképekben.
Történelmi fényképek, dokumentumok
Irodalom
Cseh nyelven
- ZAP, Karel Vladislav. Biskupský hlavní chrám sv. Ducha v Králové Hradci. (A Szentlélek püspöki székesegyház) IN: Památky archeologické a místopisné 1858, str. 160 – 186.