„Kórokozó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Cholera bacteria SEM.jpg|bélyegkép|270px|A [[kolera]] fertőzést okozó ''vibrio cholerae'' baktérium pásztázó elektronmikroszkópos képe. A fertőző "csíra" nemcsak egy [[baktériumok|baktérium]] lehet, hanem bármilyen olyan mikroorganizmus vagy akár nem élő patogén is, amely betegséget okozhat, mint például protisták, gombák, vírusok, prionok vagy viroidok ]] |
[[Kép:Cholera bacteria SEM.jpg|bélyegkép|270px|A [[kolera]] fertőzést okozó ''vibrio cholerae'' baktérium pásztázó elektronmikroszkópos képe. A fertőző "csíra" nemcsak egy [[baktériumok|baktérium]] lehet, hanem bármilyen olyan mikroorganizmus vagy akár nem élő patogén is, amely betegséget okozhat, mint például protisták, gombák, vírusok, prionok vagy viroidok ]] |
||
A '''kórokozó''', vagy idegen szóval '''patogén''', olyan [[prion]], [[vírus]], [[Baktériumok|baktérium]], [[Gombák|gomba]], [[Növények|növény]] vagy [[Állatok|állat]], mely [[élősködő]] életmódot él, és a gazdán (pl. emberen) megtelepedve, annak testén/testében élve és szaporodva [[betegség]]et okozhat. |
A '''kórokozó''', vagy idegen szóval '''patogén''', olyan [[prion]], [[vírus]], [[Baktériumok|baktérium]], [[Gombák|gomba]], [[Növények|növény]] vagy [[Állatok|állat]], mely [[élősködő]] életmódot él, és a gazdán (pl. emberen) megtelepedve, annak testén/testében élve és szaporodva [[betegség]]et okozhat. |
||
A kórokozási képesség mértéke, a [[patogenitás]], fajon belül is igen változatos lehet |
A kórokozási képesség mértéke, a [[patogenitás]], fajon belül is igen változatos lehet. |
||
A [[élősködő|parazitizmus]] esetén a gazdaszervezeten vagy benne szaporodó csíra kifejezetten káros a gazdaszervezetre nézve, és mivel belőle táplálkozik, szükségszerűen megbetegíti és végsősoron meg is öli azt. A kórokozókat terjesztő és közvetító fertőző ágenst [[vektor (járványtan)|vektoroknak]] nevezik.<ref>{{Cite web |url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Mikrobiologia/ch02s02.html |title=Az orvosi mikrobiológia tankönyve |accessdate=2020-03-18 |author=Pál Tibor |work=regi.tankonyvtar.hu |publisher=Medicina Könyvkiadó Zrt.}}</ref> Például a [[SARS]] betegség fertőző ágensének a tudósok szerint a [[cibetmacskafélék]] és a [[denevérek]] a természetes vírusgazdái.<ref>{{Cite web |url=https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/a_sars-virus_zsirtutajon_keresztul_jut_be_a_sejtekbe/20080130153859 |title=A SARS-vírus "zsírtutajon" keresztül jut be a sejtekbe |accessdate=2020-03-18 |date=2008-01-30 |publisher=HáziPatika.com}}</ref> |
A [[élősködő|parazitizmus]] esetén a gazdaszervezeten vagy benne szaporodó csíra kifejezetten káros a gazdaszervezetre nézve, és mivel belőle táplálkozik, szükségszerűen megbetegíti és végsősoron meg is öli azt. A kórokozókat terjesztő és közvetító fertőző ágenst [[vektor (járványtan)|vektoroknak]] nevezik.<ref>{{Cite web |url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Mikrobiologia/ch02s02.html |title=Az orvosi mikrobiológia tankönyve |accessdate=2020-03-18 |author=Pál Tibor |work=regi.tankonyvtar.hu |publisher=Medicina Könyvkiadó Zrt.}}</ref> Például a [[SARS]] betegség fertőző ágensének a tudósok szerint a [[cibetmacskafélék]] és a [[denevérek]] a természetes vírusgazdái.<ref>{{Cite web |url=https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/a_sars-virus_zsirtutajon_keresztul_jut_be_a_sejtekbe/20080130153859 |title=A SARS-vírus "zsírtutajon" keresztül jut be a sejtekbe |accessdate=2020-03-18 |date=2008-01-30 |publisher=HáziPatika.com}}</ref> |
||
== Kapcsolódó szócikk == |
|||
* [[Bakteriofág]] |
|||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
A lap 2020. március 18., 15:23-kori változata
A kórokozó, vagy idegen szóval patogén, olyan prion, vírus, baktérium, gomba, növény vagy állat, mely élősködő életmódot él, és a gazdán (pl. emberen) megtelepedve, annak testén/testében élve és szaporodva betegséget okozhat. A kórokozási képesség mértéke, a patogenitás, fajon belül is igen változatos lehet.
A parazitizmus esetén a gazdaszervezeten vagy benne szaporodó csíra kifejezetten káros a gazdaszervezetre nézve, és mivel belőle táplálkozik, szükségszerűen megbetegíti és végsősoron meg is öli azt. A kórokozókat terjesztő és közvetító fertőző ágenst vektoroknak nevezik.[1] Például a SARS betegség fertőző ágensének a tudósok szerint a cibetmacskafélék és a denevérek a természetes vírusgazdái.[2]
Kapcsolódó szócikk
Irodalom
- Clayton DH, Moore J (szerk.) 1997. Host-Parasite Evolution: General Principles and Avian Models. Oxford University Press, Oxford.
- Gergely L (szerk) 2003. Orvosi Mikrobiológia. Alliter Kiadó, Budapest.
- Poulin R 2006. Evolutionary Ecology of Parasites. 2nd edition. Princeton University Press.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
- Tuboly S (szerk.) 1997. Állatorvosi Járványtan I. – Állatorvosi Mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó.
Jegyzetek
- ↑ Pál Tibor: Az orvosi mikrobiológia tankönyve. regi.tankonyvtar.hu. Medicina Könyvkiadó Zrt.. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ A SARS-vírus "zsírtutajon" keresztül jut be a sejtekbe. HáziPatika.com, 2008. január 30. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
