„Emberi jogok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Az első teljes áttörés: szcientológus spam eltávolítva |
asd |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''emberi jogok''' azok a [[jog]]ok és [[személyes szabadság|szabadságjogok]], amelyek minden [[ember]]t születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. |
|||
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlése]] [[1950]]-ben jelölte ki [[december 10.|december 10]]-ét az ''emberi jogok napjának'' annak emlékére, hogy [[1948]]. december 10-én fogadták el [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]]. |
|||
== Az emberi jogok történeti fejlődése == |
|||
=== Az angol fejlődés === |
|||
Az első jogok biztosítása először az [[1215]]-ben kiadott [[Magna Carta Libertatum]], illetve az [[1225]]-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az [[1628]]-ban megjelent [[Petition of Rights]] a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az [[1689]]-es [[Bill of Rights (Anglia)|Bill of Rights]] a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. [[1689]] a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában. |
|||
=== Az Egyesült Államok === |
|||
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az [[1776]]-ban elfogadott [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozattól]] fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve. |
|||
=== Franciaország === |
|||
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik: |
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik: |
||
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” |
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” |
A lap 2020. március 2., 13:55-kori változata
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
- „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Magyarország
Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az emberi jogok újkori fejlődése
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.