„Utazás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Kapcsolódó szócikkek: nem létező szócikk nem kapcsolódó szócikk |
→Gyógyturizmus: ez egy idézet |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
=== Tömegrendezvényekre utazás === |
=== Tömegrendezvényekre utazás === |
||
=== Gyógyturizmus === |
=== Gyógyturizmus === |
||
A ''gyógyturizmus'' az állandó lakóhelyen kívüli gyógyhelyekre történő utazást, az ott történő ideiglenes tartózkodást és a gyógyszolgáltatások, valamint egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások igénybe vételét foglalja magába. A konkrét betegség gyógyítása, kezelése, vagy utókezelése céljából különféle, tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódik, melyek elsősorban gyógyfürdőkben, egészségügyi, illetve gyógyintézetekben, érhetők el. A gyógyturizmus tehát „az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra – ideértve a gyógyászati ellátásokat is – alapozódó egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009) |
{{idézet|A ''gyógyturizmus'' az állandó lakóhelyen kívüli gyógyhelyekre történő utazást, az ott történő ideiglenes tartózkodást és a gyógyszolgáltatások, valamint egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások igénybe vételét foglalja magába. A konkrét betegség gyógyítása, kezelése, vagy utókezelése céljából különféle, tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódik, melyek elsősorban gyógyfürdőkben, egészségügyi, illetve gyógyintézetekben, érhetők el. A gyógyturizmus tehát „az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra – ideértve a gyógyászati ellátásokat is – alapozódó egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009)<ref>http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_gygyturizmus.html</ref>}} |
||
=== Kivándorlás === |
=== Kivándorlás === |
||
A lap 2020. február 27., 16:06-kori változata
Bár az utazás fogalma mai értelemben alapvetően egy vagy több személy helyváltoztatását jelenti, jellemzően turisztikai értelmezése elterjedt. Utazhatunk az üdülés helyszínére, de maga az utazás is lehet szabadidős tevékenység. Ezen utóbbi kritérium szerint megkülönböztethetjük egyrészt a valamilyen cél érdekében mintegy kényszerűen megtett utazást; (kereskedelem kapcsolatok, társadalmi kötelékek tágabb értelemben, személyes rövid- vagy hosszútávú életveszély elkerülése - kórház, műtét, kezelés stb.) illetve másfelől az elsősorban nem egy földrajzi cél elérésére irányuló utazást.
Célutazások típusai
Üdülés, nyaralás
Az üdülés alapvetően a legtöbb ember számára a nyugalmat, pihenést ill. az aktív szabadidőtöltést jelenti. Ezért cél - ha az időbeli és anyagi körülmények megengedik - az otthoni, megszokott környezet elhagyása hosszabb-rövidebb időre. Az utazás részleteit intézheti maga az utazó vagy ezzel megbíz másvalakit, manapság jellemzően utazási irodát. Az utazási irodák által megszervezett út gyakran csoportos utazást jelent, de ez nem kényszerű feltétel.
Üzleti út
A gazdasági célok ill. előnyök érdekében tett utazás az üzleti út. Az üzleti partnerek általában valamelyik partner telephelyén találkoznak kapcsolatfelvétel ill. a meglévő kapcsolat kiépítése/stabilizálása céljából. A mai modern tömegkommunikációs eszközök tekintetében szerepe ugyan csökkent, de nagyobb volumenű ill. fontosságú üzletek esetében még mindig nagy jelentősége van, mert a partnerek alaposabban ismerhetik meg egymást és hosszabb időre találkoznak. Ettől a kapcsolat hosszútávú és stabil meglétét is remélik. Ide soroljuk azonban a vásárokra és piaci jellegű kiállításokra történő utazást is, ahol nem egy, hanem több - potenciális - partnert ismerhet meg a gazdasági céllal utazó.
Zarándoklat
Vallásos meggyőződésből, az adott vallásban kiemelkedő szerepet játszó hely felkeresése a zarándoklat. A kereszténységben ilyen például Róma, Jeruzsálem, Köln, Santiago de Compostella.
Misszió
A zarándoklattal ellentétben a misszió nem az utazó lelki épülését célozza, hanem avval a meggyőződéssel keres fel más helyeket és embereket, hogy az ő lelki gyarapodásukat tegye lehetővé, azaz a vallás terjesztése. Ezen a területen igen aktívak voltak és azok máig is különösen a keresztények és a muszlimok, de a buddhisták is. A konfucianizmus, hinduizmus, sintoizmus viszont nem térítő vallások.
Tudományos kutatóút
A tudományos céllal tett utat idegen szóval expedíciónak is szokás nevezni. Részben csak a idegen városokban vagy országokban található tudományos gyűjtemények, laboratóriumok felkeresését is jelent(het)i. Tipikus kutatónak inkább azonban például a német Alexander von Humboldtot tekinthetjük, aki a 19. század elején beutazta Közép-és Dél-Amerikát és kutatási eredményeit húsz kötetben, addig nem ismert részletességgel közölte.
Felfedező-út
Az úgy nevezett nagy felfedezők úgy mint Marco Polo, Kolumbusz Kristóf, Vasco da Gama, Ferdinand Magellan és James Cook addig az európaiak által nem ismert világokat keresték fel. Mára ennek az utazásfajtának természetesen már csak történeti szerepe van, hisz legjobb ismereteink szerint bolygónk minden területe ismert és fel van térképezve. Kivételek talán az Amazonas járhatatlan vidékein vagy a Himalája vidékén képzelhető el.
Időutazás
A hipotetikus időutazás az időben való olyan mozgást jelent, amely az idő ismert és mindenki által megélt haladásával ellentétes irányában vagy sebességében. Bár az időutazás jelenlegi fizikai ismereteink szerint lehetséges bizonyos esetekben, megvalósítása messze meghaladja a jelenlegi technológiai képességeinket.
Tömegrendezvényekre utazás
Gyógyturizmus
„A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívüli gyógyhelyekre történő utazást, az ott történő ideiglenes tartózkodást és a gyógyszolgáltatások, valamint egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások igénybe vételét foglalja magába. A konkrét betegség gyógyítása, kezelése, vagy utókezelése céljából különféle, tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódik, melyek elsősorban gyógyfürdőkben, egészségügyi, illetve gyógyintézetekben, érhetők el. A gyógyturizmus tehát „az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra – ideértve a gyógyászati ellátásokat is – alapozódó egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009)[1]”
Kivándorlás
Fajtái[szerkesztés]
A kivándorlás (emigráció) egy nagyon összetett témakört takar.
- népvándorlás (népek együttes migrációja)
- a szülőföld elhagyása (külföldre távozás)
- az állandó lakhely elhagyása (országon belüli lakóhelyváltoztatás)
- az állandó lakóhely elhagyása (agglomerációba távozás)
A kivándorlás a magyar Alkotmányban[szerkesztés]
Az 58. § ma is hatályos szövegét az 1989. évi XXXI. törvény állapította meg.
- (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
- (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
- (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Mozgásszabadság[szerkesztés]
A törvény indokolása szerint: A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga magában foglalja a lakóhely, vagy az ország elhagyásához való jogot. A Magyarország területén törvényesen tartózkodó személyek - magyar állampolgárok, érvényes útiokmányokkal rendelkező külföldiek stb. - belátásuknak megfelelően jogosultak a lakóhely, vagy tartózkodási hely önmaguk számára történő meghatározására, ebben nem korlátozhatók. E sajátos személyes szabadságjog tehát magában foglalja az ország területén való szabad mozgást és a tartózkodási hely szabad megválasztását, a lakóhely szabad megválasztását, a letelepedési szabadságot, valamint az ország területének elhagyásához és a visszatéréshez való jogot. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 58. §-át értelmezve a helyváltoztatás szabadságát is nevesítette. Az Alkotmánybíróság a 60/1993. (XI. 29.) AB határozatban értelmezte a szabad mozgáshoz való jog alkotmányos tartalmát a következők szerint: A szabad mozgáshoz való jog a helyváltoztatáshoz való jog szabadságát jelenti. A magyar Alkotmány a közlekedés szabadságát külön nem nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja a járművön, vagy járművel való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is. (ABH 1993, 509-510.) Az 58. § (2) bekezdése értelmében a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani. Az első polgári alkotmányok a feudális kötöttségekkel szemben fogalmazták meg a minden ember mozgás- és letelepedési szabadságát, folytatva ezzel a jobbágymozgalmaknak a szabad költözködésért vívott évszázados harcát. Történetileg e jognak számos korlátozása volt, korlátozták azt a diktatórikus rendszerekben is. A modern jogállamokra a mozgásszabadságnak az állam területén belüli korlátozása nem jellemző. A szabad mozgáshoz való jog nem korlátlan alapjog. Az állam területén e személyes szabadságjog a törvény keretein belül érvényesülhet, a törvények azonban nem érinthetik e jog lényeges tartalmát. Mivel a mozgás szabadsága szervesen kapcsolódik a személyes szabadsághoz, ez utóbbi jog korlátozása egyúttal a mozgásszabadság korlátozásával, vagy kizárásával járhat együtt. A Btk. 60. §-a szerint a törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből, vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken a tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás intézménye egyértelműen a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. A mozgásszabadság értelemszerűen csak a magánszféra tiszteletben tartásával érvényesülhet. Az Alkotmány értelmében az ország elhagyásához való jog mindenkit (a külföldieket is) megillető alkotmányos alapjog. Az ország elhagyásához való alkotmányos alapjog jelentheti az ország ideiglenes elhagyásának lehetőségét (például turistaút, munkavállalás, külföldi tanulmányok folytatása) az odavaló visszatérési szándékkal, az emigrációhoz való jogot, a végleges szándékú elhagyást (a kivándorlást) amely együtt járhat az állampolgárságról való lemondással is. Az ország elhagyásához való jog alapelve az önkéntesség. Különösen erősen, abszolút módon érvényesül ez az alapelv a magyar állampolgárok esetében, az állam polgára az állam területéről nem száműzhető (kiutasítási, kiadatási tilalom áll fenn).
A Pallas nagy lexikona szerint[szerkesztés]
„Kivándorló az, aki egy bizonyos politikai egészet képező területről (állam, ország, tartomány stb.) más ily területre költözik, azzal a céllal, hogy ott új otthont alapít magának. A K. tehát - a bevándorlással szemben - egyik iránya a nemzetközi költözési mozgalomnak, mely viszont tulajdonkép csupán területi határok szerint különváló neme a vándorlási, az áttelepülési mozgalomnak általában. Az állami és társadalmi élet szempontjából fontos érdekek fűződnek a tömeges K.-hoz, a mennyiben az többé-kevésbbé jelentékeny hatást gyakorolhat a népesség számára és összetételére, s ezért annak fizikai, értelmi és gazdasági erejére. Az államok ez okból, noha a K. szabadságát a jelen század óta általánosan intézményileg biztosították, sok tekintetben törekednek a tömegesebb K. ellensúlyozására olykép, hogy a helyi népfölösleg az ország más vidékeire vagy legalább az anyaországgal szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban maradó gyarmatokba vezettessék le (telepítési, gyarmatosítási politika). Egyébként az államok szerepe jelenleg általában a kivándorlás jogi szabályozására szorítkozik. (L. Emigráció.) Hazánkban a K.-ok és a bevándorlások nem képezik rendszeres adatgyűjtés tárgyát, ez okból K.-ról a maga egészében csupán népszámlálásunk alapján nyerhetünk tájékoztatást: a népszámlálás által tényleg megállapított és a népmozgalmi adatok (a születéseknek a halálozások fölött való többlete) szerint várható népszám közötti különbözet alapján. E szerint magyarországi összes K.-unk a lefolyt 1880-1890. évtizedre mintegy 200 ezer lélekre tehető. A K.-nak három főiránya van: a tengerentulra, Ausztria és Románia.
Az európai államokban csaknem kivétel nélkül jelentékeny szerepet játszik a tengerentúli K. Legnagyobbrészt a tengeri kikötővárosok adatgyüjtése útján tartatik nyilván a K.-i mozgalom. Minthogy pedig a tengerentúlra kivándorló honfitársaink nagyobbára a külföldi s nevezetesen a német kikötővárosokon át veszik útjokat, közvetve a magyarországi K.-ról is nyerünk adatokat. A K.-i mozgalmat a hetvenes évek eleje óta, mióta az nagyobb arányokat öltött, a leginkább érdekelt európai államokra nézve, valamint a tengerentúli K. legfőbb irányai szerint 5-5 éves összegekben az alábbi táblázatok tüntetik fel."
Források
- Eric J. Leed, Die Erfahrung der Ferne, Reisen von Gilgamesch bis zum Tourismus unserer Tage, Frankfurt/Main; New York, 1993, ISBN 3-593-34823-3
- http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_gygyturizmus.html
Kapcsolódó szócikkek
