„Csukás István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor: 34. sor:
|wikicommons = István Csukás
|wikicommons = István Csukás
}}
}}
'''Csukás István''' ([[Kisújszállás]], [[1936]]. [[április 2.]] – 2020. február 24.) a [[A Nemzet Művésze|Nemzet Művésze]] címmel kitüntetett, [[Kossuth-díj]]as magyar költő, író, a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] tagja.
'''Csukás István''' ([[Kisújszállás]], [[1936]]. [[április 2.]] – [[2020|2020.]] [[február 24.]]) a [[A Nemzet Művésze|Nemzet Művésze]] címmel kitüntetett, [[Kossuth-díj]]as magyar költő, író, a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] tagja.


==Életpályája==
==Életpályája==

A lap 2020. február 24., 12:23-kori változata

Csukás István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike (Vahl Ottó felvétele)
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike (Vahl Ottó felvétele)
Élete
Született1936. április 2. (88 éves)
Kisújszállás
Elhunyt2020 február 24.
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar magyar
HázastársaPorga Mária (1975–)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, mese, regény
Első műveElmondani adj erőt! (1962)
Fontosabb műveiMirr-Murr, a kandúr (1969),
Süsü (1980)
A nagy ho-ho-horgász (1985)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1977; 1987)
Állami Ifjúsági Díj (1978; 1982)
Déry Tibor-díj (1989)
SZOT-díj (1990)
Tekintet-díj (1997)
Kossuth-díj (1999)
Győri Könyvszalon alkotói díj (2005)
Budapest díszpolgára (2011)
Prima Primissima díj (2011)
Szép Ernő-jutalom (2015)
Magyar Örökség díj (2016)
a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
A Nemzet Művésze díj (2017)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás István témájú médiaállományokat.

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült.[1] Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen, hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett,[2] majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsésztanulmányait sem fejezte be.

„ Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás... ”

– mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében[3]

.

2016 májusában

Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.[4] Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.[m 1][5][6] Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, amihez szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel[7] 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát.[8] 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel,[9] illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.[10]

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.[11]

Róla nevezték el

Művei

  • Elmondani adj erőt! (versek, 1962)
  • Előszó a szerelemhez (versek, 1965)
  • Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
  • Koromcsillag (versek, 1968)
  • Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
  • Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
  • Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
  • A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
  • Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
  • Egy kiscsacsi története (1975)
  • Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
  • Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
  • A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
  • Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
  • Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)
  • Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
  • A radírpók (gyermekregény, 1979)
  • Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
  • Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)
  • Az üres papír elégiája (versek, 1980)
  • Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
  • A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
  • Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerző: Darvas Ferenc)
  • Madárvédő Golyókapkodó (meseregény, 1982)
  • Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
  • Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
  • Civakodó cipőikrek (meseregény, 1983)
  • Süsü újabb kalandjai (1983)
  • Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
  • Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
  • Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
  • Pom Pom főz (meseregény, 1985)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
  • Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény, 1985)
  • A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
  • Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
  • Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
  • A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
  • Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
  • Lesből támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)
  • Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
  • Órarugógerincű Felpattanó (meseregény, 1987)
  • Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
  • A magányos szamovár (meseregény, 1988)
  • Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
  • Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
  • Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
  • Tappancs (meseregény, 1989)
  • Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
  • Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
  • A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
  • Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
  • Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)
  • Süsü, a sárkány (átdolgozott meseregény, 1993)
  • Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
  • Étellift a pokolba (versek, 1995)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
  • Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
  • Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
  • Az én játékoskönyvem (1998)
  • Sün és barátai (meseregény, 1998)
  • Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
  • Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
  • Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
  • Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
  • Csukás István nagy mesekönyve (2001)
  • A házőrző macska (2002)
  • Tükörbohócok (meseregény, 2002)
  • A versíró kutya (2003)
  • Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
  • Pom Pom újabb meséi (meseregény, 2005)
  • Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2006)
  • Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
  • Ló az iskolában (2007)
  • De szép az erdő (2007)
  • Vidám állatkert (2007)
  • Te mire gondolsz közben? (versek, 2008)
  • Ágacska (meseregény, 2008)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)
  • Mi az adu? (Prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
  • Berosált a rezesbanda (ifjúsági regény, 2013)
  • Csak a derű óráit számolom. Csukás István költővel beszélget Simon Erika; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)
  • Összegyűjtött versek; Könyvmolyképző, Szeged, 2015
  • Évszakom a szerelem; Könyvmolyképző, Szeged, 2016 + CD

Filmjei

Díjai

Megjegyzések

  1. ↑ Az FMK kvázi jogutódja az 1998-ban megnyílt Trafó – Kortárs Művészetek Háza.[5]

Hivatkozások

  1. ↑ Csukás István. pim.hu. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  2. ↑ Születésnap: Csukás István. www.szeretlekmagyarorszag.hu (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  3. ↑ Port.hu Csukás 75'. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  4. ↑ Mátraházi Zsuzsa: A pajzán Emmy-díjas: Születésnapi beszélgetés Csukás Istvánnal (Interjú a gyermekkönyvhetet megnyitó Csukás Istvánnal), konyv7.hu/HVG 35. évfolyam 22. (1773.) szám - 2013.
  5. ↑ a b Kiss András, Amikor még tényleg szólt a zene Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol.hu - 2014. január 24.
  6. ↑ Harmincöt éves a FIKA Nyomtatás, Megjelent: Új Magyarország - 1995. április 22.
  7. ↑ Zsurkán Mariann: Csukás István 70 éves: Nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni, Hetek (X/17) - 2006. április 28.
  8. ↑ Szobrot kap Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri, INDEX/MTI - 2013. augusztus 14.
  9. ↑ Illés Attila: Csukás István: A gyermekek nyelve mindig a mese marad, szegedMa.hu - 2014. március 2.
  10. ↑ Kalas Györgyi: Négy magyar szerzőt is jelöltek egy rangos gyerekirodalmi díjra, index.hu - 2014. október 16.
  11. ↑ Díjak a Magyar Dráma Napján - Népszava, 2015. szeptember 21.
  12. ↑ A „Csukás-suli” honlapja: Iskolánk bemutatása - OM 037598; Szervezeti és működési szabályzat 2013 - (hozzáférés: 2019. július 12.)
  13. ↑ Fónai Imre: Csukás színház gyerekeknek Süsü premierrel; sonline.hu - 2011. június 27.
  14. ↑ magyarszinhaz.hu Őze Áron Csukás István-díjat alapít Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. augusztus
  15. ↑ Csukás István életrajza. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  16. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  17. ↑ kisalfold.hu V. Győri Könyvszalon - 2005. október 14.
  18. ↑ Kisújszállás.hu. www.kisujszallas.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  19. ↑ http://librarius.hu/2015/01/23/ok-lettek-magyar-iroszovetseg-orokos-tagjai/
  20. ↑ MTI: A Magyar Érdemrendek 2016. évi kitüntetettjei, kormany.hu - 2016. március 15.
  21. ↑ Eddigi díjazottak magyarorokseg.hu (hozzáférés: 2017. május 7.)
  22. ↑ Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csukás_István&oldid=22301480”