„Dombra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
elütések, zsir egyértelműsítés |
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A '''dombra''' vagy '''dombıra''' (nogaj: ''домбра, dombra,'' {{Kazakul|домбыра}}) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros [[Pengetős hangszerek|pengetős hangszer]]. A dombrát a [[Kazakok|kazahok]], [[nogajok]] és [[kalmükök]] népi hangszerüknek tartják, a kazah nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazahok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra hősénekek ([[zsir (ének)|zsir]] – bilina, eposz; férfi dalok)<ref>Қазақ әдебиеті. Энциклопедиялық анықтамалық. — Алматы: «Аруна Ltd.» ЖШС, 2010 жыл.ISBN |
A '''dombra''' vagy '''dombıra''' (nogaj: ''домбра, dombra,'' {{Kazakul|домбыра}}) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros [[Pengetős hangszerek|pengetős hangszer]]. A dombrát a [[Kazakok|kazahok]], [[nogajok]] és [[kalmükök]] népi hangszerüknek tartják, a kazah nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazahok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra hősénekek ([[zsir (ének)|zsir]] – bilina, eposz; férfi dalok)<ref>Қазақ әдебиеті. Энциклопедиялық анықтамалық. — Алматы: «Аруна Ltd.» ЖШС, 2010 жыл.{{ISBN|9965-26-096-6}}</ref>, [[tolgaj]] ( meditációk; filozófiai és didaktikus műfaj; tanítások)<ref>Толгау // Музыкальная энциклопедия. — М.: Советская энциклопедия, Советский композитор. Под ред. Ю. В. Келдыша. 1973—1982.</ref>, [[Recitativo|recitativ]] dallamok kísérője, ami a [[kjuj]] (küj)<ref>Қазақ мәдениеті. Энциклопедиялық анықтамалық. Алматы: “Аруна Ltd.”ЖШС, 2005 {{ISBN|9965-26-095-8}}</ref> mint önálló hangszeres zenei műfaj kialakulásához vezetett. Jelenleg a dombrát sokoldalúan, szóló énekek kíséretére, népi, modern és klasszikus zene előadására használják. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2020. február 11., 18:10-kori változata
Nem tévesztendő össze a Domrával. A kazah szavak átírása a 2018. február 19-én kiadott № 637 elnöki rendelettel előírt átírás szerint történt.
| Dombra | |
 | |
| Besorolás | |
| húros (kordofon ) pengetős | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.321-6 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombra témájú médiaállományokat. | |
A dombra vagy dombıra (nogaj: домбра, dombra, kazakul: домбыра) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros pengetős hangszer. A dombrát a kazahok, nogajok és kalmükök népi hangszerüknek tartják, a kazah nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazahok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra hősénekek (zsir – bilina, eposz; férfi dalok)[1], tolgaj ( meditációk; filozófiai és didaktikus műfaj; tanítások)[2], recitativ dallamok kísérője, ami a kjuj (küj)[3] mint önálló hangszeres zenei műfaj kialakulásához vezetett. Jelenleg a dombrát sokoldalúan, szóló énekek kíséretére, népi, modern és klasszikus zene előadására használják.
Története
1986-ban Kazahsztánban, az Almati régióban, magasan a hegyekben, a Maıtóbe jaılıaý nyári szálláson (жайляу Майтөбе), Sábetqazy Aqataev (Сəбетқазы Ақатаев) professzor, Jaǵda Babalyquly (Жағда Бабалықұлы) néprajzkutató segítségével felfedeztek egy sziklarajzot, amely egy hangszert és négy táncoló embert ábrázol különböző pózokban.[4] A híres régész, Kemel Aqyshev (Кемел Ақышев) kutatása szerint ez az ábra a neolitikumból származik. Az ezt a rajzot ábrázoló szikladarab jelenleg az Yqylas Dúkenuly (Ықылас Дүкенұлы) nevét viselő Kazah Népi Hangszerek Múzeumában (Қазақтың Халық Музыка Аспаптары Мұражайы есімі Ықылас Дүкенұлы) található, Kazahsztán Almati városában. A képen a valamikori művész által a sziklán ábrázolt hangszer láthatóan nagyon hasonlít a dombra alakjához. Mindezek alapján elmondható, hogy a jelenlegi dombra prototípusa kb. 6000 évvel ezelőtti[5], és az egyik első pengetős hangszer – az ilyen mai hangszerek előfutára.
A régészeti tanulmányok kimutatták, hogy a szaka nomád törzsek több mint 2 ezer évvel ezelőtt [6] kéthúros hangszereket használtak, amelyek hasonlóak a kazah dombrához és prototípusaik lehetnek.
Ugyanakkor az ősi Hvárezm ásatásainál ugyanebből az időből pengetős hangszereken játszó zenész terrakotta figurákat találtak. A tudósok megjegyzik, hogy a hvárezmi kéthúros hangszer, amely legalább 2000 évvel ezelőtt létezett, tipológiai hasonlóságokat mutat a kazah dombrával, és egyike volt a mai Kazahsztán területén élt korai nomádok leggyakoribb hangszereinek.
Az eurázsiai kontinens írásbeli emlékei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a dombra, valamint a szárazföldön élő más népeknél a dombra és a hozzá hasonló hangszerek az ősi idők óta ismertek. Az eurázsiai térség különböző időszakaiból található emlékekben föllelhetjük ennek a pengetős hangszernek a jelenlétét, különös tekintettel a hun, szaka eredetű emlékekre. Ez a hangszer megtalálható a kunoknál (kumánoknál) is. A kunok – a kipcsakok európai neve.
A török népek (hunok, avarok, bolgárok, kazárok, polovcok, hordai népek) hosszú befolyása alatt a keleti szlávok is befogadták a dombra nevű hangszert.
A dombra első írásbeli említéseivel a középkorban találkozunk. Abu Naszr al-Fárábi műveiben olvashatunk egy, a dombrához hasonló tamburaszerű hangszerről. Az üzbég kettős húros duettot, amely nagyon hasonlít a dombrára, először al-Hussein „Zenei kánon” című feljegyzésében említi. A kazah népi hangszer, a dombra említésével a XIV. században találkozunk. Fő formája és felépítése nem kapcsolódik a kazah dombrához, de az ilyen hangszernevek hasonlósága úgy tűnik arra utal, hogy közös eredetük van.
Marco Polo írásaiban megjegyezte, hogy ez a hangszer jelen volt a nomád törökök harcosai körében, akiket abban az időben a ruszok tatároknak hívtak. A harc előtt énekeltek és játszottak, hogy megfelelő hangulatba kerüljenek.
2012-ben kifejlesztették az elektromos dombrát.[7]
A dombra eredetéről szóló legendák
A dombrával és kialakulásával kapcsolatban számos legenda született.
Dombra – a kúı hangszere
A kazahok számára a kúı több, mint egy alkotás; népük történelmének, szokásainak és kultúrájának hangzó oldala. Ezért a kazahok igen nagyra értékelték a kúı-előadókat, a kúıshikat (күйші [küjsi]), akik között a dombrások képviselték a túlnyomó többséget. A kúıshi dombra-, qobyz- (қобыз) vagy sybyzǵy- (cыбызғы – 60-80 cm hosszú furulya) zenész. A kazah emberek azt mondják: „Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!”[8], ami azt jelenti, hogy „az igazi kazah — nem kazah, az igazi kazah — dombra!” Ez kifejezi a dombra játék fontosságát minden kazah számára, egyúttal a kazahoknak ehhez a hangszerhez fűződő különleges szeretetét.
Dombra a kazah kultúrában
A dombra (kazakul: домбыра) a legnépszerűbb, kéthúros pengetős népi hangszer. Teste körte alakú, nyaka hosszú, érintőkkel. A húrokat általában kvart vagy kvint hangolással hangolják.
Kíséretként és szóló hangszerként, a kazah népzene fő hangszereként használják. A modern előadók is használják.
1934-ben, a Kazah Nemzeti Népi Hangszerek Zenekarának megalapításával megszülettek a dombra típusai, például prima, alt, tenor, basszus, kontrabass.
Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán nyugati régióiban egyedülálló hagyománya van a dombra játékának.
Az egyik legnagyobb dombrajátékos a kazah népzenész és zeneszerző Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly (Құрманғазы Сағырбайұлы), aki nagy befolyással volt a kazah zenei kultúra fejlődésére, ideértve a dombrazenét is: „Adai” zenei kompozíciója népszerű Kazahsztánban és külföldön egyaránt.
Abaı Qunanbaıuly (Абай Құнанбайұлы) kazah költőt gyakran ábrázolják úgy, hogy nyugalomban tartja a dombrát, és ezt a Független Államok Közösségének posztszovjet nemzeteiben sokan nagy tisztelettel a nemzetiség szimbólumának tartják.
A dombra fontosságát jelzi a kazah kultúrában, hogy július első vasárnapját a nemzeti hangszer, a dombra napjának nyilvánították.[9] Először 2018. július 1-jén ünnepelték.
Felépítése
A dombra hossza 80-130 cm. Az érintők lehetnek rögzítettek, bevágottak, vagy, mint az üzbég dombráknál, teljesen hiányzik.
Hangolása
| húr | hangjegy | oktáv |
|---|---|---|
| 1 | g (szó) | kis |
| 2 | d (re) |
A dombra nyitott húrjainak hangja kvart rendszert alkot. Ez lehet kvint is.[10] A dombra hangsorrendje, az első húrtól kezdve, a legmagasabb hangig: szó, ré ( kis oktáv ).
A hangközök közötti intervallumok : g {4. rész} d ( Helmholtz betűjelölés, 4. rész - tiszta kvart).
Számos népi és regionális hangolás létezett. Itt a kazah standard koncert prima dombra leginkább elfogadott akadémiai hangolása látható.
Fajtái
Nem csak a kazahok rendelkeznek olyan hangszerrel, mint a dombra, ennek a hangszernek sok országban van analógiája. Hasonló hangszer más kultúrákban: az oroszban – domra, a tadzsikban – dumrak, az üzbégben – dumbyra, dumbrak. Hasonló alakú a türkmén – dutár, a baskír – dumbyra, az azovi nogaj – dombyra, az azerbajdzsáni és a török – saz, a jakut – Taҥsyr.[11] Ezek a hangszerek néha különböznek a húrok számában (legfeljebb 3 húr), valamint a húrok anyagában (nylon, fém).
Jegyzetek
- ↑ Қазақ әдебиеті. Энциклопедиялық анықтамалық. — Алматы: «Аруна Ltd.» ЖШС, 2010 жыл.ISBN 9965-26-096-6
- ↑ Толгау // Музыкальная энциклопедия. — М.: Советская энциклопедия, Советский композитор. Под ред. Ю. В. Келдыша. 1973—1982.
- ↑ Қазақ мәдениеті. Энциклопедиялық анықтамалық. Алматы: “Аруна Ltd.”ЖШС, 2005 ISBN 9965-26-095-8
- ↑ Қазақтың қара домбырасы Еуропаның ешбір классикалық аспаптарынан кем емес
- ↑ Тарихи тас қайта табылды
- ↑ Музыкальное наследие Archiválva 2009. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Дух Великой Степи — Электродомбра помогла казахстанской группе достичь вершин рок-чарта в США Archiválva 2015. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ «Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!»
- ↑ Вечная спутница казаха: удивительные факты о домбре
- ↑ Музыкальный словарь
- ↑ ATLAS of Plucked Instruments Archívum a Wayback Machine-ben
