„Rudabánya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
229. sor: 229. sor:
=== Képviselő-testület ===
=== Képviselő-testület ===


Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:<ref name="Nemzeti Választási Iroda"/><ref name="Rudabánya képviselő-testülete">[https://www.valasztas.hu/d4/onk19/szavossz/onkval/hu/M05/T249/tjk.html Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2019-től]</ref>
Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:<ref name="Nemzeti Választási Iroda"/><ref name="Rudabánya képviselő-testülete">[https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=3&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=05&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=249&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=Rudabánya Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2019-től]</ref>


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"

A lap 2020. február 11., 10:46-kori változata

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Rudabányácska és Ruda (Brád város).
Rudabánya
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Rudabánya címere
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásváros
Alapítás éve1299 (első okleveles említés)
1351 (városi rangra emelés)[1]
PolgármesterNovák Péter (Fidesz-KDNP)[2]
Jegyződr. Barnóczki Károly[3]
Irányítószám3733
Körzethívószám48
Testvértelepülései
Lista
Szlovákia Dobsina, Szlovákia (2011)
Románia Borszék, Románia (2012)
Ukrajna Badaló, Ukrajna (2017)
Népesség
Teljes népesség2268 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség149,33 fő/km²[5]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület16,46 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[6]
Földrajzi középtájAggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6]
Földrajzi kistájRudabányai-hegység[6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″
Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rudabánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]

Földrajzi fekvése

Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.

Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.[9]

Története

A település - amely már több ezer éve lakott vidéknek számít - közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[10]

Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[11] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.

2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[12]

Népesség

Népcsoportok

Nemzetiségi eloszlás (2011)[13]*[14]
Összesen Magyar Német Cigány Szlovák Lengyel
2624 fő 2246 42 323 5 4
100% 85,76% 1,6% 12,3% 0,19% 0,04%

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.[15] A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. 2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban. [16]

Vallás

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.

Vallási eloszlás[17]
Összesen Római katolikus Görögkatolikus Evangélikus Református Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ateista Nem kívánt válaszolni
2624 fő 1139 43 19 439 35 304 11 593
100% 44,19% 1,64% 0,72% 16,73% 1,33% 11,58% 0,42% 22,59%

A református templom[18]

Bővebben: Református templom (Rudabánya)
Rudabánya ref. templom
Rudabánya ref. templom
A templom kazettás mennyezete

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom[19][20]

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985)[21] mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei

Bővebben: RUD 1 (Rudi)
Bővebben: RUD 200 (Gabi)
Bővebben: Bányászattörténeti Múzeum

Köztéri szobrok[28]

Gazdaság

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.

Politika, közélet

Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.[29]

Rudabánya polgármestere 2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP).[30] 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.

Rudabánya polgármesterei a rendszerváltástól napjainkig

Polgármester Mandátum kezdete Mandátum vége Párt
Szögedi Lajos 1990. október 15. 2002. október 21. független
Szobota Lajos 2002. október 21. 2019. október 14. független
Novák Péter 2019. október 14. hivatalban Fidesz-KDNP

Képviselő-testület

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:[31][32]

Név Pozíció Párt
Novák Péter polgármester Fidesz
KDNP
Budai Sándor képviselő független
Hadobás Sándor képviselő független
Molnár József képviselő független
Papp Andrea képviselő független
Tóth Gábor képviselő független
Veres Lajos képviselő független

Díszpolgárok

Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.

Rudabánya díszpolgárai:[33]

Név Kitüntetés éve Megjegyzés
Vincze István 1998 Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.[34]
Baffi János 2000
Nagy Sándorné 2006
Hernyák Gábor 2002 Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában.
Veres Imre 2002
Szögedi József 2004 Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között.
Cziczlavicz Lajos 2006
Hadobás Sándor 2006 A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója.
Mangasi Sihombing 2010 Indonézia korábbi budapesti nagykövete.
Novák Géza 2012 Szobrászművész.
Harmatha Tibor 2015 Rudabánya testvérvárosa, Dobsina német közösségének vezetője.

Közlekedés

Közúti közlekedés

Rudabánya közúton négy irányból (a 2609. számú úton Felsőtelekes és Ormosbánya, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcika irányába), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrő irányába) van összeköttetése.[35]

Közúti tömegközlekedés

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (a Volánbusz menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.[36]

Vasúti közlekedés

Bővebben: Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal
A rudabányai vasútállomás 1996. szeptember 21-én. A képen egy Dacia mozdony által vontatott személyszállító szerelvény látható.

A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[37]

A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.

A vasércbánya bezárást követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[38]

Oktatás, kultúra

  • Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn.[39][40]
  • A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[41]
  • A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[42][43]

Híres emberek

Gvadányi József

Sport

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.[50]

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.[51]

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub,[52] valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[53]).

A rudabányai uszoda 1989-ben nyílt meg, azonban anyagi okok miatt a kilencvenes években bezárták. Épülete ma is üresen áll.


Testvértelepülések

Képgaléria

  • Légi felvételek a településről és környékéről
    Légi felvételek a településről és környékéről

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.rudabanya.hu/hu/rudabanya_tortenete.html
  2. ↑ 2019-es önkormányzati választások eredménye
  3. ↑ Rudabánya jegyzője Dr. Barnóczki Károly 2019. december 1-től Rudabánya város jegyzője
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. ↑ www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
  8. ↑ Jegyzői egyesületek. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  9. ↑ Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
  10. ↑ Rudabánya története.
  11. ↑ Az 1965-ös szerencsétlenség története.
  12. ↑ Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  14. ↑ A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  15. ↑ Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat
  16. ↑ Nemzeti Választási Iroda[halott link]
  17. ↑ A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  18. ↑ A református templom története
  19. ↑ A római katolikus templom története
  20. ↑ Az evangélikus templom története
  21. ↑ Takács István életrajza. [2013. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  22. ↑ Rudabányai őslénytani lelőhely
  23. ↑ A rudabányai református templom
  24. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya
  25. ↑ A rudabányai bányató
  26. ↑ Rudabánya: ősember-lelőhely
  27. ↑ A Rudabányán megtalált ásványok rövid leírása
  28. ↑ A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.
  29. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös önkormányzati hivatalainak listája. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  30. ↑ Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere
  31. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Nemzeti Választási Iroda nevű lábjegyzeteknek
  32. ↑ Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2019-től
  33. ↑ Rudabánya díszpolgárai
  34. ↑ rivendel.hu: Rudabánya város honlapja | Iskola. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  35. ↑ Magyarország közútjainak listája. [2014. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  36. ↑ A Borsod Volán helyközi vonalainak listája. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  37. ↑ A 95. számú vasútvonal története
  38. ↑ 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
  39. ↑ Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
  40. ↑ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  41. ↑ Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár
  42. ↑ Városnapok Rudabányán. [2014. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  43. ↑ Ásványgyűjtő fesztivál Rudabányán
  44. ↑ Gvadányi József életrajza
  45. ↑ Dr. Görgő Tibor életrajza
  46. ↑ Veres Lajos életrajza[halott link]
  47. ↑ Viktor Gyula
  48. ↑ Hernyák Gábor: A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In Érckutatások Magyarországon a 20. században. (magyarul) Szerkesztette: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv. Miskolc: Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság; Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 2002. 236 (235–245). o. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13. ISBN 963-661-531-4 Hozzáférés: 2019. április 28. ISSN 0231-1917  
  49. ↑ Meghalt Hernyák Gábor
  50. ↑ Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F csoport
  51. ↑ Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  52. ↑ Rudabányai sportszervezetek
  53. ↑ Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület
  54. ↑ Rudabánya és Dobsina 2011. április 30-án testvérvárosi szerződést kötött egymással
  55. ↑ Rudabánya és Borszék 2012. április 19-én testvérvárosi szerződést kötött egymással
  56. ↑ Rudabánya és Badaló 2017 szeptemberében testvértelepülési szerződést kötött egymással.

Források

További információk

Internet

Irodalom

  • Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957: Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
  • Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
  • Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya

Kapcsolódó szócikkek

Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes
Felsőkelecsény

Észak
Nyugat  Rudabánya  Kelet
Dél

Szuhogy
Felsőkelecsény Ormosbánya Ormosbánya
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rudabánya&oldid=22256058”