„Budafok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
115. sor: 115. sor:
{{források}}
{{források}}
*[[Ráday Mihály]] (szerk.): ''Budapest teljes utcanévlexikona'', 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, {{ISBN|963 9469 06 8}}
*[[Ráday Mihály]] (szerk.): ''Budapest teljes utcanévlexikona'', 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, {{ISBN|963 9469 06 8}}
*Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó élete, Bp. 2019 (Magyar Testgyakorlók Köre, ISBN 978-615-00-6223-5
*Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó élete, Bp. 2019 (Magyar Testgyakorlók Köre, {{ISBN|978-615-00-6223-5}}
{{commonskat|Budafok}}
{{commonskat|Budafok}}
{{DEFAULTSORT:Budafok}}
{{DEFAULTSORT:Budafok}}

A lap 2020. február 10., 18:09-kori változata

Budafok
A Savoyai tér, háttérben a katolikus templommal
A Savoyai tér, háttérben a katolikus templommal
Budafok zászlaja
Budafok zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületBudapest XXII. kerülete
Alapítás ideje1739 (a mai településé)
Városhoz csatolás1950
Korábbi rangjamegyei város
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség26 783 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség622,86 fő/km²
Terület43 km²
Elhelyezkedése
Budafok (Budapest)
Budafok
Budafok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.

Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.

Fekvése

Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.

A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

  • Budafok keleti oldalán a Duna mentén a 30a és a 40a számú vasútvonalak húzódnak.
    A 30a vonal Albertfalva állomása és Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010. decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros - Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.

HÉV közlekedés

  • 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbítják, az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én megindul a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezik át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek mindkét vonalon, a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal.[2]

Története

Budafok, a kálvária légi felvételen
Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével
A református templom

Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött.

Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

Gazdaság

  • Főként nagy borospincéiről és a Törley-pezsgőgyárról nevezetes.
  • Budafoki Zománcárugyár
  • Budafoki Papírgyár
  • Budafoki Villamossági Rt.
  • Budafoki Élesztő- és Szeszgyár

Nevezetességei

Nevezetes emberek

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Itt született

Itt hunyt el

Rendezvények

  • Budafoki Borfesztivál (minden év szeptemberében; ekkor szabadon bejárhatók a borpincék).

Források

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Dél-Budai Közlekedési Honlap - dél-budai HÉV-ek története. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
  3. ↑ A Budapest–Budafoki Református Egyházközség története. Budapest–Budafoki Református Egyházközség, 2019. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Commons:Category:Budafok
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budafok&oldid=22254202”