„Természeti katasztrófa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
83. sor: 83. sor:
* [[lépfene]]
* [[lépfene]]
* [[lepra]]
* [[lepra]]
* [[pestis]]
* [[influenza]], [[madárinfluenza]], [[sertésinfluenza]]
* [[influenza]], [[madárinfluenza]], [[sertésinfluenza]]
* [[SARS]], [[Közel-keleti légúti koronavírus|MERS]], [[vuhani koronavírus-járvány]]
* [[SARS]], [[Közel-keleti légúti koronavírus|MERS]], [[vuhani koronavírus-járvány]]

A lap 2020. február 9., 21:28-kori változata

Kőszeg A Kőszegi-hegységről lezúduló folyam (2009. június 24.)

A természeti katasztrófa természeti okokból bekövetkező olyan esemény, ami emberek vagy egyéb élőlények nagy létszámú csoportjának életkörülményeit hosszabb-rövidebb ideig hirtelen és nagy mértékben, negatív irányban befolyásolja. A természeti katasztrófa váratlan vagy elháríthatatlan módon következik be.

Napjainkban – főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján – földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt.[1]

Az ember mindent megtesz elkerülésükre, elhárításukra vagy előre jelzésükre. Ez a törekvés hívta létre a világ legjobban működő „politikamentes” szervezeteit: a nemzetközi időjárás-megfigyelést, a trópusi hurrikánokat követő hálózatot, a vulkanológiai és földrengésfigyelő hálózatot (amelynek álma az előrejelzés), a vízügyi együttműködéseket, stb.[2]

Fajtái

Geológiai katasztrófák

  • vulkánkitörés
    • tefrahullás
    • lávafolyás
    • iszapár (lahar), jégkitörés
    • izzófelhő
    • vulkáni gáz
      • afrikai gyilkos tavak okozta fulladásos halál (a Monoun-tó és a Nyos-tó Kamerunban és a Kivu-tó Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán)[3][4]
    • vulkáni hamu
  • földrengés
  • földcsuszamlás, hegy- és partomlás – földcsuszamlást több tényező is okozhat: a heves esőzés, a földrengések, robbantási műveletek, a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében). Veszélyzónák Magyarországon: az egész Duna-mente, Dunaszekcső környéke, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, a teljes balatoni magaspart Balatonfűzfőtől Balatonvilágosig, a Tihanyi-hegyoldal, a Mátra nyugati oldalán Mátraszentimre környéke, a Tokaji hegység északi oldalán Telkibánya környéke, Abaújvár, Nyíri, Hollóháza, Bózsva, Pusztafalu.[5]
  • a földi mágneses mező gyengülése, pólusváltás. A hawaii lávaalakzatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld mágneses tere pólusváltozásokat szenved néhány tízezer évtől néhány millió évig tartó periódusok során, átlagosan 250 000 évenként. A legutóbbi ilyen esemény az ún. Brunhes-Matuyama pólusváltozás volt 780 000 évvel ezelőtt.[6]

Hidrológiai katasztrófák

Klimatikus/légköri katasztrófák

Tűzkatasztrófák

  • erdőtűz
  • szénlelőhely elégése [5]

Földönkívüli eredetű katasztrófák

Bioszféra katasztrófák

Növények és/vagy kártevőik okozta katasztrófák

  • Szent Antal tüze, azaz anyarozs (Claviceps purpurea) mérgezés
  • burgonyavész (Phytpthora infestans)a nagy írországi éhínség
  • szilfavész (Ceratocystis ulmi)
  • kávérozsda (Hemileia vastatrix)
  • a „kék penész” (dohányperonoszpóra)
  • az Opuntia kaktusz kártétele Ausztráliában
  • közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes)
  • az 1950-es évek végén a Panama-kórt okozó talajlakó gomba kipusztította a Gros Michel banánfajtát
  • 1963-ban megjelent a Cavendish banánfajtát pusztító Sigatoka-kór

Állatok okozta katasztrófák

Betegségek, járványok, epidémiák, pandémiák

Jövőbeli katasztrófák

  • Katasztrófák, amelyekre nem számítunk - "fekete hattyú"-vészhelyzetek 2012-ben [9]
  • A tengerszint-emelkedés miatt eltűnő szigetországok: Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu [10]
  • Már úton vannak hozzánk az új paraziták [11]
  • A permafrosztba fagyott higany felolvadása [12]
  • Ismeretlen, halálos betegségre figyelmeztet a WHO [13]

(Az X-kór egyelőre nem létezik, tudományos szemszögből nézve az "ismert ismeretlen", az esemény, amiről nem tudni, hogy pontosan mikor, hol és milyen formában, de nagy valószínűséggel be fog következni. Lehet egy idáig teljesen ismeretlen vírus, ami az állatvilágból átugrik az emberekre, lehet egy mesterséges, katonai, biotechnológiai fejlesztés, ami elszabadul, lehet ismert kórokozók mutációja, egyesülése, vagy akár összehangolt terrortámadás eredménye.)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Budapest, Medicina, 1992, ISBN 963-243-376-9, 5. o.
  2. Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6, 11. o.
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]
  6. [4]

Források

További információk