„Gabon” változatai közötti eltérés

	Gaboni Köztársaság
	République gabonaise (franciául)
; Gabon zászlaja	; Gabon címere
	Nemzeti mottó: Union, Travail, Justice (Szövetség, Munka, Igazság); Nemzeti himnusz: ; La Concorde (Az egyetértés);
Fővárosa	Libreville
	é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″
Államforma	Unitárius elnöki köztársaság
	Vezetők
Elnök	Ali Bongo Ondimba
Miniszerelnök	Julien Nkoghe Bekale
Hivatalos nyelv	francia
Beszélt nyelvek	fang, myene, punu, nzebi
Függetlenség	Franciaországtól
Függetlenség elnyerése	1960. augusztus 17.
Elődállamok	Francia Egyenlítői-Afrika
Tagság	Lista ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
	Népesség
Népszámlálás szerint	2 025 137 fő (2017)
Becsült	2 172 579 fő (2019)
Népsűrűség	5,5 fő/km²
Rangsorban	216.
GDP	2019-es becslés
Összes	16,709 milliárd USD ; PPP: 39,859 milliárd USD
Egy főre jutó	8 031,438 USD ; PPP: 19 158,805 USD
HDI (2018)	0,702 (115.) – magas
Gini-index (2017)	38
Írástudatlanság	15,3%
	Földrajzi adatok
Terület	267 667 km²
Rangsorban	76.
Víz	3,76%
Időzóna	WAT (UTC+1)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Közép-afrikai CFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijel	G
Hívószám	241
Segélyhívó telefonszám	1300; 1722; 18;
Internet TLD	.ga
Villamos hálózat	230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	C típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gaboni Köztársaság témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. február 9., 13:38-kori változata

Gabon, hivatalos nevén Gaboni Köztársaság (franciául: République gabonaise), egy elnöki köztársaság Közép-Afrika nyugati partján. Az Egyenlítő mentén elhelyezkedő országot északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Guineai-öböl határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Libreville. 267 667 km² területével és 2,1 milliós lakosságával egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak. A hivatalos nyelve a francia, de a legbeszéltebb nyelvek a bantu nyelvekhez tartozó fang, sira és mbere. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a fangok, a sirák, a punuk és a teke. Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, leghosszabb folyója az Ogoué, amely az Atlanti-óceánba ömlik. Az területének 85%-át esőerdők borítják, ami az egyik legmagasabb arány a világon.

1885-ben lett hivatalosan lett francia gyarmat, Francia Kongó része, ami később Francia Egyenlítői-Afrika gyarmatba olvadt bele. 1960. augusztus 17-én nyerte el függetlenségét Franciaországtól.

Gabon tagja az Afrikai Unió-nak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Fejlesztési Banknak, az OPEC-nek és a Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb emberi fejlettségi indexe és a 4. legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján.^[6]^[7]

Földrajz

Domborzat

A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mont Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.

Vízrajz

Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

Éghajlat

Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.

Élővilág, természetvédelem

Az ország 74%-át trópusi esőerdő borítja.^[8] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.

Képek

Lopé Nemzeti Park

Nemzeti parkjai

2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.

Természeti világörökségei

Gabonban egy világörökségi helyszín van, az viszont egyaránt hozzátartozik a természeti és a kulturális világörökséghez: A Lopé-Okanda kultúrtáj ökoszisztémája és reliktumai

Történelem

Bővebben: Gabon történelme

A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.

A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.

1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke – Léon M'ba – 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.^[9] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.^[10]

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államforma: parlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Gabont közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a tartomány, amelynek az alegysége a megye. Az ország területe 9 tartományra van beosztva, amelyek további 50 megyére van felosztva.

Tartomány	Főváros	Népesség (fő)	Terület (km)
Estuaire	Libreville	895 689	20 740
Haut-Ogooué	Franceville	250 799	36 547
Moyen-Ogooué	Lambaréné	69 287	18 535
Ngounié	Mouila	100 838	37 750
Nyanga	Tchibanga	52 854	21 285
Ogooué-Ivindo	Makokou	63 293	46 075
Ogooué-Lolo	Koulamoutou	65 771	25 380
Ogooué-Maritime	Port-Gentil	157 562	22 890
Woleu-Ntem	Oyem	154 986	38 465

Külkapcsolatok

Védelmi rendszer

Bővebben: Gabon hadereje

Népesség

Képek

Általános adatok

Népessége az ország területéhez mérve alacsony, a lakosság létszáma 2 230 908 (2020-as becslés).

Népsűrűség: 4,5 fő/km²
Népességnövekedési ráta: 2,5%
A várható átlagos élettartam 69 év (férfiak: 67 év, nők: 71 év)
Csecsemőhalandósági ráta: 30,4 / 1000 születés

Legnépesebb települések

Bővebben: Gabon városai

Gabon legnagyobb városai népesség szerint (2013)^[11]
Kép	Rang	Város	Tartomány	Népesség	Rang	Város	Tartomány	Népesség	Kép
Libreville	1.	Libreville	Estuaire	703 940	11.	Tchibanga	Nyanga	30 042	Franceville
	2.	Port-Gentil	Ogooué-Maritime	136 462	12.	Bitam	Woleu-Ntem	27 923
	3.	Franceville	Haut-Ogooué	110 568	13.	Koulamoutou	Ogooué-Lolo	25 651
	4.	Owendo	Estuaire	79,300	14.	Ramotswa	Délkeleti	27 760
	5.	Oyem	Woleu-Ntem	60 685	15.	Makokou	Ogooué-Ivindo	20 653
Port-Gentil	6.	Moanda	Haut-Ogooué	59 154	16.	Lastoursville	Ogooué-Lolo	11 990	Owendo
	7.	Ntoum	Estuaire	51 954	17.	Okondja	Haut-Ogooué	10 785
	8.	Lambaréné	Moyen-Ogooué	38 775	18.	Gamba	Ogooué-Maritime	10 454
	9.	Mouila	Ngounié	36 061	19.	Mitzic	Woleu-Ntem	8 755
	10.	Akanda	Estuaire	34 548	20.	Lébamba	Ngounié	7 727

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang, 36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%.^[12]

A lakosság 74%-a keresztény, 21%-a törzsi vallású.

Hivatalos nyelv a francia, emellett különféle bantu nyelveket is használnak, valamint egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.^[13]

Szociális rendszer

Gazdaság

A térséghez képest aránylag gazdag ország. Az egy főre eső GNP többszöröse a legtöbb szubszaharai országnak. Ugyanakkor a jövedelem aránytalanul van elosztva, éppen ezért még rengeteg ember él Gabonban szegénységi küszöb alatt. A kőolaj, a bányakincsek és az erdők hozzák a legtöbb jövedelmet az országnak. Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. A vezető szerep a kőolajé, a kőolajszektor a GDP felét állítja elő. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki. Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd USD.

Nemzeti valuta: CFA frank
GNP: (becsült érték) 6,7 milliárd USD
GNP/fő: (szintén becsült) 5500 USD
A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 60%, szolgáltatás 30%.

Általános adatok

Gazdasága: agrárország.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.

Ipar

kőolajfinomítás
pálmaolajipar
cementipar
élelmiszeripar
kézműipar
bútoripar
szappangyártás
hajójavítás

Kereskedelem

Exporttermékek: kőolaj, fa, mangánérc, uránérc.
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, élelmiszeripari és vegyipari termékek, építőanyagok.
Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Elefántcsontpart, Kína, Belgium, USA, Hollandia.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Közutak hossza: 8454 km
Vasútvonalak hossza: 649 km
Repülőterek száma: 10
Kikötők száma: 7

Vasút

Bővebben: Gabon vasúti közlekedése

Gabon vasúti közlekedése egyetlen vonalból, a transzgaboni vasútvonalból áll, amely 669 km hosszan vezet nyugati-keleti irányban a Libreville melletti Owendo kikötővárosából egészen Franceville-ig. A A vasútvonalon személy- és teherszállítás is üzemel. 1999-ben lett privatizálva az állami vasúti cég, a vasútvonal fenntartását a COMILOG mangánbányászati cég vette át.

Kultúra

Bővebben: Gabon világörökségi helyszínei

Az ország kultúrája mélyen a francia gyarmati örökségben gyökerezik.

Oktatási rendszer

Írástudás: 84,7%
Iskolakötelezettség: 6 év
Felsőoktatás: 2 egyetem, 2900 hallgató

Kulturális intézmények

Ezek többnyire Libreville-ben találhatók.

Centre Culturel Francais - francia kulturális intézet
Musée des Arts et Traditions - Művészeti és népművészeti múzeum

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Javasolt oltások Gabonba utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)
Hepatitis B (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Veszettség

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Sárgaláz

Sport

Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban,^[14] aki a WTF (Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.

Bővebben: Gabon az olimpiai játékokon

A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.

Eredmények:
- UNIFAC upa
  - Aranyérem: 1999
- UDEAC-kupa:
  - Aranyérem: 1985, 1988
  - Ezüstérem: 1989

Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-s rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.

Ünnepek

Dátum	Elnevezés	Helyi név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Jour de l'An
Mozgóünnep	Húsvéthétfő	Lundi de Pâques
Április 17.	Női jogok napja	Journée des droits de la femme
Május 1.	Munka ünnepe	Fête du Travail
Mozgóünnep	Mennybemenetel	Ascension
Mozgóünnep	Pünkösdhétfő	Lundi de Pentecôte
Mozgóünnep	A böjt megtörésének ünnepe	Fête de fin du Ramadan
Mozgóünnep	Áldozati ünnep	Fête du sacrifice
Augusztus 15.	Mária mennybevétele	Assomption de Marie
Agusztus 16.	Függetlenség napja	Jour de l'indépendance	Az ország 1960-ban elnyert függetlenségének ünnepe
Augusztus 17.	Függetlenség napja	Jour de l'indépendance	Az ország 1960-ban elnyert függetlenségének ünnepe
November 1.	Mindenszentek	Toussaint
December 25.	Karácsony	Noël

Jegyzetek

↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
↑ [1]
↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=31&pr.y=4&sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=646&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
↑ http://www.hdr.undp.org/sites/default/files/hdr2019.pdf
↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=GA
↑ https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income
↑ https://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview
↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
↑ 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8. [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
↑ Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19. [2009. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
↑ https://web.archive.org/web/20180724005941/http://citypopulation.de/Gabon-Cities.html
↑ A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
↑ El caso del español en Guinea Ecuatorial (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. november 18.)
↑ |http://www.en.legabon.org/ Archiválva 2013. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Forrás

Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gabon témájú médiaállományokat.

A kormány hivatalos honlapja (franciául)
A Konzuli Szolgálat tájékoztatója Gabonról (magyarul)
A Kitekintő cikkei Gabonról

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b9afa65b0872528113472db065673a53e65e8a2f-1] Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)

[2] [1]

[3] ttps://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=31&pr.y=4&sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=646&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=

[4] ttp://www.hdr.undp.org/sites/default/files/hdr2019.pdf

[5] ttps://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=GA

[6] ttps://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

[7] ttps://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview

[8] Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776

[9] 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8. [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)

[10] Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19. [2009. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)

[11] ttps://web.archive.org/web/20180724005941/http://citypopulation.de/Gabon-Cities.html

[12] A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.

[13] El caso del español en Guinea Ecuatorial (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. november 18.)

[14] |http://www.en.legabon.org/ Archiválva 2013. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

@@ 66. sor: / 66. sor: @@
 |wikicommons = Gabon
 }}
-'''Gabon''', hivatalos nevén '''Gaboni Köztársaság''' ({{ny-fr|République gabonaise}}), egy köztársaság [[Közép-Afrika]] területén. Északon [[Egyenlítői-Guinea]] és [[Kamerun]], keleten és délen a [[Kongói Köztársaság]], nyugaton pedig az [[Atlanti-óceán]] határolja.
+'''Gabon''', hivatalos nevén '''Gaboni Köztársaság''' ({{ny-fr|République gabonaise}}), egy [[elnöki rendszer|elnöki]] [[köztársaság]] [[Közép-Afrika]] nyugati partján. Az [[Egyenlítő]] mentén elhelyezkedő országot északnyugaton [[Egyenlítői-Guinea]], északon [[Kamerun]], keleten és délen a [[Kongói Köztársaság]], nyugaton pedig az [[Guineai-öböl]] határolja. Fővárosa és legnagyobb városa [[Libreville]]. 267 667 km² területével és 2,1 milliós lakosságával egyike a [[Országok népsűrűség szerinti listája|legkevésbé sűrűn lakott országoknak]]. A hivatalos nyelve a [[francia nyelv|francia]], de a legbeszéltebb nyelvek a [[bantu nyelvek]]hez tartozó [[fang nyelv|fang]], [[sira]] és [[mbere]]. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a [[fang|fangok]], a [[sira|sirák]], a [[punu|punuk]] és a [[tekék|teke]]. Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, leghosszabb folyója az [[Ogoué]], amely az [[Atlanti-óceán]]ba ömlik. Az területének 85%-át esőerdők borítják, ami az egyik [[Országok erdőterület szerinti listája|legmagasabb arány a világon]].
+-ben lett hivatalosan lett francia gyarmat, [[Francia Kongó]] része, ami később [[Francia Egyenlítői-Afrika]] gyarmatba olvadt bele. 1960. augusztus 17-én nyerte el függetlenségét [[Franciaország]]tól.
+Gabon tagja az [[Afrikai Unió]]-nak, az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek Szervezetének]], az [[Afrikai Fejlesztési Bank]]nak, az [[OPEC]]-nek és a [[Közép-afrikai Országok Gazdasági Közössége|Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének]]. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb [[emberi fejlettségi index]]e és a 4. [[Országok listája az egy főre jutó GDP (PPP) alapján|legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján]].<ref>https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income</ref><ref>https://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview</ref>
 == Földrajz ==
 === Domborzat ===
 [[Fájl:Gabon Topography.png|thumb|left|190px|Gabon domborzati térképe]]
-A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: [[Mount Iboundji]] (1575 m). Három [[karszt]]vidékén több száz [[barlang]] alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
+A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: [[Mont Iboundji]] (1575 m). Három [[karszt]]vidékén több száz [[barlang]] alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
 === Vízrajz ===
@@ 415. sor: / 418. sor: @@
 == Ünnepek ==
-{| class="wikitable"
+{| class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"
 !Dátum
 !Elnevezés

Sablon:Afrika m v sz Afrika országai
Dél-Afrika	Botswana Dél-afrikai Köztársaság Lesotho Namíbia Szváziföld
Észak-Afrika	Algéria Egyiptom Líbia Marokkó Szudán Tunézia
Kelet-Afrika	Burundi Comore-szigetek Dél-Szudán Dzsibuti Eritrea Etiópia Kenya Madagaszkár Malawi Mauritius Mozambik Ruanda Seychelle-szigetek Szomália Tanzánia Uganda Zambia Zimbabwe
Közép-Afrika	Angola Csád Egyenlítői-Guinea Gabon Kamerun Kongói Köztársaság Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság São Tomé és Príncipe
Nyugat-Afrika	Benin Bissau-Guinea Burkina Faso Elefántcsontpart Gambia Ghána Guinea Libéria Mali Mauritánia Niger Nigéria Sierra Leone Szenegál Togo Zöld-foki Köztársaság
Függő területek	Brit Indiai-óceáni Terület¹ Ceuta³ Francia déli és antarktiszi területek² Madeira⁴ Mayotte² Melilla³ Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha¹ Réunion²
Vitatott státusú területek	Azawad Cabinda Nyugat-Szahara Szomáliföld Puntföld
¹ Az Egyesült Királyság külbirtoka ² Franciaország külbirtoka ³ Spanyolország külbirtoka ⁴ Portugália külbirtoka

Sablon:Frankofónia m v sz A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok	Albánia · Andorra · Belgium · Benin · Bissau-Guinea · Bulgária · Burkina Faso · Burundi · Comore-szigetek · Csád · Dominikai Közösség · Dzsibuti · Egyenlítői-Guinea · Egyiptom · Elefántcsontpart · Észak-Macedónia · Franciaország · Gabon · Ghána · Görögország · Guinea · Haiti · Kambodzsa · Kamerun · Kanada · Kongói Demokratikus Köztársaság · Kongói Köztársaság · Közép-afrikai Köztársaság · Laosz · Libanon · Luxemburg · Madagaszkár · Mali · Marokkó · Mauritánia · Mauritius · Moldova · Monaco · Niger · Örményország · Románia · Ruanda · Saint Lucia · São Tomé és Príncipe · Szenegál · Seychelle-szigetek · Svájc · Togo · Tunézia · Vanuatu · Vietnám · Zöld-foki Köztársaság
Részt vevő államok	Ciprus · Egyesült Arab Emírségek · Katar · Koszovó · Szerbia · Új-Kaledónia
Megfigyelők	Argentína · Ausztria · Bosznia-Hercegovina · Costa Rica · Csehország · Dél-Korea · Dominikai Köztársaság · Észtország · Gambia · Grúzia · Horvátország · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Magyarország · Málta · Mexikó · Montenegró · Mozambik · Szlovákia · Szlovénia · Thaiföld · Ukrajna · Uruguay

Sablon:CFA m v sz Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok
Benin • Burkina Faso • Kamerun • Közép-afrikai Köztársaság • Csád • Elefántcsontpart • Kongói Köztársaság • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Bissau-Guinea • Mali • Niger • Szenegál • Togo
Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.