„Szlovénia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
215. sor: 215. sor:
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 32 743 $ <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/gdp-per-capita-ppp</ref>
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 32 743 $ <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/gdp-per-capita-ppp</ref>
|-
|-
| [[Államadósság]] || 32,2 mrd € <small>(2019. október)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://www.google.hu/publicdata/explore?ds=ds22a34krhq5p_&met_y=gd_pc_gdp&idim=country:si:sk:cz&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=gd_mio_eur&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country_group&idim=country:si&ifdim=country_group&hl=hu&dl=hu&ind=false</ref>
| [[Államadósság]] || 32,2 mrd € <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://www.google.hu/publicdata/explore?ds=ds22a34krhq5p_&met_y=gd_pc_gdp&idim=country:si:sk:cz&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=gd_mio_eur&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country_group&idim=country:si&ifdim=country_group&hl=hu&dl=hu&ind=false</ref>
|-
|-
| Államadóssági ráta || 70,4% <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/government-debt-to-gdp</ref>
| Államadóssági ráta || 70,4% <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/government-debt-to-gdp</ref>
|-
|-
| [[Infláció]] || 1,4% <small>(2019. november)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/inflation-cpi</ref>
| [[Infláció]] || 1,9% <small>(2019. december)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/inflation-cpi</ref>
|-
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 72,5% <small>(2019. Q2)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/employment-rate</ref>
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 72,1% <small>(2019. Q3)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/employment-rate</ref>
|-
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 7,2% <small>(2019. szeptember)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/unemployment-rate</ref>
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 7,4% <small>(2019. november)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/unemployment-rate</ref>
|-
|-
| [[Minimálbér]] || 887 € <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/minimum-wages</ref>
| [[Minimálbér]] || 887 € <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/minimum-wages</ref>
|-
|-
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 4,9% <small>(2019. szeptember)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/wage-growth</ref>
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 4,7% <small>(2019. november)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/wage-growth</ref>
|-
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 0% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 0% <small>(2020)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>
|-
|-
|SZJA || 50% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>
|SZJA || 50% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>
|-
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 22% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/sales-tax-rate</ref>
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 22% <small>(2020)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/sales-tax-rate</ref>
|-
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 19% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>
|[[Társasági adó|TAO]] || 19% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/indicators</ref>

A lap 2020. február 5., 22:18-kori változata

Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija
Repubblica di Slovenia
Szlovénia zászlaja
Szlovénia zászlaja
Szlovénia címere
Szlovénia címere
Nemzeti himnusz: Zdravljica

FővárosaLjubljana
é. sz. 47° 26′, k. h. 19° 15′Koordináták: é. sz. 47° 26′, k. h. 19° 15′
Államformaköztársaság
Vezetők
elnökeBorut Pahor
MiniszterelnökMarjan Šarec
Hivatalos nyelvszlovén, olasz¹, magyar¹
Függetlenség
 -kikiáltása
 -elismerése Jugoszláviától

1991. június 25.
1992

EU-csatlakozás2004. május 1.
Tagság
Lista
Az ENSZ, az EU, a NATO
Népesség
Népszámlálás szerint2 066 880 fő (2018. jan. 1.)[1]
Rangsorban146
Becsült2 063 415[2] fő (2014. július)
Rangsorban146
Népsűrűség100 fő/km²
GDP
Földrajzi adatok
Terület20 273 km²
Rangsorban150
Víz0,6%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelSLO
Hívószám386
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 113
Internet TLD.si
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovén Köztársaság témájú médiaállományokat.

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.[3]) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Földrajz

Kamnik Alpok
Triglav-hegy

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Vízrajz

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Állatvilág

Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt vakond is él. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisded cickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barna medve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó, magasabb területeken a balkáni zerge.

Történelem

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, a Freising-kéziratok (szlovénül „Brižinski spomeniki”), 1000 körül keletkeztek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

A középkorban az akkori szlovénség jelentős része Magyarország területén élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)

A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. 1945 decemberétől Jugoszlávia föderatív népköztársasággá alakult, majd 1963 áprilisától szocialista föderatív köztársasággá, melyben Szlovénia önálló tagköztársaság volt. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb mint két hétnyi harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Kellett ehhez még a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-től pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

Államszervezet

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági-, szociális-, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak is. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

Közigazgatási beosztás

Szlovénia 12 statisztikai régióra oszlik, ezeknek azonban nincs közigazgatási szerepük. A közigazgatás egyszintű, az alapfokú közigazgatási egységek, azaz községek (občina) száma 2011 óta 212, közülük 11 úgynevezett városi község (mestna občina).

Szlovénia statisztikai régiói
  1. Gorenjska statisztikai régió (Hegyvidék)
  2. Goriška statisztikai régió ("Gorizia")
  3. Délkelet-Szlovénia statisztikai régió
  4. Koroška statisztikai régió ("Karintia")
  5. Primorsko-notranjska statisztikai régió (Tengermellék – Belső-Karszt) (2014. végéig: Notranjsko-kraška)
  6. Obalno-kraška statisztikai régió (Partmenti-Karszt)
  7. Közép-Szlovénia statisztikai régió
  8. Podravska statisztikai régió (Drávamente)
  9. Pomurska statisztikai régió (Muramente)
  10. Savinjska statisztikai régió (Savinja-vidék)
  11. Posavska statisztikai régió (Szávamente) (2014. végéig: Spodnjeposavska)
  12. Zasavska statisztikai régió (Száván túl)
Szlovénia régiói
Szlovénia régiói

Politikai pártok

A 2008 szeptemberében megtartott parlamenti választásokon balközép és liberális pártok szereztek parlamenti többséget, felváltva a megelőző négy év jobbközép koalíciós hatalmát. A választások után az SD, a Zares, a DeSUS és az LDS alakított kormányt Borut Pahor (SD) vezetésével.

A választás a parlament alábbi összetételét eredményezte:

Párt Irányzat Mandátum
Szociáldemokraták (SD) balközép 29
Szlovén Demokrata Párt (SDS) jobbközép 28
Zares - Új Politika balliberális 9
Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS) balközép 7
Szlovén Nemzeti Párt (SNS) radikális jobboldali nacionalizmus 5
Szlovén Néppárt - Szlovén Ifjúsági Párt (SLS-SMS) kereszténydemokrata 5
Liberális Demokrata Párt (LDS) centrista liberális 5
Nemzeti kisebbségek képviselői (magyar és olasz) 1-1
A parlament összetétele a 2018-as választások után
Párt Politikai irányzat Megszerzett mandátumok száma Parlamenti szerep
Marjan Šarec listája (LMS) balliberális, populista 13 kormányzó
Szociáldemokraták (SD) szociáldemokrata, EU-párti 10 kormányzó
Modern Közép Párt (SMC) balliberális, EU-párti 9 kormányzó
Alenka Bratušek Pártja (SAB) balliberális, EU-párti 5 kormányzó
Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS) nyugdíjas-érdekvédő, opportunista, EU-párti 5 kormányzó
Független képviselők (Milan Brglez, korábbi SMC-tag) 1 kormányzó
A Bal (Levica) demokratikus szocialista, ökoszocialista, antikapitalista 9 külső támogató
Szlovén Demokrata Párt (SDS) jobbközép, nacionalista, liberális-konzervatív 25 ellenzék
Új Szlovénia - Kereszténydemokraták (NSi) kereszténydemokrata, konzervatív 9 ellenzék
Szlovén Nemzeti Párt (SNS) szélsőjobboldali populista, nacionalista, euroszkeptikus 4 ellenzék
Nemzeti kisebbségi képviselők (magyar és olasz) 2 ellenzék

Védelmi rendszer

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 54,2 mrd $ (2018) [4]
GDP növekedési ráta 2,3% (2019 Q3) [5]
Egy főre jutó GDP (PPP) 32 743 $ (2018) [6]
Államadósság 32,2 mrd € (2018) [7]
Államadóssági ráta 70,4% (2018) [8]
Infláció 1,9% (2019. december) [9]
Foglalkoztatottsági ráta 72,1% (2019. Q3) [10]
Munkanélküliségi ráta 7,4% (2019. november) [11]
Minimálbér 887 € (2019) [12]
Bérnövekedés üteme 4,7% (2019. november) [13]
Jegybanki alapkamat 0% (2020) [14]
SZJA 50% (2019) [15]
ÁFA (általános) 22% (2020) [16]
TAO 19% (2019) [17]

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP/fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

Közlekedés

Népesség

Ljubljana

Általános adatok

  • Népesség: 2 061 000 (2013)
  • Népsűrűség: 100 fő/km²
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 73,25 év, nők 80,84 év.
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 70%
  • 65 év fölötti lakosság: 16%
  • Népességnövekedés: -0,088%

Legnépesebb települések

Novo mesto, Délkelet-Szlovénia legnagyobb városa

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.

Lásd még: Muravidéki magyarok.

Szociális rendszer

Vallás

A világ szlovénjainak több mint 60%-a vallásosnak tartja magát (jórészt keresztény, kisebb arányban muzulmán és más vallásúnak). Szlovénia lakosságából 57,8% vallja katolikusnak magát, 1991-ben még 71% volt a számarányuk. 2002-ben már 15% nem közölte vallási hovatartozását, 7%-nak volt ismeretlen a vallása, míg 1991-ben ez az arány kétszer akkora volt. 10,1% mondja magáról, hogy ateista. Korábban még 3,5% vallott agnosztikus nézeteket, 2002-ben már nem találtak ilyet. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, amely az országban élő montenegrói és szerb kisebbség. A muzulmánok 2,4%-os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt a reformáció. A fennmaradó 0,3% egyéb vallásokból áll, ezek között van a református, szintén jobbára a Muravidéken.

Kultúra

Szlovénia híres szülöttei Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész és Jurij Vega matematikus. Az első szlovén költő Valentin Vodnik volt. Legnevesebb poétájuk, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren, a legnépszerűbb pedig Simon Gregorčič katolikus pap volt. A legnagyobb szlovén író Ivan Cankar volt; a világszerte ismert építész, pedig Jože Plečnik[18] volt.

Iskolarendszer

Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti (1-6 éves kor) képzési formák nem kötelezőek. Az óvodás korúak képzési tervét két szakaszra bontják: az 1-3, illetve a 3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.

Általános Iskola

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt. A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilencéves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.

Középiskola

A gimnázium célja a tanulók felsőoktatási tanulmányaira való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, amelynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják-tudják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai képzés elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok kétkezi munkára való felkészítése.

Oktatási rendszer

könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene- és tánc intézményei

Művészetek

Néptáncosok hagyományos öltözetben

Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

Hagyományok

Konyhaművészet

Változatos szlovén ételek

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédaik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.

A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.

Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyasételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olívaolajat.

A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és a barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.

Turizmus, látnivalók

Bledi-tó

Sport

A 2010-es vb-n az USA elleni meccsen

Szlovénia sportélete az ország csekély korához képest igencsak jelentős világviszonylatban is.

Akárcsak más országokban, Szlovéniában is népszerű a labdarúgás, bár kiugró eredményekkel nem rendelkezik az ország. A labdarúgó-válogatottjuk eddig egy Európa-bajnokságon és két világbajnokságon vett részt. A 2000-es Eb-n a spanyol, a jugoszláv és a norvég csapattal került egy csoportba, s a harmadik helyet szerezte meg. A csapat legeredményesebb játékosa a három találatig jutó Zlatko Zahovič volt, aki máig a legtöbb alkalommal lépett pályára a válogatottban (80) és a legtöbb találatot is jegyzi (35). A 2002-es vb-n 0 ponttal zárt a spanyol, a paraguayi és a dél-afrikai csapat mögött. Az ország első vb találatát Sebastjan Cimirotič szerezte.

A nyolc évvel későbbi dél-afrikai vb-n is részt vehetett, miután a pótselejtezőn kiverte a jóval esélyesebb Oroszországot. A csoportkör jelentette ezen a tornán is a végállomást, miután egy győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel zártak az Egyesült Államok és Anglia mögött.

Maze a vancouveri olimpiai dobogón

Manapság a legelismertebb szlovén labdarúgók közé tartozik az olasz Internazionale kapusa, Samir Handanovič, a spanyol Atlético Madrid kapusa, Jan Oblak és a holland PSV Eindhovenben játszó csatár, Tim Matavž.

Az olimpiai játékokon hat nyári és hat téli részvétellel büszkélkedhet. A nyári játékokon eddig négy aranyérmet szereztek hat ezüst és kilenc bronz mellett. Legsikeresebb sportáguk az evezés öt éremmel. Az ország az első aranyát is ebben a sportágban nyerte a 2000-es játékokon Iztok Čop és Luka Špik révén. További érmeket szereztek szlovén sportolók még atlétikában, cselgáncsban és sportlövészetben. Híres atlétájuk a kalapácsvető Primož Kozmus, aki eddig egy aranyat és egy bronzot nyert az olimpiákon, s a világbajnokságokon is szerzett minden éremből egyet.

Kopitar az USA elleni vb-meccsen 2008-ban

A téli olimpiákon, akárcsak a nyári játékokon, 1992 óta vesznek részt, 2014-ig aranyérmet nem nyertek, de két ezüst- és öt bronzérem gyarapítja eredménylistájukat. Legeredményesebb sportolójuk a 2014-es, Szocsiban megrendezett olimpián az ország első aranyérmét megszerző, a 2010-ben két ezüstöt szerző alpesi síző Tina Maze, aki a világbajnokságokon eddig két aranyérmet nyert (2011 és 2013), és megnyerte a 2013-as alpesisí-világkupát.

Az országban szintén népszerű a jégkorong. Az olimpiákon eddig a férfi válogatottjuk nem vehetett részt, de a szocsi olimpiára már kvalifikálták magukat. A világbajnokságok legmagasabb csoportjában már szerepeltek, de általában ingáznak ezen csoport és a Division I között. Rendkívül népszerű, és világszerte elismert játékosuk a Los Angeles Kingsszel Stanley-kupát nyerő Anže Kopitar. Női válogatottjuk a Division II és Division III között ingázik.

Fontos sportág még a kézilabda és a kosárlabda. Az előbbi sport képviselői közül a férfiak tekinthetők eredményesebbeknek. 1994 óta csak az 1998-as, olaszországi Eb-n nem vettek részt, legjobb eredményük a Szlovéniában 2004-ben megrendezett Eb-n elért második hely. A vb-ken 1993 óta öt alkalommal nem vettek részt, legjobb eredményük a 2013-as negyedik hely. Az olimpiákon két alkalommal, 2000-ben és 2004-ben szerepeltek, előbbin a nyolcadikok lettek. Legjobb klubcsapataik az RK Celje Pivovarna Laško és az RK Gorenje Velenje, melyek rendszeres résztvevője a Bajnokok Ligájának. Magyarországon ismernek számít a korábban a Barcelona és a Szeged csapatánál is játszó Luka Žvižej. A nők négy-négy vb-n és Eb-n vettek részt, előbbieken a 2003-as nyolcadik, utóbbiakon a 2004-es kilencedik pozíció számít a legjobbnak. Klubcsapataik közül kiemelkedik a korábban számos magyart is alkalmazó, kétszeres BL győztes (2000–2001, 2002–2003) Krim Ljubljana. Leghíresebb játékosuk a hazánkban is megforduló Ana Gros.

Kosárlabdázás tekintetében is a férfiak a sikeresebbek, mivel a nők még nem vettek részt sem olimpián, sem vb-n, sem Eb-n. A férfiak 1993 óta minden Eb-n szerepelhettek, legjobb eredményük a 2009-es lengyelországi negyedik hely. A vb-ken 2006 óta pattogtatnak, 2010-ben a nyolcadikok lettek. Olimpián még ők sem szerepeltek. Leghíresebb játékosaik: Jaka Lakovič, Goran Jagodnik.

Ünnepnapok

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum Magyar név Szlovén név Megjegyzés
Január 1. és 2. Újév Novo leto  
Február 8. Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep Prešernov dan, slovenski kulturni praznik France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
Húsvét vasárnap és hétfő Velika noč in velikonočni ponedeljek Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27. A megszállók elleni felkelés napja Dan upora proti okupatorju Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar és horvát megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2. A munka ünnepe Praznik dela  
Pünkösd vasárnapja Binkoštna nedelja Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25. A szlovén állam ünnepe Dan državnosti A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Marijino vnebovzetje (veliki šmaren, velika maša, šmarno, velika gospojnica) Munkaszüneti nap
Október 31. A reformáció napja Dan reformacije Munkaszüneti nap
November 1. Az Emlékezés napja Dan spomina na mrtve Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25. Karácsony Božič Munkaszüneti nap
December 26. A függetlenség napja Dan neodvisnosti Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek