„Szent Cirill” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
korrektúra |
|||
31. sor: | 31. sor: | ||
'''Szent Cirill''' ([[Szaloniki|Thesszaloniké]], [[827]] – [[Róma]], [[869]]. [[február 14.]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci]] filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, [[Szent Metód]] testvére. |
'''Szent Cirill''' ([[Szaloniki|Thesszaloniké]], [[827]] – [[Róma]], [[869]]. [[február 14.]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci]] filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, [[Szent Metód]] testvére. |
||
==Élettörténete== |
== Élettörténete == |
||
Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait [[Konstantinápoly]]ban végezte, s később az egyetem [[filozófia]]tanára lett. |
Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait [[Konstantinápoly]]ban végezte, s később az egyetem [[filozófia]]tanára lett. |
||
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. |
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | [[Rasztiszláv morva fejedelem|Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett |
||
⚫ | [[Rasztiszláv morva fejedelem|Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt. |
||
⚫ | Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen |
||
[[II. Adorján pápa]] engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát. |
|||
⚫ | Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen-ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a [[latin nyelv|latin]], [[héber nyelv|héber]] és a [[görög nyelv]]ű liturgiát fogadták el. [[II. Adorján pápa]] engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
Különböző módon érintett egyes területeket, de főként Nagy-Morvaországra összpontosult. Mindenekelőtt a sirmiumi érsekség területére, melynek Metód volt a főpásztora. Ide tartozott [[Morvaország]], [[Szlovákia]] és Pannónia, amely ma [[Magyarország]] egy része. De apostoli munkája kiterjedt más területekre is, főként az általa felkészített misszionáriusok révén, kik a nyugati szlávok körében működtek, elsősorban [[Csehország|Csehországban]]. <ref>[https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=96 II. János Pál ] - SLAVORUM APOSTOLI, pápa enciklikája Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából |
|||
1985. június 11..</ref> |
|||
Ez különböző módon érintett egyes területeket, de főként Nagy-Morvaországra összpontosult. Mindenekelőtt a sirmiumi érsekség területére, melynek Metód volt a főpásztora. Ide tartozott [[Morvaország]], [[Szlovákia]] és Pannónia, amely ma [[Magyarország]] egy része. De apostoli munkája kiterjedt más területekre is, főként az általa felkészített misszionáriusok révén, kik a nyugati szlávok körében működtek, elsősorban [[Csehország|Csehországban]].<ref name=":0">[https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=96 II. János Pál] - SLAVORUM APOSTOLI, pápa enciklikája Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából 1985. június 11.</ref> |
|||
1985. június 11..</ref> |
|||
[[Lengyelország]] 966-ban vette fel a keresztséget első történetileg ismert fejedelme, [[I. Mieszko lengyel fejedelem|Mieszko]] vezetésével, aki Dubravka cseh hercegnőt vette feleségül. Így valószínűleg a cseh egyház útján jutott el a kereszténység Rómából Lengyelországba a latin rítus szerint. De a kereszténység hajnala Lengyelországban mégis kapcsolatban van annak a két testvérnek a művével, akik a távoli Szalonikiből indultak el.<ref name=":0" /> |
|||
⚫ | A [[Balkán]]-félsziget szlávjai között a szent testvérek pasztorális munkája tekintélyesebb és csodálatos gyümölcsöt termett. A működési területükről elűzött tanítványok munkája nyomán csodálatosan érvényesült és fejlődött a „Cirill és Metód”-jellegű misszió [[Bulgária|Bulgáriában]]. Itt Szent [[Kliment Ohridszki]] működése nyomán erőteljes szerzetesi központok létesültek, ezekben fejlődött ki teljesen a cirill ábécé. Más területekre is eljutott innen a kereszténység |
||
1985. június 11..</ref> |
|||
⚫ | A [[Balkán]]-félsziget szlávjai között a szent testvérek pasztorális munkája tekintélyesebb és csodálatos gyümölcsöt termett. A működési területükről elűzött tanítványok munkája nyomán csodálatosan érvényesült és fejlődött a „Cirill és Metód”-jellegű misszió [[Bulgária|Bulgáriában]]. Itt Szent [[Kliment Ohridszki]] működése nyomán erőteljes szerzetesi központok létesültek, ezekben fejlődött ki teljesen a cirill ábécé. Más területekre is eljutott innen a kereszténység, a közeli Románián át a [[Kijevi Rusz|Kijevi Ruszig]] és [[Moszkva|Moszkván]] keresztül a keleti vidékekre.<ref name=":0" /> |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
<ref>[https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=96 II. János Pál ] - SLAVORUM APOSTOLI, pápa enciklikája Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából |
|||
1985. június 11..</ref> |
|||
==Megjegyzések== |
== Megjegyzések == |
||
[[Fájl:San clemente fresco.jpg|bélyegkép|Róma, Szent Kelemen templom freskója, 11. század]] |
[[Fájl:San clemente fresco.jpg|bélyegkép|Róma, Szent Kelemen templom freskója, 11. század]] |
||
*A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva. |
*A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva. |
A lap 2020. február 5., 22:04-kori változata
Szent Cirill | |
A szlávok apostola | |
Születése | |
827 Thesszaloniké, Bizánci Birodalom | |
Halála | |
869. február 14. Róma, Itália (42 évesen) | |
Tisztelete | |
Sírhely | Szent Kelemen-bazilika |
Ünnepnapja | február 14. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Cirill témájú médiaállományokat. |
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Élettörténete
Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban a két testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krím félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a – róla elnevezett – cirill betűs írásmód megalkotása.
Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen-ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett, és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen-templomban temették el.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.
Szent Cirill és Metód missziós tevékenysége, amely a IX. század második felére esik, a szláv népek első és eredményes evangelizációjának tekinthető.
Ez különböző módon érintett egyes területeket, de főként Nagy-Morvaországra összpontosult. Mindenekelőtt a sirmiumi érsekség területére, melynek Metód volt a főpásztora. Ide tartozott Morvaország, Szlovákia és Pannónia, amely ma Magyarország egy része. De apostoli munkája kiterjedt más területekre is, főként az általa felkészített misszionáriusok révén, kik a nyugati szlávok körében működtek, elsősorban Csehországban.[1]
Lengyelország 966-ban vette fel a keresztséget első történetileg ismert fejedelme, Mieszko vezetésével, aki Dubravka cseh hercegnőt vette feleségül. Így valószínűleg a cseh egyház útján jutott el a kereszténység Rómából Lengyelországba a latin rítus szerint. De a kereszténység hajnala Lengyelországban mégis kapcsolatban van annak a két testvérnek a művével, akik a távoli Szalonikiből indultak el.[1]
A Balkán-félsziget szlávjai között a szent testvérek pasztorális munkája tekintélyesebb és csodálatos gyümölcsöt termett. A működési területükről elűzött tanítványok munkája nyomán csodálatosan érvényesült és fejlődött a „Cirill és Metód”-jellegű misszió Bulgáriában. Itt Szent Kliment Ohridszki működése nyomán erőteljes szerzetesi központok létesültek, ezekben fejlődött ki teljesen a cirill ábécé. Más területekre is eljutott innen a kereszténység, a közeli Románián át a Kijevi Ruszig és Moszkván keresztül a keleti vidékekre.[1]
A kereszténységnek a szlávok között eltelt tizenegy évszázada világosan megmutatta, hogy a szent testvérek öröksége erősebb volt és maradt minden megosztó törekvésnél.[1]
Megjegyzések
- A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva.
Korabeli életrajza magyar nyelven
- Pannóniai legendák. Cirill és Metód szláv apostolok élete; óegyházi szláv eredeti egyházi szlávra átírt szövegford. Ján Stanislav, ford. F. Kováts Piroska; Madách–Európa, Bratislava–Bp., 1978
- Szent Konstantin-Cirill és Szent Metód élete; ford. F. Kováts Piroska; 2. átdolg. kiad.; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2013
Jegyzetek
- ↑ a b c d II. János Pál - SLAVORUM APOSTOLI, pápa enciklikája Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából 1985. június 11.
Források
- Diós István: A szentek élete
- Szent Cirill In: Magyar katolikus lexikon.
- Jeles napok
További információk
- Szent Cirill, Szent Metód – Szent István; szerk. Sztakovics Erika; Gerhardus, Szeged, 2012 (Szomszédok, barátok, testvérek)