„Szőnyi Ottó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
1907-ben a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Jogakadémia]] tanára,<ref name="auto1" /> 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.<ref name="auto2" />
1907-ben a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Jogakadémia]] tanára,<ref name="auto1" /> 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.<ref name="auto2" />


Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az [[ókor]]i Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, [[Pécsi ókeresztény sírkamrák|ókeresztény sírkamrák]] feltárása, a [[Pécsi székesegyház]] építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.<ref name="auto2" /> A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves ''cella trichora'' feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret [[Pannonia (provincia)|pannóniai]] ókeresztény [[kápolna|sírkápolnáknak]].<ref name="auto1" />
Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az [[ókor]]i Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, [[Pécsi ókeresztény sírkamrák|ókeresztény sírkamrák]] feltárása, a [[Pécsi székesegyház]] építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.<ref name="auto2" /> A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves ''Cella Septichora '' feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret [[Pannonia (provincia)|pannóniai]] ókeresztény [[kápolna|sírkápolnáknak]].<ref name="auto1" />


1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai [[műemlékvédelem]] tevékenységének irányát.<ref name="auto1" /><ref name="auto2" /> 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.<ref name="auto1" />
1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai [[műemlékvédelem]] tevékenységének irányát.<ref name="auto1" /><ref name="auto2" /> 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.<ref name="auto1" />

A lap 2020. február 5., 13:31-kori változata

Szőnyi Ottó
SzületettSzákovics Ottó Gyula
1876. július 13.
Pécs, Magyarország
Elhunyt1937. március 13. (60 évesen)
Pécs, Magyarország
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásarégész, levéltáros, művészettörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Ottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szőnyi Ottó, született Szákovics Ottó Gyula (Pécs, 1876. július 13.[1] – Pécs, 1937. március 13.) magyar régész, levéltáros, művészettörténész, Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója, az egyházművészet jelentős képviselője, az első pécsi múzeumigazgató, katolikus pap.[2][3]

Életpályája

Szákovics János szabó és Hüfner Dorottya fia. Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.[3]

1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára,[2] 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.[3]

Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az ókori Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, ókeresztény sírkamrák feltárása, a Pécsi székesegyház építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.[3] A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves Cella Septichora feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret pannóniai ókeresztény sírkápolnáknak.[2]

1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.[2][3] 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.[2]

1937. március 13-án hunyt el, sírja a pécsi Központi temetőben található.[4]

Főbb művei

  • A pécsi őskeresztény sírkamra (Budapest, 1906);[2]
  • A pécsi püspöki múzeum kőtára (Budapest, 1906);[2]
  • A kőröshegyi középkori templom (Budapest, 1924);[2]
  • Régi magyar templomok (Budapest, 1934);[2]
  • Pécs: Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben (Pécs, Danubia könyvkiadó)[5]

Jegyzetek

  1. Születési bejegyzése a pécsi rk. keresztelési akv. 104/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  2. a b c d e f g h i Magyar Elektronikus Könyvtár: Magyar életrajzi lexikon 1900-1990. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  3. a b c d e Bánfai József, Káplárné Nagy Rózsa: A Pécsi Szemle Repertóriuma (1998-) a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elektronikus könyvtárában. [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  4. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  5. A könyv adatlapja az antikvarium.hu-n. (Hozzáférés: 2011. július 13.)