„Irinyi János” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→halála: Halála Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tudós infobox |
|||
| név = Irinyi János |
|||
| kép = irinyi janos.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
<!--Életrajzi adatok --> |
|||
| ismeretes mint = [[vegyész]], a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója |
|||
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
|||
| állampolgárság = |
|||
| születés dátuma = [[1817]]. [[május 18.]] |
|||
| születés helye = [[Albis]], [[Habsburg Birodalom]] |
|||
| halál dátuma = [[1895]]. [[december 17.]] {{életkor-holt|1817|5|18|1895|12|17}} |
|||
| halál helye = Vértes (ma [[Létavértes]] része), [[Osztrák–Magyar Monarchia]] |
|||
| házastárs = micskei és nagyváradi Baranyi Hermina ([[1826]]–[[1888]]) |
|||
| gyermekei = |
|||
| lakhely = <!-- élő személy esetén --> |
|||
<!-- Iskolái --> |
|||
| felsőoktatási intézmény = |
|||
| más intézmény = |
|||
| egyéb diplomái = |
|||
<!-- Pályafutása --> |
|||
| szakterület = [[Kémia|Vegyészet]] |
|||
| kutatási terület = |
|||
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor ---> |
|||
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében --> |
|||
| aktivitási típus = |
|||
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak --> |
|||
| felsőoktatási munkahely1 = |
|||
| felsőoktatási beosztás1 = |
|||
| felsőoktatási munkahely2 = |
|||
| felsőoktatási beosztás2 = |
|||
| kutatóintézeti munkahely = |
|||
| kutatóintézeti beosztás = |
|||
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. --> |
|||
| jelentős munkái = robbanásmentes [[gyufa]] |
|||
| jelentős tervfeladatai = |
|||
| tudományos publikációk száma = |
|||
| szakmai kitüntetések = |
|||
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével --> |
|||
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt --> |
|||
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA --> |
|||
| weboldal = <!-- http:// nélkül --> |
|||
}} |
|||
[[Jánost |
[[Jánost |
||
Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. [[Budapest VIII. kerülete|Budapest, VIII. kerület]], Mikszáth tér 1. A [[bronz]] [[dombormű]] [[Horvay János]] szobrászművész alkotása]] |
Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. [[Budapest VIII. kerülete|Budapest, VIII. kerület]], Mikszáth tér 1. A [[bronz]] [[dombormű]] [[Horvay János]] szobrászművész alkotása]] |
||
A lap 2020. február 5., 09:38-kori változata
[[Jánost Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása]]
Irinyi páll
' (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.)[2] magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.
halála
A nemesi származású irinyi Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.
Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.
1895. december 17-én hunyt el Vértesen.
Házassága és gyermekei
Felesége, dobói Dobayné micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (1826–1888) asszony, akit 1866-ban vett el feleségül.
Emlékezete
Irinyi János nevét több közintézmény viseli, például a debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a létavértesi Irinyi János Általános Iskola, valamint Budapesten az Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján) Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. Turul 84/3, 102.
- ↑ Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt
Források
- 1817 –ben, ezen a napon született Irinyi János, a gyufa feltalálója., csabanet.hu
- Ki volt a foszforos gyufa feltalálója?, huszadikszazad.hu
- Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1935;
- Szathmáry László: A gyufa története, Budapest, 1935
- Szőkefalvy-Nagy Zoltán-Táplányi Endre: Irinyi János. Budapest, 1971
- Albis weboldala, albisfalu.ro