„Dulo nemzetség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Dulo nemzetség |
Dulo nemzetség |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
[[Dula]] |
[[Dula]] |
||
[[Gyula (keresztnév)]] |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
A lap 2020. február 2., 22:54-kori változata
A Dulo nemzetséghez tartozott Régi Nagy Bulgária uralkodócsaládja. E család sarjának tartották Attila, hun fejedelmet is. Régi Nagy Bulgária felbomlása után az Első dunai bolgár birodalom és Volgai Bolgárország uralkodói is e család képviselői közül kerültek ki.[2]
A nemzetség nevezetes képviselője volt a birodalomalapító Kuvrat, aki a 630. év táján az utrigurokat és a kutrigurokat egyesítve létrehozta Régi Nagy Bulgáriát. Ugyanekkor jött létre – a türkök birodalmának összeomlása nyomán – a Kazár Birodalom is.
Valószínűleg mind Kuvrat, mind a kazárok uralkodócsaládja rokonságban állt a nyugati türkök uralkodócsaládjával, az Asina nemzetséggel, talán annak mellékága lehetett. A bolgároknál mindenesetre később személynévként felbukkant az Asinából eredeztethető Aszen.[2]
Régi Nagy Bulgária felbomlása után Kuvrat fiai, a nemzetség tagjai alapították meg a bolgár utódállamokat. Aszparuh az Első dunai bolgár birodalmat, Kotrag Volgai Bolgárországot.[2]
A csodaszarvas-mondában szereplő Dula, alán fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.[2] S meglehet, kapcsolat van a bolgár fejedelmek és az alánok között is.
A csodaszarvas mondában szereplő Hunor neve – Róna-Tas András szerint – a hun szövetség onogur ágazatának nevéből származhat.[3] Az eltérő szótagszám okán a hun (Hunor) és az onogur név azonban nemigen egyeztethető egymással.
A Dulo nemzetség neve Németh Gyula szerint összekapcsolható a gyula – a törökben jula vagy džula – méltóság nevével.[4]
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
Források
- Kristó Gyula, Engel Pál és Makk Ferenc (szerk.) (1994): Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Budapest.
- Németh Gyula (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest.
- Róna-Tas András (1997): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest.
- Szőke Béla Miklós (2014): A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás. Pp. 31–42. In Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. In Vásáry István és Fodor Pál (szerk.): MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Budapest.
