„Zdenko Vinski” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kategóriák |
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*[[Ivo Goldstein]] 2005: Židovi u Zagrebu 1918-1941. Zagreb: Novi Liber. ISBN |
*[[Ivo Goldstein]] 2005: Židovi u Zagrebu 1918-1941. Zagreb: Novi Liber. {{ISBN|953-6045-23-0}} |
||
*Goldstein, Ivo 2001: Holokaust u Zagrebu. Zagreb: Novi Liber. ISBN |
*Goldstein, Ivo 2001: Holokaust u Zagrebu. Zagreb: Novi Liber. {{ISBN|953-6045-19-2}} |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2020. január 24., 18:07-kori változata
| Zdenko Vinski | |
| Született | 1913. május 3.[1] Zágráb |
| Elhunyt | 1996. október 13. (83 évesen)[2][1] Zágráb |
| Állampolgársága | horvát |
| Szülei | Oton Vinski |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sírhelye | Mirogoj temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zdenko Vinski (eredetileg Weiss; Zágráb, 1913. május 3. – Zágráb, 1996. október 13.) horvát régész.
Élete
Zsidó családban nőtt fel Zágrábban, ahol iskoláit is végezte. Apja Oton Vinski befolyásos horvát bankár volt, anyja Štefanija Alexander neves zágrábi zsidó családból származott. Testvére Ivo Vinski (1915-1985) jugoszláv közgazdász professzor. Apja 1918-ban nevet változtatott.
1932-1937 között a Bécsi Egyetemen végzett és doktorált. 1938-ban a Zágrábi Egyetemen nosztrifikálta a diplomáját. Ugyanitt óraadó előadó lett.
A Független Horvát Állam alatt ugyan kivételezett helyzetben voltak, apja és nagyanyja mégis az usztasák Jasenovaci koncentrációs táborában haltak meg, mint ahogy sokan a tágabb családjukból.
1945-1979 között a Zágrábi Régészeti Múzeumban dolgozott régészként. 1951-1953 között a múzeum igazgatója volt. Előbb 1951-1961 között a Zágrábi Egyetemen adott elő középkori régészetet, ahol 1954-ben docensként habilitált. 1963 nyári szemeszterében a Göttingeni Egyetemen volt vendégoktató, majd 1967-1971 között a Ljubljanai Egyetemen oktatott, ahol 1969-ben professzor lett. 1971 után posztgraduális tanulmányokat végzett Ljubljanában és Zárában. A Német és az Osztrák Régészeti Intézet levelező tagja volt.
Elsősorban népvándorláskorral és a karoling korral foglalkozott. Ő ásta a vukovári középkori és a knini népvándorláskori temetőket. A zágrábi Mirogoj temető zsidó részén az Alexander család kriptájában nyugszik.
Művei
- 1950 Gradište u Mrsunjskom lugu
- 1952 Naušnice zvjezdolikog tipa u Arheološkom muzeju u Zagrebu s posebnim obzirom na nosioce srebrnog nakita Čađavica. Starohrvatska prosvjeta 1952
- 1957 Arheološki spomenici velike seobe naroda u Srijemu. Situla.
- 1958 O nalazima VI. i VII. st. u Jugoslaviji. Opuscula Archaeologica.
- 1978 Novi ranokarolinški nalazi u Jugoslaviji. Vjesnik Arheološkoga muzeja Zagreba 1977-78
- 1983 Zu karolingischen Schwertfunden aus Jugoslawien. Jahrbuch RGZM 1983.
Jegyzetek
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ BnF források (francia nyelven)
Források
- Ivo Goldstein 2005: Židovi u Zagrebu 1918-1941. Zagreb: Novi Liber. ISBN 953-6045-23-0
- Goldstein, Ivo 2001: Holokaust u Zagrebu. Zagreb: Novi Liber. ISBN 953-6045-19-2