„Barbara Stanwyck” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
forma
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 257 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
|művésznév =
|művésznév =
|születési dátum = [[1907]]. [[július 16.]]
|születési dátum = [[1907]]. [[július 16.]]
|születési hely = [[Brooklyn]], [[New York (állam)|New York]], [[Amerikai Egyesült Államok]]
|születési hely = [[Brooklyn]], [[New York (állam)|New York]]
|halál dátuma = [[1990]]. [[január 20.]] {{életkor-holt|1907|7|16|1990|1|20}}
|halál dátuma = [[1990]]. [[január 20.]] {{életkor-holt|1907|7|16|1990|1|20}}
|halál helye = [[Santa Monica (Kalifornia)|Santa Monica]], [[Kalifornia]]
|halál helye = [[Santa Monica (Kalifornia)|Santa Monica]], [[Kalifornia]]

A lap 2020. január 19., 17:44-kori változata

Barbara Stanwyck
Életrajzi adatok
Születési névRuby Catherine Stevens
Született1907. július 16.
Brooklyn, New York
Elhunyt1990. január 20. (82 évesen)
Santa Monica, Kalifornia
HázastársaFrank Fay (1928-1935)
Robert Taylor (1939-1952)
GyermekeiDion Anthony Fay (örökbe fogadták)[1]
Pályafutása
IskoláiErasmus Hall High School
Aktív évek1922–1986
Műfajok
Díjai
Oscar-díj1982: Életműdíj
Emmy-díj1961: Legjobb női főszereplő – The Barbara Stanwyck Show
1966: Legjobb női főszereplő – The Big Valley
1983: Legjobb női főszereplő (minisorozat) – Tövismadarak
További díjak
Barbara Stanwyck IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbara Stanwyck témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barbara Stanwyck, (Brooklyn, 1907. július 16. – Santa Monica, Kalifornia, 1990. január 20.) Golden Globe-díjas és háromszoros Emmy-díjas amerikai színésznő. Négyszer jelölték Oscar-díjra, végül 1982-ben munkásságát életműdíjjal jutalmazták. Az Amerikai Filmintézet Minden idők legjobb színészei listáján a 11. helyezést érte el.

Élete

A Ziegfeld-lány (1924)
Stanwyck mint Annie Oakley (1935)
The Man With A Cloak
Stanwyck és férje, Robert Taylor (1941)
Lady of Burlesque (1943)

Gyermekkora

Ruby Catherine néven látta meg a világot egy szegény család ötödik, egyben legfiatalabb gyermekeként. Skót és ír vér csörgedezett az ereiben.[2] Egy bátyja és a nővére, Mildred érte meg a felnőttkort.[3] A kis Ruby négyéves korára árva maradt, mikor édesanyját, Catherine Annt egy részeg járókelő véletlenül kilökte egy autó elé. Édesapja, Byron E. Stevens, nem tudta feldolgozni felesége halálát, ezért mikor felvették a dolgozók közé a Panama-csatorna kiépítésére, elment és többet nem tért vissza.[3][4][5] Ruby nővérére hárult a feladat, hogy gondoskodjon testvéreiről. Öccsét és húgát nevelőszülőkhöz helyezte, amíg Mildred állást kapott show-girlként. Rubyt feszélyezte a nevelőszülői otthon, gyakran megszökött. Már kilencéves korára erős dohányos volt, tizenöt évesen pedig abortusza volt.[3] Mildred show-girl életmódja ellenben lenyűgözte Rubyt, és 1916 majd 1917 nyarán is Mildreddel tartott a színpadra. Ruby eldöntötte, hogy dolgozni fog, ezért otthagyta az iskolát, és kisegítői munkákat végzett. Volt eladó, recepciós, titkárnő, de mindenáron be akart jutni a show-bizniszbe, ezért állást szerzett magának a Vogue magazinnál, ahol ruhasablonokat vágott ki egészen addig, míg vevői panaszra ki nem rúgták.[3] Ezután gyorsgépelő volt Jerome H. Remick társaságánál, az 1920-as évektől pedig modellkedni kezdett.

Rubynak sikerült bekerülnie egy kórusba, majd egy évadra tagja lett Florenz Ziegfeld Jr. híres női lánykórusának, a Ziegfeld Folliesnak, ahol nemcsak énekelt, hanem táncolt is. Innen már csak egy ugrásnyira volt attól, hogy a Broadway színésznője legyen. Szerencséjére Willard Mack válogatást tartott The Noose című színdarabjához, és meghallgatásra hívta Rubyt. A Noose rendkívüli sikernek örvendve kilenc hónapon át szerepelt a repertoáron és megért közel kétszáz előadást.[3] Ez volt az a pillanat, mikor Ruby egy poszter alapján felvette a Barbara Stanwyck művésznevet. Az ötletet a brit színésznő, Joan Stanwyck Barbara Frietchie címszerepe adta, aki mint valós személy az amerikai polgárháborúban híresült el azzal, hogy csapatának zászlaját lengette az ellenfél előtt.

Az áhított Oscar

Ruby immár Barbara Stanwyckként lépett be az 1920-as évek végén a filmiparba. Első filmes szerepe egy legyező táncos volt a Broadway Nights című némafilmben (1927). A következő évben befejezte színpadi pályafutását a Broadwayen, és beválogatták a Locked Door és a Mexikó rózsája stábjába. Habár a Mexikó rózsája főszerepét játszotta, nem lelt széleskörű ismertségre, és a karrierje majdnem véget ért, mielőtt elkezdődhetett volna. Szerencséjére 1930-ban Frank Capra kiválasztotta a Megfizethetetlen asszony főszerepére, akit mint a cím is ráutal mindenekelőtt a pénz érdekel. Stanwyck később is együtt dolgozott Caprával, és szerződést kötött a Columbia Picturesszel. Több népszerű filmet forgatott, mint az Illicit, a Ten Cents a Dance, amit Lionel Barrymore rendezett, a Night Nurse és a Tiltott utakon, amely végül A kategóriás színésznővé emelte. David O. Selznick megannyi színésznő közül Stanwycket is fontolóra vette az Elfújta a szél Scarlet O'Harájának szerepére, a megtiszteltetés azonban Vivien Leight érte.[6]

Stanwyck Hollywood aranykorának színészei mellett (pl. Bette Davis vagy Joan Crawford) újraértelmezte a női szereplők funkcióját. Az eddigi boldog háziasszonyok és engedelmes szeretők korán felülemelkedve Stanwyck megcsillantotta az értelmet, hirtelen a nőknek is lettek saját vágyaik, ötleteik, inspirációik – vagy hátsó gondolataik. Remek példa rá az Annie Oakley sportlövészről forgatott film, vagy az 1940-es évek sikersorozata az Asszony a hálóban és a Szőke szélvész, mely filmekkel jelölést kapott az Oscar-díjra. Az egyik legkiválóbb film noirnak tartják az 1944-es Gyilkos vagyok címűt Fred MacMurray és Edward G. Robinson közreműködésével, amelyben Stanwyck férje életbiztosítását próbálja meg megszerezni, miközben a nyomozókat félrevezeti. Alakításával ismét esélyes lett az Oscar-díjra, de ezúttal Ingrid Bergman Gázláng című filmje ellen vesztett. A Sajnálom, téves szám film noir hasonló célt képviselt elérni, mint a Gyilkos vagyok, ezúttal Burt Lancasterrel a bűnöző bőrébe bújva, és Stanwycket újra, egyben utoljára jelölték Oscarra.

Tévéképernyőn

Stanwyck a legjobban fizetett színésznőnek számított a negyvenes években.[3][5] Habár egészen a hetvenes évek elejéig még forgatott, egyik filmje sem ért el olyan áttörő sikert, mint a Gyilkos vagyok. Az ötvenes években megvetette a lábát a televíziózás világában, először csak vendégszerepekkel különböző műsorokban, mint Loretta Young Letter to Lorettája, a Jack Benny Program vagy a Zane Grey Theatre. 1960-ban saját tévéműsort kapott Barbara Stanwyck Show néven, amellyel elnyerte első Emmy-díját, ennek ellenére a program csak egy évig futott. „Egy pillanatra sem az én terepem volt. Örültem, mikor törölték” – mondta később Stanwyck.[6] Legemlékezetesebb televíziós szerepe a Big Valley western tévésorozatban volt Victoria Barkley-ként, amely négy évadot is megélt, és négyszer jelölték érte Emmy-díjra, amelyből egyet meg is nyert.

1982-ben munkásságát Oscar-életműdíjjal jutalmazták, 1983-ban harmadik Emmy-díját és első Golden Globe-díját vihette haza a Tövismadarakért, amelyben egy vasakaratú nagymamát játszott Rachel Ward és Richard Chamberlain oldalán. Utolsó szereplése a Dinasztia című tévésorozatban volt, aminek a spin-offjában, a Colbysban, még 1986-ig játszott. Az erős dohányzás azonban már megviselte szervezetét, elfáradt és visszavonult, jótékonykodásba kezdett.[1]

Magánélete

Stanwyck kétszer házasodott, mindkétszer színészhez ment feleségül. Első férje, Frank Fay volt, a frigyet 1928-ban kötötték meg. Stanwyck valószínűleg az abortusza miatt nem tudott kihordani gyermeket, ezért a házaspár örökbe fogadott egy kisfiút 1932-ben, akit Dion Anthony "Tony" Faynek neveztek el. A hitvesi viszony azonban megromlott a férj alkoholproblémái következtében. A válásuk után Stanwyck közelebb került Robert Taylorhoz, akivel két évvel később kötötte össze az életét. A pár több mint tíz évig együtt volt, amit elhidegülés követett, majd válással végződött.

Stanwyck ezután Robert Wagnerrel randevúzott közel négy évig, akivel a Titanic forgatása alatt ismerkedett meg. Kapcsolatuk véget értével is barátok maradtak.

Stanwyck nem volt hajlandó szexualitását megvitatni a sajtóval, ami több pletykát is felröppentett, hogy a színésznő talán leszbikus. Igaz vagy sem, a melegek és a leszbikusok körében is ünnepelt személyiség nemcsak egyéniségével, de független természetével.[7]

Stanwyck 1990-ben hunyt el szívbetegségben.

Filmográfia

Fellépései a Broadway színpadán[8]

  • Keep Kool (1924) (kórustag)
  • The Noose (1926–27)
  • Burlesque (1927–28)
  • Tattle Tales (1933)

Filmek

Tiltott utakon szórólap (1932)
Stanwyck egy olasz magazinban (1931)
Stanwyck a Photoplay magazin szeptemberi számában (1931)
Ralph Meeker és Stanwyck a Csapdahelyzetben (1953)
Cattle Queen of Montana
Év Cím Szerep Partner Megjegyzés[9]
1927 Broadway Nights legyező táncos (nincs a stáblistán) elveszett film
1929 The Locked Door Ann Carter Rod La Rocque
Mexikó rózsája Mexicali Rose Sam Hardy
1930 Megfizethetetlen asszony Kay Arnold Lowell Sherman és Ralph Graves rendezte Frank Capra
1931 Illicit Anne Vincent Ives Ricardo Cortez
Ten Cents a Dance Barbara O'Neill Ricardo Cortez rendezte Lionel Barrymore
The Stolen Jools Mrs. Frank Fay (önmaga) rövidfilm
Night Nurse Lora Hart Ben Lyon és Clark Gable rendezte William A. Wellman
The Miracle Woman Florence Fallon David Manners rendezte Frank Capra
1932 Tiltott utakon Lulu Adolphe Menjou és Ralph Bellamy rendezte Frank Capra
Shopworn Kitty Lane Regis Toomey rendezte Nick Grinde
So Big! Selina Peake De Jong George Brent rendezte William A. Wellman
The Purchase Price Joan Gordon George Brent rendezte William A. Wellman
Asszony a hálóban Megan Nils Asther rendezte Frank Capra
1933 Ladies They Talk About Nan Taylor Preston Foster
Egy asszony útja Lily George Brent
Sorsok a fergetegben Mary Archer Wilbrandt Otto Kruger és Ralph Bellamy
1934 Gambling Lady Jennifer Lady Lee Joel McCrea és Pat O’Brien
A Lost Lady Marian Frank Morgan és Ricardo Cortez
The Secret Bride Ruth Vincent Warren William
1935 The Woman in Red Shelby Barret Wyatt Gene Raymond
Red Salute Drue Van Allen Robert Young
Annie Oakley Annie Oakley Preston Foster és Melvyn Douglas
1936 Garcia futárja Raphaelita Maderos Wallace Beery és John Boles
The Bride Walks Out Carolyn Martin Gene Raymond és Robert Young
Fivérem felesége Rita Wilson Claybourne Robert Taylor
Banjo on My Knee Pearl Elliott Holley Joel McCrea rendezte: John Cromwell
Eke és csillagok Nora Clitheroe Preston Foster
1937 Internes Can't Take Money Janet Haley Joel McCrea rendezte Alfred Santell
A csillagos lobogóért Lil Duryea Robert Taylor
Asszony a lejtőn Stella Dallas John Boles rendezte King Vidor
Breakfast for Two Valentine Ransome Herbert Marshall rendezte Alfred Santell
1938 Always Goodbye Margot Weston Herbert Marshall
Az őrült Miss Manton Melsa Manton Henry Fonda
1939 Acélkaraván Mollie Monahan Joel McCrea és Robert Preston rendezte Cecil B. DeMille
Golden Boy Lorna Moon William Holden és Adolphe Menjou
1940 Emlékezz az éjszakára Lee Leander Fred MacMurray
1941 Lady Eve Jean Harrington Henry Fonda
Az utca embere Ann Mitchell Gary Cooper rendezte Frank Capra
magyar hangja: 1. változat Radó Denise
2. változat Für Anikó
3. változat Kovács Nóra
Hozzám tartozol Helen Hunt Henry Fonda
Szőke szélvész Sugarpuss O'Shea Gary Cooper magyar hangja: Incze Ildikó
1942 The Great Man's Lady Hannah Sempler Joel McCrea
The Gay Sisters Fiona Gaylord George Brent
1943 Bűn és szerelem Joan Stanley Charles Boyer
Lady of Burlesque Deborah Hoople
Dixie Daisy 		Michael O'Shea
1944 Gyilkos vagyok Phyllis Dietrichson Fred MacMurray és Edward G. Robinson magyar hangja: Géczy Dorottya
Hollywood Canteen Önmaga
1945 Karácsony Connecticutban Elizabeth Lane Dennis Morgan
Hollywood Victory Caravan Önmaga rövidfilm
1946 My Reputation Jessica Drummond George Brent
The Bride Wore Boots Sally Warren Robert Cummings
Martha Ivers furcsa szerelme Martha Ivers Van Heflin és Kirk Douglas
1947 California Lily Bishop Ray Milland
A két Mrs. Carroll Sally Morton Carroll Humphrey Bogart
The Other Love Karen Duncan David Niven rendezte André de Toth
Cry Wolf Sandra Marshall Errol Flynn
1948 B.F.'s Daughter Polly Fulton Van Heflin
Sajnálom, téves szám Leona Stevenson Burt Lancaster rendezte Anatole Litvak
1949 The Lady Gambles Joan Boothe Robert Preston
Keleti oldal, nyugati oldal Jessie Bourne James Mason
1950 The File on Thelma Jordon Thelma Jordon Wendell Corey
No Man of Her Own Helen Ferguson
Patrice Harkness 		John Lund
The Furies Vance Jeffords Wendell Corey
To Please a Lady Regina Forbes Clark Gable
1951 The Man with a Cloak Lorna Bounty Joseph Cotten
1952 Éjszakai összecsapás Mae Doyle D'Amato Paul Douglas és Robert Ryan
1953 Csapdahelyzet Helen Stilwin Ralph Meeker és Barry Sullivan magyar hangja: Orosz Anna
Titanic Julia Sturges Clifton Webb és Robert Wagner
All I Desire Naomi Murdoch Richard Carlson
Kifulladt vad Marina Conway Gary Cooper magyar hangja: Tábori Nóra
The Moonlighter Rela Fred MacMurray
1954 Witness to Murder Cheryl Draper George Sanders és Gary Merrill
Vezetői lakosztály Julia O. Tredway William Holden, Fredric March és Walter Pidgeon
Cattle Queen of Montana Sierra Nevada Jones Ronald Reagan
1955 Az erőszakos férfiak Martha Wilkison Glenn Ford, Edward G. Robinson és Brian Keith
Escape to Burma Gwen Moore Robert Ryan
1956 There's Always Tomorrow Norma Miller Vale Fred MacMurray
The Maverick Queen Kit Banion Barry Sullivan
Egy milliomos szíve Ann Dempster James Cagney
1957 Crime of Passion Kathy Doyle Sterling Hayden és Raymond Burr
Trooper Hook Cora Sutliff Joel McCrea
Negyven fegyver Jessica Drummond Barry Sullivan
1962 Walk on the Wild Side Jo Courtney Laurence Harvey
1964 A cirkusznak mennie kell Maggie Morgan Elvis Presley
The Night Walker Irene Trent Robert Taylor
Calhoun: County Agent Abby Rayner
1970 The House That Would Not Die Ruth Bennett tévéfilm
1971 A Taste of Evil Miriam Jennings tévéfilm
1973 Levelek Geraldine Parkington

Televíziós sorozatok

A Gyilkos vagyok szórólapja
A Szőke szélvész című filmben
Szőke szélvész
A Big Valley tévésorozatban
Stanwyck 1943-ban
Év Cím Szerep
1952 The Jack Benny Program Paula Alquist (egy epizód)
The Christophers vendég házigazda
1955 Letter to Loretta vendég házigazda
1956 Ford Theatre Irene Frazier (egy epizód)
1958 Goodyear Theater Midge Varney (egy epizód)
1958–1959 Zane Grey Theater különböző szerepek
1959 The Real McCoys Önmaga (nincs a stáblistán)
1960–1961 The Barbara Stanwyck Show hostess, különböző szerepek
1961–1964 Wagon Train Kate Crawley
Caroline Casteel
Maud Frazer
1961 The Joey Bishop Show Dora (egy epizód)
General Electric Theater Lili Parrish (egy epizód)
1962 Rawhide Nora Holloway (egy epizód)
The Dick Powell Show Irene Phillips (egy epizód)
1962–1963 The Untouchables Agatha Stewart százados (két epizód)
1965–1969 The Big Valley Victoria Barkley
Nellie Handley
1980 Charlie angyalai Toni (egy epizód)
1983 Tövismadarak Mary Carson
1985 Dinasztia Constance Colby (három epizód)
1985–1986 The Colbys Constance Colby

Díjak és jelölések

Év Film Díj Eredmény
1938 Asszony a lejtőn Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek Jelölve
1942 Szőke szélvész Jelölve
1945 Gyilkos vagyok Jelölve
1949 Sajnálom, téves szám Jelölve
1954 Vezetői lakosztály Velencei Filmfesztivál: Zsűri különdíja (megosztva a színtársulattal) Elnyerte
1957 Photoplay Award: Különdíj Elnyerte
1960 Hollywood Walk of Fame: csillag a Hírességek sétányán Elnyerte
1961 The Barbara Stanwyck Show Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (drámasorozat) Elnyerte
Golden Apple Elnyerte
1966 The Big Valley Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek (dráma tévésorozat) Jelölve
Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (drámasorozat) Elnyerte
1967 Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek (dráma tévésorozat) Jelölve
Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (drámasorozat) Jelölve
Photoplay Award: Legnépszerűbb filmcsillag Elnyerte
Screen Actors Guild Awards: Életműdíj Elnyerte
1968 Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek (dráma tévésorozat) Jelölve
Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (drámasorozat) Jelölve
Photoplay Award: Legnépszerűbb filmcsillag Elnyerte
1981 Film Society of Lincoln Center: Gala Tribute Elnyerte
Los Angeles Film Critic Association Awards: Életműdíj Elnyerte
1982 Oscar-életműdíj Elnyerte
1983 Tövismadarak Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) Elnyerte
Golden Apple: Az év színésznője (megosztva Ann-Margrettel) Elnyerte
1984 Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek (tévéfilm vagy minisorozat) Elnyerte
1987 American Film Institute, USA: Életműdíj Elnyerte

Jegyzetek

  1. ↑ a b Turner Classic Movies
  2. ↑ New York Times
  3. ↑ a b c d e f ArticleBio
  4. ↑ Biography
  5. ↑ a b Fembio
  6. ↑ a b insp.com
  7. ↑ Out
  8. ↑ ibdb.com
  9. ↑ iszdb.hu

Források

Irodalom

  • Dan Callahan – Barbara Stanwyck: The Miracle Woman Jackson, MS: University Press of Mississippi, (2012) ISBN 1617031836
  • Homer Dickens – The Films of Barbara Stanwyck Lyle Stuart, (1987) ISBN 0806510692
  • Al Diorio – Barbara Stanwyck: A Biography New York: Coward McCann, (1984) ISBN 0698112474
  • Axel Madsen – Stanwyck New York: HarperCollins, (1994) ISBN 006017997X
  • Ella Smith – Starring Miss Barbara Stanwyck New York: Random House, (1985) ISBN 0517506025
  • Jerry Vermilye – Barbara Stanwyck (A Pyramid Illustrated History of the Movies) New York: Pyramid Publications, (1975) ISBN 0515036412
  • Jane Ellen Wayne – Stanwyck New York: Arbor House, (1986) ISBN 0877957509
  • Victoria Wilson – A Life of Barbara Stanwyck: Steel-True 1907-1940 New York, NY: Simon & Schuster, (2013) ISBN 9780684831688

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barbara_Stanwyck&oldid=22181045”