Székesfehérvár

Székesfehérvár
Első sor: Árpád fürdő, órajáték és óramúzeum, vasútállomás. Második sor: székesegyház, Prohászka-templom, Városház tér a ciszterci templommal. Harmadik sor: Városház tér az Országalmával, a püspöki palotával és a ciszterci templommal, városháza, Bory-vár
Székesfehérvár címere Székesfehérvár zászlaja
Becenév: királyok városa, templomok városa, magyar koronázóváros, szent város, Szent István városa, bajnokok városa, fesztiválok városa, magyar Szilícium-völgy Mottó: Székesfehérvár, tele élettel!
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Alapítás éve	972
Polgármester	dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Jegyző	dr. Bóka Viktor
Irányítószám	8000–8019
Körzethívószám	22
Testvértelepülései	Lista Gyulafehérvár Schwäbisch Gmünd Csíkszereda Blagoevgrad Pozsony San Salvo Chorley Kemi Opole Cento İzmit Erdenet Birmingham Luhanszk Zára Selmecbánya Szarivon Sankt Pölten Hradec Králové Csangcsun
Népesség
Teljes népesség	95 915 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	574,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	170,89 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld, Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Sárrét
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′, k. h. 18° 25′47.2, 18.416666666667
Székesfehérvár Pozíció Fejér vármegye térképén
Székesfehérvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Székesfehérvár (latinul: Alba Regia, németül: Stuhlweiẞenburg, többi) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely, koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye barokk óvárosa, mely nemzetközi hírű. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel.

Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése. Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a 10. századig, a fő vélekedés szerint, nem alapítottak, a rómaiak Gorsium nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai tőle 12 kilométerre délre találhatók. Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította 972-ben a Gaja- és Séd patakok által táplált mocsárvilágból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai Belváros legmagasabb pontján fejedelmi székvárat és templomot építtetett. Fia, Szent István bővíttette a várat, néhány száz méterrel arrébb királyi bazilikát és az esztergomi érsekség tekintélyével vetekedő prépostságot alapított, mindezek mellett különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől kezdve Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen az ország első és sokáig egyetlen hiteleshelye volt a város. Ezt a fejlődést a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A királyság kezdetétől (1000/1001) a török hódoltság kezdetéig (1543) a kizárólagos koronázóváros, ugyanis sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát. A törvénylátó napok egyetlen, az országgyűlések, a királyi temetkezések és esküvők már-már kötelező helyszíne, Szent Imre herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) kezdve a királyság szakrális központja.

A török hódoltság (1543–1688) idején fontos és gazdag oszmán határváros, szandzsákszékhely. Visszavétele után, a 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával, ekkor pusztult el többek között a Szent István által alapított királyi bazilika is. 1860-ban megjelent a városban a vasút és gyorsan a Dunántúl legfontosabb csomópontjává vált a település, azonban ipari várossá csak a 20. században alakult. Az 1930–1940-es évek gyors ütemű fejlődését a második világháború törte meg, ami rendkívül súlyos károkat okozott a nagy stratégiai jelentőséggel bíró városnak. A háború után a gazdasági fejlődés tovább folytatódott, a népesség megtöbbszöröződött. Itt készült például a világhírű Ikarus buszok jelentős része, itt működött a Videoton haditechnika- és szórakoztatóelektronikai gyára és itt volt a hazai alumínium-feldolgozás központja, a Könnyűfémmű. Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott, olyan cégek jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford. Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes évekhez képest a város legfontosabb gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek. Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a Győri Édest gyártó Mondelez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems, az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az Alföldi Tej és a Cerbona. Sportéletének legjelentősebb képviselői a Fehérvár AV19, a MOL Fehérvár FC, az Alba Fehérvár, az Alba Fehérvár KC, a Fehérvár Enthroners, a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztály és az Alba Regia Atlétikai Klub. A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is éreztette hatását ebből a szempontból. Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa, több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível. Nem mellesleg napjainkban a felsőoktatási ágazat gyorsan fejlődik a településen, a legfontosabb intézmények az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, a Kodolányi János Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus.

A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket; a Palotavárosi Skanzen kialakításáért és a szerb ortodox templom helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat. Hasonlóan jelentős a műemléki Fő utca 2010 körül kivitelezett rehabilitációja, ami egy teljes belváros-rehabilitációs folyamat első lépése, mely folyamat azóta is intenzíven zajlik. A város hagyományait országosan ismert és elismert rendezvénysorozatokkal is ápolják, melyek közül a legnagyobb a Székesfehérvári Királyi Napok.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa.

Földrajz

A város Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység délnyugati letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. Három hegység öleli körül: a Bakony nyugatról és északnyugatról, a Vértes északról, a Velencei-hegység keletről határolja. Ez utóbbi hegység része a város Öreghegy városrészének nevét adó hegy és az Aranybulla-emlékmű hegycsúcsa, a Csúcsos-hegy, vagy más néven Noé-hegy, mely fontos történelmi helyszín. A Velencei-tó 10 km-re található a várostól. Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebb részt pedig hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralják. A város előnyös helyzetét elsősorban a Móri-árok adja, e mellett a Dunántúlt Ny-K-i irányban keresztező forgalomnak is fontos csomópontja. A város a Mezőföld „fővárosa”, amely legfőbb természeti adottságából (völgybejárati fekvés) és közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.

Szárazrét és Szedreskert városrészek között folyik a Gaja-patak, mely a város mellett a Séddel egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, ami a szabályozása előtt Magyarország nagy és hajózható folyamai közé tartozott.

Élővilág, természetvédelem

Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:

• Székesfehérvári Sós-tó: a sóstói terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van. Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Mezőföld Tájegység). A Sóstó minden nap szabadon látogatható.
• Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
• Aszal-völgy: a ritka növénytársulásoknak otthont adó terület a Natura 2000 hálózat része, 2015-ben kapott helyi védettséget.
• Jancsár-völgy: a löszgyepi maradványok életközösségének és a tájkép esztétikai értékeinek megóvása céljából 2015-ben kapott helyi védettséget.

Története

Etimológia

Székesfehérvár nevének eredetére háromféle magyarázat is lehetséges: vagy az uralkodóház egyes tagjainál, mint az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, vagy a Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota építőköveire vagy fehérre meszelt falaira utal, vagy a békére, ami a király uralkodása alatt fent áll a városban. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes előtag értelmét az egykor a városban álló hivatalos királyi székben, vagyis a trónban kell keresni. fehér szó a város valamennyi idegen nyelvű nevében megtalálható.

Nevének számtalan változata a város jelentőségét mutatja. Neve latinul: Alba Regia, vagyis Királyifehér (egyéb latin változatok: Alba Regalis, Alba Regale, Alba Civitas, Civitas Albensis, Civitas Albaregalis, továbbá Castrum Albense, mely utóbbi névvel a belvárost illették), németül: Stuhlweißenburg, szlovákul: Stoličný Belehrad, csehül: Stoličný Bělehrad, oroszul és szerbül: Столни Београд (Sztolni Beograd), törökül: İstolni Belgrad, horvátul: Stolni Biograd, lengyelül: Białogród Stołeczny vagy Białogród Królewski, franciául: Albe Royale, románul: Alba Regală, olaszul: Albareale.

Székesfehérvár legelterjedtebb és egyben leginkább használatos ragadványneve a királyok városa jelző. Ez azzal magyarázható, hogy ha a várost említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a magyar koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, és itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a Fehérvárott megkoronázott király lehetett az ország törvényes uralkodója.

Székesfehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve, a templomok városa. A középkorban mintegy harminc vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház hívőinek. A vallási épületek alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző az, hogy hatalmas bazilikák sorakozzanak egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a bazilikának például négy is volt. A múlthoz hasonlóan ma is mintegy harminc vallási épület található a városban, ebből nyolc a Belvárosban. Tizenhat közülük római katolikus templom, amiből négy kéttornyú, ezek közül pedig egy basilica minor és székesegyházi ranggal rendelkezik. Három templom református, egy evangélikus, egy ortodox, a többi pedig különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius, izraelita).

Főleg az utóbbi években terjedt el a Szent István városa melléknév, mely a király és a város szoros kapcsolatából ered. A szent város jelző az itt eltemetett szentekre, a koronázóbazilikára és a település zarándokhely-jellegére, szakrális központi szerepére mutat rá. Mindezek mellett a város ismert még mint a bajnokok városa és a fesztiválok városa; előbbi a város élénk és sikeres sportéletére, utóbbi a pezsgő kulturális életre utal.

Alba Regia a középkorban

A kezdetektől a római korig

Bizonyított, hogy a város területe már az újkőkorszakban (i. e. 5. évezred) is lakott volt. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton (Pelso) partjainál az Adria és Itália felé.

A középkori Székesfehérvár

A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, melyek egyike a mai belváros helyén emelkedett. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez utóbbi az ország első keresztény temploma volt; alapfalait 1971-ben tárták fel, melyeket fehér kövekből kirakott alakzat jelöl a mai székesegyház főbejárata előtt. A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt.

Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038), mely egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő igen tekintélyes társaskáptalan adta. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron.

I. Szulejmán megszemléli Fehérvár ostromát, korabeli török ábrázolás

Varkocs György várkapitány szobra a Fő utcán

Az 1601-es sikeres keresztes ostrom után a törökök elhagyták Fehérvárt, de egy év múlva visszafoglalták a várost

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A 12. század fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést III. Béla anyja, Eufrozina eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által alapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen), mely tartalmazta az alattvalók jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A középkor végi Székesfehérvár életében komoly törést jelentett az 1490-es ostrom. Az I. Mátyás halála után kezdődött trónutódlási küzdelem során Székesfehérvár 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Miksa vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig I. Miksa kezén maradt.

Székesfehérvár a török hódoltság idején

A mohácsi csatát (1526) követően a város Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harcában az előbbi mellé állt, s mellette egészen haláláig kitartott annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnak nyerje meg. Ferdinánd még bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. 1543-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelve az ostromot, a Varkocs György várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A török hódoltság idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült törökfürdőnek ma már csak romjai láthatóak. Ez a Török Udvar.

A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye. 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A tizenöt éves háború során 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű Wathay Ferenc is (akinek szobra a Prohászka Ligetben áll).

A Vörösmarty Színház épülete. Az 1874-ben épült színházat a legrégebbiek és a leghíresebbek között tartják számon Magyarországon

Az 1902-ben épült Törvényház

A török kiűzése után

Székesfehérvár az oszmán uralom felszabadulása (1688) után ugyan nem nyerte vissza középkori jelentőségét, a 18. század végére mégis a régió egyik legfontosabb központjává vált. Kulturális szempontból is kiemelt szerepet játszott. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, s az adminisztráció nyelve is német lett. A 18. század kezdetétől a város újabb virágzását élte. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új városlakók. Az 1702-ben alapított jezsuita, majd pálos, végül ciszterci gimnáziuma országos ismertségre tett szert. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de már (és ekkor még) nem volt sorolható az ország első számú városai közé. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. A városháza főépületének felújítása 1710-es években készült el. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül, amelynek utolsó még álló kápolnáját is ekkor bontották le. A székesegyház új épületét 1758-ban kezdték el építeni, melyhez felhasználták a régi plébánia falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját. A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, mely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. A vár zártsága a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu, illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása, ekkor ugyanis 1810-ben József nádor érkezett a Fejér vármegyei felkelő sereg megszemlélésére. A Budai kaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput, így több polgári ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor-utcát, a mai Fő utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

Székesfehérvár a reformkorban

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A Számmer-nyomda (1803) és a Nemzeti Színjátszó Társulat (1818) alapítása, a két Casino (1838), a Szépészeti Testület (1839) és az Olvasó Társaság (1840) létesítése mind-mind a nemzeti eszmék reformkori térnyerését, az öntudatos polgári réteg erősödését tanúsította és a megnövekedett kulturális igények kielégítésének korszerű formáit biztosította. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A középkori romkert, nemzeti emlékhely

Gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az 1850-es évektől induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása 1866-ban, a Vörösmarty Színház felépítése (1872–1874) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése 1879-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

Copf stílusú lakóház (ma iskola) a Szent István téren. Valószínűleg a Püspöki palota mintájára épült a 19. században

A két világháború között

Nagyon szerencsés helyzetbe került Székesfehérvár az 1930-as évek második felére. Egy tehetséges polgármester, Csitáry G. Emil és egy historikus és képviselő miniszter, Hóman Bálint olyan városfejlesztési koncepciót valósított meg, amelynek eredményeként 1938-ra, a Szent István-emlékévre Székesfehérvár több alkalommal is az országos érdeklődés középpontjába került, s az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált. Ehhez nagyszerű művészek mellett Hóman és fő patrónusuk, a legnagyobb hatású magyar művészettörténész, Gerevich Tibor is nagyban hozzájárult. De közvetetten szerepet játszottak ebben a város szülöttei, a korábban elhunyt Klebelsberg Kuno és az egyik legbefolyásosabb magyar értelmiségi, Szekfű Gyula is.

Szent István király lovasszobra, Sidló Ferenc alkotása

A 20. század elején 35 ezres Székesfehérvárnak – mint azt a város 1931 és 1941 közötti polgármestere, Csitáry G. Emil közelmúltban megjelent emlékirataiban is olvashatjuk – már rendkívül élénk és változatos közoktatási, egyesületi, kávéházi, színházi és sajtóélete volt, sok-sok kulturális rendezvénnyel és társasági eseménnyel. Csitáry maga is diákja volt az egy évig itt tanító Szabó Dezsőnek, az 1919 utáni magyar szellemi élet egyik meghatározó, főleg az értelmiségi ifjúságot magával ragadó írójának. 1915-től itt járt gimnáziumba a később kiváló regényeket író Kodolányi János, akinek a nevét napjainkban a székesfehérvári főiskola őrzi. És itt élt s alkotott Bory Jenő, a neves szobrász és építész is.

A két világháború közötti időszakban tovább növekedett Fehérvár súlya. A nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége ugyanis a határokon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Másrészt pedig olyan szülöttei, illetve patrónusai voltak, akik a kulturális életben vagy a nagypolitikában vezető pozíciókba jutva eredményesen támogatták fejlesztését. A korábbi korszak kultuszminisztere (1910–1913, 1918), Zichy János többnyire a városhoz közeli nagylángi kastélyában élt, egyik utóda, Klebelsberg Kuno (miniszter: 1922–1931) pedig másfél évesen került Székesfehérvárra, és itt is érettségizett. Hóman Bálint (kultuszminiszter: 1932–1942, 1938–1939-ben rövid megszakítással) – még mielőtt miniszter és a város képviselője lett volna – tudósként foglalkozott a magyar középkor történetével, s ebben kiemelt szerepet tulajdonított Fehérvárnak.

Az 1938-as Szent István-emlékév

Barokk lakóház a Megyeház utcában

Az Országalma

A püspöki palota

1938 mind bel- és külpolitika, mind a reprezentáció szempontjából mozgalmas esztendő volt a Horthy-kor történetében. A teljesség igénye nélkül: a Darányi-kormány ebben az évben hirdette meg a hadseregfejlesztő győri programot, ekkor került sor az első revíziós sikerre, az első bécsi döntésre, ekkor ünnepelte a kormányzó a 70. születésnapját, amellyel a Horthy-kultusz is fontos állomáshoz érkezett. Az ország életére hatást gyakorló események közé tartozott a Szent István-emlékév is, amelynek révén Székesfehérvár jelentős szerepet kapott. Számtalan egyesület és szervezet helyezte rendezvényeit az év folyamán megújuló városba.

Három kiemelkedő pillanat is volt, amikor az országos figyelem homlokterébe került a város. Az első a május 22-én, közvetlenül a 34. Eucharisztikus világkongresszus előtt lezajló vitézavatás, a "kard ünnepe" volt. A második június 1-je, amikor a Szent Jobb országjáró körútjának második állomásaként érkezett Székesfehérvárra az Aranyvonaton, a harmadik pedig a városháza udvarán augusztusban megtartott székesfehérvári országgyűlés, mely |Szent István király emlékét és a nemzeti ünnepet törvénybe iktatta.

Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-én tartották volna, ám a kormányzó németországi hivatalos látogatása miatt augusztus 18-ra kellett előrehozni. Így némi sietséggel fejeződtek be az előkészületek, melynek során az egyházmegye püspöke, Shvoy Lajos augusztus 13-án szentelte be a középkori királyi bazilika ásatásainál fellelt csontmaradványokat.

A városháza C épülete

Az I. István mauzóleumát díszítő, Aba-Novák Vilmos által festett szekkó részlete

A vitézavatások hagyományos helyszíne Budapest volt, az országgyűlésé 1848-tól kezdődően úgyszintén. Komoly politikai lobbitevékenység állt ezek Székesfehérvárra történő kihelyezése mögött, amelyben a kulcsszerepet a város képviselőségét 1932 óta ellátó Hóman Bálint játszotta.

Ünnepi országgyűlés

A vitézavatás és a Szent Jobb ünnepe mellett a jubileumi év egyik legnagyobb napja augusztus 18. volt, amikor mintegy 400 év múltán, a mohácsi vész utáni 1527. évi országgyűlés óta először tisztelegtek az ország törvényhozói és közjogi méltóságai szent királyunk emlékének egy ünnepi országgyűlés keretein belül Székesfehérvárott. Darányi Kálmán miniszterelnök május 11-én nyújtotta be az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely elrendelte a székesfehérvári országgyűlést:

„	1. § Az országgyűlés két Háza Szent István király emlékére, halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából az 1938. év augusztus hava 18. napján Székesfehérvárott tart ünnepélyes együttes ülést, ahol Szent István a királyi törvénynapokat tartotta s amely város a királyi törvénynapokból kifejlődött Árpád-kori országgyűlések székhelye volt. 2. § A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti. Ezen az ünnepélyes együttes ülésen a m. kir. miniszterelnök benyujtja és nyomban ismerteti a Szent István király emlékét megörökítő törvényjavaslatot, amelyet az együttes ülés azonnal letárgyal. A letárgyalt és elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett az együttes ülés keretében azonnal az ország Kormányzója elé terjeszti. A tárgyalás és a határozathozatal módját egyébként az országgyűlés két Háza állapítja meg. 3. § A jelen törvény végrehajtásáról a m. kir. miniszterelnök gondoskodik.	”
– 1938. évi XXIV. törvénycikk az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről

A törvényjavaslatot mind a két ház egyhangúlag megszavazta.

Végül rövid tárgyalás után megfogalmazódott a törvény: Az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja.

Az ünnepi országgyűlés a törvény elfogadása és a kormányzó általi szentesítés után befejeződött. A kormány tagjai, a jelen lévő diplomaták és hivatalos személyek ezt követően a Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felavatásán, majd a vármegyeház előtti téren található Sidló Ferenc Szent István-szobrának leleplezésén vettek részt.

A második világháborútól napjainkig

A mai Kempelen téren (a romkert és a Fehérvár Áruház (Skála) között) állt egykor a neológ zsinagóga, melyet 1864-ben emeltek. Szépsége és mérete a fővárosi Dohány utcai zsinagógáéval vetekedett, azonban 1944–1945-ben az amerikai szőnyegbombázások áldozatául esett (Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban), maradványait pedig elbontották. Helyét ma emléktábla mutatja.

A városra a 20. század hatvanas és hetvenes éveinek a történelmi előzményeket semmibe vevő átalakításaival mérték talán a legnagyobb csapást. Erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évek végére 100 ezer fölé nőtt. A fallal körbevett belvárost ugyan megvédték, ám azon túl teljesen átszabták a két világháború közötti időszak kiemelt szerepű, emblematikus városát; mindenütt nagy lakótelepek épültek. A barokk korszaktól szervesen fejlődő, régi városrészeket romboltak le, évszázados térbeli és emberi kapcsolatokat is szétzilálva. Azonban Székesfehérvár ebben az időszakban vált igazán Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasági és közlekedési központjává. 1980 és 2000 között a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott. Az 1990-es években a városba 4 milliárd dollár nagyságrendű tőke áramlott. Fehérvár önkormányzatának adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2-szer, 2,5-szer nagyobbak. 2010 körül a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében gazdasági visszaesés következett be Magyarország és a világ más városaihoz hasonlóan Székesfehérvár életében is, melyből a település viszonylag hamar ki tudott lábalni. A 2013-as Szent István-emlékév megrendezésével a város bizonyítani kívánta, hogy a stabil gazdasági potenciálra alapozva a kulturális fejlődést ismét sikerült megindítani.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Középkori Romkertben találhatóak az Árpád-kori koronázó bazilika maradványai, Szent István király szarkofágja, valamint a 15 magyar király (köztük I. István) egyelőre még azonosítatlan földi maradványait őrző osszárium is. A romkert hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé emelkedett, mint Magyarország kiemelkedően fontos történelmi emlékhelye.

Városrészek

Belváros Óváros Palotaváros Rácváros Palotavárosi lakótelep1 Tóváros Tóvárosi lakónegyed2 Víziváros Vízivárosi lakótelep3 Búrtelep

Vasútvidék Székesfehérvár vasútállomás Horvát István lakótelep Felsőváros Fecskepart Fecskeparti lakótelep Laktanyák Királykút lakónegyed4 Vezérutcák Almássy-telep5 Fáy András lakótelep Íróutcák ONCSA-telep

Kiskecskemét Aszalvölgy Öreghegy Püspökkertváros Máriavölgy Ráchegy Köfém lakótelep Feketehegy Szárazrét

Szedreskert Szedreskerti lakónegyed6 Maroshegy Rádió lakótelep Sóstó-Újtelep Demkóhegy Harmatosvölgy ONCSA-telep Alsóváros Váralja

Sóstó Sóstói Természetvédelmi Terület Őrhalmiszőlők Vásárhelyi úti lakótelep Kisfalud Kisfaludpuszta Börgönd Börgöndpuszta Börgöndi repülőtér és laktanya Börgönd vasútállomás Csala Csalapuszta

• ¹régen Lenin lakótelep
• ²régen Dr. Münnich Ferenc lakótelep
• ³régen Vorosilovgrád lakótelep
• ⁴régen November 24. lakótelep
• ⁵régen Novák Károly lakótelep
• ⁶régen Pintér Károly lakótelep

• 
  Ybl lakótelep, 1966
• 
  Tóvárosi lakónegyed, 1972-ben
• 
  Palotaváros 1986-ban

Hivatalos ipari parkok

Alba Airport Ipari Park Alba Ipari Zóna Déli Ipari Park Ikarus Székesfehérvári Ipari Park Sóstói Ipari Park Videoton Ipari Park Székesfehérvár Ipari negyedek Börgöndi úti ipari terület Európa Ipari Park Feketehegy-Szárazréti Ipari Park Kisfaludi ipari terület Köfém ipari terület Seregélyesi úti ipari terület Váraljai ipari terület Városkapu Ipari Park Visteon Innovációs Ipari Park

Önkormányzat és közigazgatás

Közgyűlés

Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése 20 képviselőből és a közgyűlés elnökéből, a polgármesterből áll. A közgyűlés a következőképp tevődik össze:

Választókerületek

Székesfehérvár területe 14 választókerületre van beosztva, mindegyiknek saját önkormányzati képviselője van.

Kerület	Városrész(ek)	Képviselő (2014)	választópolgárok száma (fő, 2010)	Párt
1.	Belváros	Égi Tamás	6036	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
2.	Észak-Városközpont	Kovács Béla Sándor	6436	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
3.	Víziváros	dr. Horváth Miklósné	6217	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
4.	Kelet-Városközpont és Vasútvidék	Molnár Tamás	5781	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
5.	Tóváros, Alsóváros, Váralja, Őrhalmiszőlők és Sóstó	Mészáros Attila	5960	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
6.	Maroshegy	Brájer Éva	6445	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
7.	Dél-Palotaváros	Farkas László	6010	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
8.	Észak-Palotaváros	Viza Attila	6406	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
9.	Feketehegy, Szárazrét és Szedreskert	Szigli István	5696	független
10.	Felsőváros	Földi Zoltán	5467	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
11.	Almássy-telep, Vezérutcák, Íróutcák	Deák Lajosné	5987	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
12.	Észak-Öreghegy és Csala	Östör Annamária	5419	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
13.	Dél-Öreghegy, Püspökkertváros és Kisfalud	Horváth Miklós Csaba	5435	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
14.	Ráchegy, Köfém lakótelep, Búrtelep és Börgönd	dr. Dienesné Fluck Györgyi	5556	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Kompenzációs lista

Kompenzációs listán a 14 területi képviselőn kívül további 6 képviselő juthat Székesfehérvár közgyűlésébe:

• Buth Sándor (Együtt – a Korszakváltók Pártja)
• Horváth-Tancsa Ágnes (Jobbik Magyarországért Mozgalom)
• Juhász László – VÁLASZ (Független Civilek Fehérvárért)
• Márton Roland (Magyar Szocialista Párt)
• Ráczné Földi Judit (Demokratikus Koalíció)
• Róth Péter (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség)

Alpolgármesterek

Székesfehérvár közgyűlése 2014. október 19-i alakuló ülésén megválasztotta a város alpolgármestereit:

• Brájer Éva kulturális és humán ügyekért felelős alpolgármester;
• Égi Tamás gazdaságért és pénzügyekért felelős alpolgármester;
• Róth Péter társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármester;
• Mészáros Attila kiemelt fejlesztésekért és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester.

Egyéb információk

• A közgyűlés rangidős tagja dr. Dienesné Fluck Györgyi, a 14. kerület képviselője.
• A közgyűlés munkáját a 2014-től 2019-ig tartó ciklusban négy szakbizottság segíti.
• A közgyűlés elnöke dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, alelnöke Márton Roland képviselő, az MSZP alelnöke.
• A testület belső tagjai Deák Lajosné (Fidesz), Szigli István (független) és Viza Attila (Fidesz) önkormányzati képviselők.
• A városvezetést döntéseiben 2011 óta egy kilenctagú testület, a Fehérvári Szenátus is segíti.
• A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke dr. Kovács Béla Sándor, a 2. kerület képviselője.

Polgármesterek és tanácselnökök

A város polgármesterei, elöljárói 1990-előtt

• Hell Ignác
• Hollner Lipót
• Haáder Pál
• Drucker József
• Novák Kálmán (?–1878)
• Havranek József (1878–1908)
• Dr. Saára Gyula (1907–1918)
• Zavaros Aladár (1919–1930)
• Csitáry Gramanetz Emil (1931-1941)
• dr. Kerekes Lajos (1944.május 31. – 1945. január 25.)
• dr. Gáspár János (1945. április 30. – 1948. február 28.)

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

• Balsay István (1990–1994), Fidesz
• Nagy István (1994–1998), Fidesz
• Warvasovszky Tihamér (1998–2010), MSZP
• Viniczai Tibor (2010), MDF
• Cser-Palkovics András (2010–hivatalban), Fidesz

Országgyűlési képviselők

Székesfehérvár országgyűlési képviselői jelenleg a következők:

• Vargha Tamás (Fidesz–KDNP), 2014–hivatalban (Fejér megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület);
• Törő Gábor (Fidesz–KDNP), 2014–hivatalban (Fejér megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület).

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	23 279	—
1880	26 559	1,32%
1890	28 539	0,72%
1900	33 196	1,51%
1910	37 710	1,27%
1920	40 352	0,68%
1930	41 890	0,37%
1941	49 103	1,44%
1949	42 260	−1,88%
1960	56 978	2,72%
1970	79 064	3,28%
1980	103 571	2,70%
1990	108 958	0,51%
2001	106 346	−0,22%
2011	100 570	−0,56%
2019	96 940	−0,46%

Székesfehérvár lakónépessége 2011. január 1-jén 100 570 fő volt, ami Fejér megye össznépességének 23,6%-át tette ki. Székesfehérvár, Fejér megye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 588,5 ember volt. Székesfehérvár népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya Székesfehérváron kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 122 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 4 067 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Székesfehérvár lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Székesfehérvár népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan -–az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 108 958-an. 1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Székesfehérváron, mint 1980-ban. Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen érinti a szuburbanizáció, vagyis a városból főként az agglomerációba történő elvándorlás. Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán, Fehérvárcsurgó, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka stb.) népessége az elmúlt két évtizedben jelentős növekedést mutat. A szuburbanizáció a legnagyobb kiváltó oka Székesfehérvár népességcsökkenésének.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló székesfehérváriak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség	Népesség (2011)
Német	1 274
Cigány	829
Orosz	209
Román	149
Lengyel	111

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 104 769 fő volt, ebből a válaszadók 104 226 fő volt, 101 826 fő magyarnak, míg 538 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 841 fő német, 80 fő román és 101 fő szlovák etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 100 570 fő volt, ebből a válaszadók 89 536 fő volt, 85 469 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősebben a németek (1 274 fő), cigányok (829 fő) és a lengyelek (111 fő) száma nőtt Székesfehérváron. A román (149 fő) nemzetiségűek száma meg kétszereződött. Az ukránnak vallók száma (64 fő) kismértékben nőtt, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Székesfehérváron él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és lengyelnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001	95,75%	0,79%	0,51%	-	0,07%	0,08%	3,4%	100%
2011	84,98%	1,27%	0,82%	0,21%	0,15%	0,11%	12,46%	100%

Vallási összetétel

Székesfehérvár lakóinak vallási összetétele 2011-ben

  Római katolikusok (35,3%)

  Reformátusok (8,2%)

  Evangélikusok (1,4%)

  Görögkatolikusok (0,3%)

  Egyéb (1,1%)

  Vallási közösséghez nem tartozik (22%)

  Nem válaszolt (31,7%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Székesfehérváron a lakosság több mint fele (69,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,4%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 57 223 fő, míg a görögkatolikusok 582 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (12 859 fő) és evangélikusok (2 069 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (97 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 61 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 19,7%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Székesfehérváron a lakosság kevesebb mint a fele (45,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (35,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma majd felével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 35 159 fő, míg a görögkatolikusok 281 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 251 fő) és evangélikusok (1 362 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (79 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 47 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,7%), tíz év alatt majd a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22%-a vallotta magát.

Gazdaság

Székesfehérvár modern gazdaságának kialakulása

Székesfehérvár modern iparának alapjait az 1930-as években vetették meg Csitáry G. Emil polgármestersége és Hóman Bálint országgyűlési képviselősége idején. Többek között ekkor alakult a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt (későbbi Videoton), a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt (később SZIM Köszörűgépgyár) és az Alumínium Félkész Árugyár Rt (mai Alcoa-Köfém).

A város rendkívüli közlekedés-földrajzi helyzete mellett fejlett iparának is köszönhette, hogy a második világháborúban az ország egyik legpotenciálisabb célpontja lett a szőnyegbombázásoknak és a különböző hadműveleteknek. Fehérvárt a világégés után szinte a nulláról kellett újjáépíteni. A várostól az 1950-es években sok forrást elvontak Sztálinváros (1961 óta Dunaújváros) erőltetett nehézipari fejlesztéseire. A Kádár-korszakban azonban leállt A szocialista város nagyszabású építése, ezért végre Székesfehérvár is kaphatott több figyelmet. A városban ekkor virágzott fel ismét az ipar és a kultúra.

Székesfehérvár legendássá vált, országos jelentőségű gyárai:

• Videoton (elektronikai és hadiipar – televíziók, rádiók, más híradástechnikai eszközök);
• Ikarus (autóbuszgyártás);
• Köfém (vagyis Könnyűfémmű – alumínium-feldolgozás).

A Videoton által Székesfehérvár Magyarország elektronikai központja lett. Az Általános Mechanikai Gépgyár megvásárlásával az Ikarus a világ egyik vezető autóbuszgyártójává vált. A Köfém által pedig a mai napig Székesfehérvár a hazai alumíniumipar fellegvára.

„A magyar Szilícium-völgy”

A rendszerváltás után a magyar városok gazdasága sorra omlott össze. Ez nem volt másként Székesfehérvárral sem. De a város korán felismerte, hogy a problémára gyorsan kell reagálni: Fehérvárott már a kilencvenes évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok és a város megkezdte a modern ipari parkok létesítését. Ekkor az országos médiában különféle melléknevek kezdtek terjedni a városról: „a kilencvenes évek sikervárosa”, „az ország egyik legjelentősebb ipari központja”, „a magyar Szilícium-völgy”.

A város Magyarország és Közép-Európa egyik legfejlettebb gazdasági erőcentruma. A város egymaga a Közép-Dunántúl GDP-jének 1/3-adát adja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának.

Legfontosabb ágazatok, jelentősebb vállalatok

Napjainkban Székesfehérvár iparának legmeghatározóbb ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika.

• Anyagtechnológia: VT Metál, VT Plastic (a Videoton-csoport tagjai), Alcoa, Alufe, Bericap, CSI, General Plastics, H.T.M, Jüllich Glas, Karsai, Oerlikon, Polyax, Hydro Extrusion, Xomox,
• Mechatronika, gép/alkatrész gyártás: Brooks Instrument, Denso, Elme Automatika, Emerson, Grundfos, Halla-Visteon, Harman, Macher, VT ES (a Videoton-csoport tagja).
• Elektronika: VT Autóelektronika, VT EAS (a Videoton-csoport tagjai), Harman.
• Informatika: Albacomp, IBM, Seawing.
• Élelmiszeripar: Alföldi Tej, Mondelez, Naponta, Fevita, Agromilk Kft.
• Egyéb iparágak: VTCD (a Videoton-csoport tagja), Alpha-Vet, S.T.X Horseboxes.

Székesfehérvár legnagyobb árbevételű cége 185 milliárd forintos bevételével (2014) az Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft., mely a Hydro Extrusion Hungary Kft.-vel (ami a harmadik) tulajdonképpen azonos helyszínen működik, és ketten alkotják Magyarország alumíniumiparának velejét.

A Videoton Holding Zrt. a legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoport, melynek bevétele a 2008-as világválság óta folyamatosan növekszik, és 2015-ben elérte a 154,8 milliárd forintot. A cég csaknem 10 ezer embert foglalkoztat.

Székesfehérvár vállalatai országos és világszínvonalú márkák előállítói. Ilyen például: a Milky Way, a Riska, a Magyar Tej (Alföldi Tej Kft.), vagy a Cerbona (Naponta Kft.), az Oreo, a Milka, a Tuc, a Győri Keksz (Mondelez Hungária Kft.) és a JBL (Harman Becker Kft.) is.

A siker titka

Székesfehérvár gazdasága a legsokrétűbb a vidéki nagyvárosi gazdaságok közül. Nincsen különösebben ráutalva egyik vállalat teljesítményére sem (ahogy ez például Győr és az Audi, vagy Dunaújváros és a Vasmű esetében megfigyelhető). Ennél fogva nincs kitéve egy-egy piaci szereplő kiszámíthatatlan viselkedésének vagy esetleges termelési, bevételi visszaesésének sem. Ennek okán Székesfehérvárnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a jövőben is megőrizze előkelő helyzetét Magyarország gazdaságában.

Munkanélküliek száma

Székesfehérváron a munkanélküliek száma jóval az országos átlag alatt van:

Dátum	Munkanélküliek száma (fő)	Munkanélküliek aránya (%)
2000. 01. 20.	3372	4,94
2002. 01. 20.	2491	3,55
2004. 01. 20.	2713	3,90
2006. 01. 20.	2852	4,14
2008. 01. 20.	2669	3,86
2010. 01. 20.	4805	6,95
2012. 01. 20.	4303	6,39
2013. 01. 20.	4185	6,30
2014. 01. 20.	2362	3,39
2015. 01. 20.	2213	3,18
2016. 01. 20.	2018	2,97
2017. 01. 20.	1562	2,34
2018. 01. 20.	1262	1,93
2018. 06. 20.	1213	1,85

Egészségügy

• Háziorvosi ellátás

Székesfehérvár területe 38 felnőtt és 22 gyermek háziorvosi körzetre van beosztva.

• Kórház

Az 1901-ben alapított Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház a Dunántúl legnagyobb kórháza, az egyik legrégibb modern kórház Magyarországon. Dolgozói összlétszáma 2010-ben 2796 fő volt, a betegágyak száma 1616. A kórház regionális szempontból több mint 1 millió 100 ezer beteget lát el olyan szakterületeken, mint a hematológia, gasztroenterológia és intenzív újszülött-ellátás, de teljes körű ellátást „csupán” mintegy 270 ezer ember kap. Azonban a 430 ezer lakosú megye teljes népességének a legtöbb szakterület rendelkezésre áll.

A Szent György kórház 2015-re egy új műtőblokkal bővült, 2019-re pedig megépül a különálló belgyógyászati tömb is.

A Szent György Kórház körülbelül 47 ezer fekvőbeteget lát el éves szinten, szakambulanciáin, rendelőintézeteiben és gondozóiban pedig mintegy 2 millió orvos-beteg találkozás történik évente.

Közlekedés

A pályaudvar felvételi épületének főhomlokzata

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.

Közösségi közlekedés

Fehérvárnak nyolc irányba van vasúti kapcsolata. Öt vasúti fővonal érinti: a 20-as Veszprém–Szombathely felé, a 29-es Balatonfüred és Tapolca felé, a 30a Budapest, a 30-as vonal a Dél-Balaton valamint Nagykanizsa, a 44-es vonal Pusztaszabolcs felé teremt kapcsolatot. Ezeken felül három mellékvonal a következő településeket köti össze Fehérvárral: Komárom (5), Bicske (6), valamint Sárbogárd (45). A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás Lovasberényig folyik rajta.

Székesfehérvárhoz tartozó állomások és megállóhelyek:

• Székesfehérvár vasútállomás
• Székesfehérvár-Repülőtér megállóhely
• Börgönd vasútállomás
• Szárazrét megállóhely
• Kisfalud megállóhely (régebben Pákozd állomás)
• Csala megállóhely

Tervezett állomás:

• Börgöndpuszta megállóhely

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is. A szolgáltatást a Volánbusz biztosítja.

Közúti közlekedés

Érinti a város területét az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest, illetve a Balaton irányába); itt indul a 8-as Veszprémen és Körmenden át Graz irányába, a 81-es főűt Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé, a 63-as főút Szekszárd és a 811-es főút Bicske irányába.

Az alsóbbrendű utak közül Székesfehérvár területén ágazik ki a régi 8-as (ma 801-es számozást viselő) útból a 8202-es út Iszkaszentgyörgy és Kincsesbánya felé, a 7-es főút keleti bevezető szakaszából, Kisfalud előtt a 8116-os út Pákozdon át Kápolnásnyékig, az északi elkerülőből a 8123-as út Zámoly, Csákvár és Oroszlány felé, továbbá a 82 301-es út (ugyancsak a 801-es útból) Moha felé.

Oktatás

Órajáték egy műemlék lakóház homlokzatán

A városközpont, a kép közepén a Szent Imre ferences templommal

A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete

Virágóra a Fő utcán

A Zichy liget öntöttvas zenepavilonja

Felsőfokú intézmények

• Kodolányi János Egyetem
• Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar (AMK)
• Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus
• Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Székesfehérvár
• Gábor Dénes Főiskola

Középfokú intézmények

• Ciszterci Szent István Gimnázium
• Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola
• Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
• Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
• Vasvári Pál Gimnázium
• Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola
• Lánczos Kornél Gimnázium
• Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
• Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola
• Kodolányi János Középiskola
• Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Belvárosi I. István Középiskola intézményei:
  • Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény
  • Hunyadi Mátyás Tagintézmény
  • Bugát Pál Tagintézmény
  • Jáky József Tagintézmény
• School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola
• Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium
• Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola
• Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola
• Árpád Szakképző Iskola és Kollégium
  • Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Tagiskolája
• Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvi Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Alapfokú intézmények

• Táncsics Mihály Általános Iskola
• Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Szent Imre Általános Iskola és Óvoda
• Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
• Vízivárosi Általános Iskola
• Vasvári Pál Általános Iskola
• Ezredéves Készségfejlesztő Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
• Hétvezér Általános Iskola
• István Király Általános Iskola
• Felsővárosi Általános Iskola
• Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvi Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium
• Vörösmarty Mihály Általános Iskola
• C.B.A. Magán Általános Iskola
• Munkácsy Mihály Általános Iskola
• Kossuth Lajos Általános Iskola
• Németh László Általános Iskola
• Talentum Református Általános Iskola
• Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
• II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Széna Téri Általános Iskola
• Tolnai Utcai Általános Iskola
• Tóvárosi Általános Iskola
• Zentai Úti Általános Iskola

Kultúra

Kulturális intézmények

• Gárdonyi Géza Művelődési Ház
• Vörösmarty Színház
• Vörösmarty Mihály Könyvtár
• VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház
• Feketehegy–Szárazréti Közösségi Ház
• Kisfaludi Közösségi Ház
• Felsővárosi Közösségi Ház
• Öreghegyi Közösségi Ház
• A Szabadművelődés Háza 1974 óta itt működik a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, melyet a Székesfehérvárott született csillagászról neveztek el 1993-ban.
• Szent István Művelődési Ház

Rendezvények

• Székesfehérvári Királyi Napok (honlapja)
  • Koronázási Ünnepi Játékok (honlapja)
  • Nemzetközi Néptáncfesztivál (honlapja)
• Öreghegyi Mulatságok (honlapja)
• Maroshegyi Böndörödő
• Fehérvári Zenei Napok – FeZeN (honlapja)
• Harmonia Albensis (nyár)
• Kultúrkorzó
• Királyi Borlakoma – Virágálom Pünkösdkor(pünkösd idején)
• Kortárs Művészeti Fesztivál (május – honlapja)
• Fúvószenekari Koncertek a Zichy ligetben (augusztus vasárnap esténként)
• Harmonia Albensis templomi koncertek (július)
• Aranybulla Művészeti Napok (augusztus – honlapja)
• Fehérvári Vigasságok – Lecsófesztivál (szeptember vége)
• Fehérvári Advent – Karácsonyi Sokadalom (december)
• Bolondballagás (április vége)
• Koronázási Ünnepi Játékok (augusztus közepe)
• Palotavárosi Halünnep (Május vége)

Művészetek

• Vörösmarty Színház
• Primavera Kórus
• Alba Regia Táncegyesület
• Alba Regia Szimfonikus Zenekar
• SlamPoetry Székesfehérvár
• Székesfehérvári Balett Színház
• Prospero Színkör
• Szabad Színház
• Péntek 3 Tejátrum

Helyi média

Szent István-bazilika

• Fehérvár TV – városi televíziócsatorna
• Vörösmarty Rádió – helyi rádióadó
• Táska Rádió – helyi diákrádió
• Fejér Megyei Hírlap – megyei napila
• FehérVár – ingyenes hetilap.
• Szent István Városa – ingyenes egyházmegyei hetilap

Turizmus

Szállodák

A Hotel Magyar Király épülete, a klasszicista Zichy-ház

• Hotel Magyar Király ****
• Hotel Novotel ****
• Best Western Plus Lakeside Hotel ****
• Hotel Platán ***
• Szent Gellért Hotel ***
• Hotel Szárcsa ***
• Jancsár Hotel ***
• Hotel Vadászkürt **
• Central Lodge **
• Geo Hostel
• Panama Motel
• Kertész Csárda és Fogadó

Látnivalók

A Szent Anna-kápolna

Az Országalma és a püspöki palota

Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély

Petőfi park, az autóbuszállomással szemben

• Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [3], könyvtárában ritka könyveket őriznek
• Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
  • Árpád-kori királysírok (például III. Béla) a romkertben
• Országalma Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:

„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

• Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
• Toronyóra Múzeum (a székesegyház északi tornyában)
• Szent Anna-kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
• Kálmáncsehi Domonkos szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
• Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
• Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
• Tízes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
• II. világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
• Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
• Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
• Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
• Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
• Virágóra
• Zichy liget a zenepavilonnal
• Városi Képtár – Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.)
• Csók István Képtár
• Hiemer-ház, benne a Hetedhét Játékmúzeummal
• Szemináriumi (volt Kármelita) templom
• Történelmi órajáték és Óramúzeum
• Kati néni, a fertályos asszony szobra
• Palotavárosi skanzen, benne az ortodox Keresztelő Szent Iván-templom
• Ybl-gyűjtemény
• Bory-vár
• Szent Donát-kápolna
• A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
• Sóstói természetvédelmi terület
• Aranybulla-emlékmű
• Vízivárosi Templom
• Halesz park
• Kégl-kastély
• Kisfaludi-kastély
• Tűzoltó Múzeum (a tűzoltólaktanyában)
• Rácbánya park (gránit kúppal, valamint az egykor bányaként működő terület újraformált természeti értékével lehet gazdagabb az ide látogató)
• Árpád fürdő szecessziós épülete

Műemlékek

Székesfehérvár műemlékekben az egyik leggazdagabb város Magyarországon. Műemlékeinek többsége a belvárosban található, melyek közül a legjelentősebbek:

• Szent István-bazilika
• Szent Imre-templom és ferences rendház
• Középkori romkert
• Püspöki palota
• Városháza
• Hiemer-ház
• Ciszterci templom és rendház
• Városi Képtár épülete
• Fejér Megyei Levéltár épülete
• Szent Anna-kápolna
• Budenz-ház
• Kármelita templom
• Megyeháza
• Régi megyeháza
• Török fürdő romjai (Török udvar)
• Fekete Sas Patikamúzeum épülete

Sport

A Sóstói Stadion

Egyesületek

• Alba Fehérvár (kosárlabda)
• MOL Vidi FC (labdarúgás)
• Fehérvár AV19 (jégkorong)
• Fehérvár KC (női kézilabda)
• Székesfehérvári Curling Egylet Szinkronkorcsolya Szakosztály [4] (szinkronkorcsolya)
• Comenius Cricket Club [5] (krikett)
• Cunder Tömegsport és Utánpótlás Kézisuli Egyesület (kézilabda)
• Felicita (táncklub)
• Fehérvár Enthroners (amerikai futball)
• FRC (rugby)
• Step and Style Táncstúdió (http://stepandstylestudio.hu)

Létesítmények

• Sóstói Stadion
• The First Field (egykori MÁV Előre Stadion)
• Mezővári József Sportpálya
• Feketehegy-szárazréti sportpálya
• Alba Regia Sportcentrum
• Bregyó közi Ifjúsági és Sportcentrum
• Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrum
• Köfém Sportcsarnok
• Csitáry G. Emil Uszoda és Strand
• Vodafone Sportcsarnok (volt ARÉV Sportcsarnok)
• VOK (Videoton Oktatási Központ) sportcsarnok

Testvér- és partnervárosi kapcsolatok

Székesfehérvár testvérvárosai és partnervárosai a következők:

Testvérvárosok

Kemi, Finnország (1958) Opoly, Lengyelország (1968) Luhanszk, Ukrajna (1978) Blagoevgrad, Bulgária (1978) Gyulafehérvár, Románia (1990)

Schwäbisch Gmünd, Németország (1991) Chorley, Egyesült Királyság (1992) Birmingham, Amerikai Egyesült Államok (1997) Zára, Horvátország (1997) Cento, Olaszország (1998)

Selmecbánya, Szlovákia (2008) Csangcsun, Kína (2010) Csíkszereda, Románia (2011) Pozsony, Szlovákia (?) Szarivon, Észak-Korea (?)

Partnervárosok

Sankt Pölten, Ausztria (1986) Innsbruck, Ausztria (1992) Erdenet, Mongólia (2008) İzmit, Törökország (2008) Királyvárad, Csehország (2015) Eger, Magyarország (2016)

Érdekességek

• Az Alba Regia nevet, a város középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású. További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.
• Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. panelprogram keretén belül a 2000-es években, ezzel a város panelépületeinek csaknem 100%-a felújításra került.
• 2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.
• A városban található Bory-vár bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mint a világ legnagyobb építménye, mely egyetlen ember alkotása.
• A fehérvári kötődésű Wellhello együttes Oldalzseb című számát Székesfehérvár himnuszának választották.
• Székesfehérvárról nevezték el Magyarország legnagyobb Duna-tengerjáró hajóját, melyet 1964-ben bocsátottak vízre. A hajó Magyarország tengeri kereskedelmi flottájának büszkesége volt. Több évtizedes üzem után selejtezték és szétbontották.

Galéria

• 
  A székesegyház bejáratának részlete a város címerével
• 
  A Fő utca részlete a ciszterci templom bejáratával és az István Király Múzeummal
• 
  A püspöki palota főkapuja
• 
  Prohászka-emléktemplom
• 
  A Fekete Sas Patikamúzeum főbejárata és utcai homlokzata
• 
  Bory-vár bejárata
• 
  Melocco Miklós: Mátyás király-emlékmű
• 
  A Mátyás-emlékmű oldalfala
• 
  Szent István király lovasszobra, Sidló Ferenc alkotása
• 
  Bory Jenő: Püspökkút
• 
  Erdei Dezső: Varkocs György várkapitány szobra
• 
  A Püspöki Palota mögött látható Szent László király szobra, Schwalm László 1995-ös alkotása
• 
  Géza fejedelem szobra a székesegyház szomszédságában
• 
  Játszó fiúk, Ferenczy Béni 1947-es alkotása, köztéri bronzszobor a Lakatos utcában
• 
  Lux Elek: Wathay Ferenc várkapitány szobra
• 
  Tízes huszárok emlékműve, Pátzay Pál 1939-es alkotása
• 
  A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred első világháborús emlékműve
• 
  Vörösmarty Mihály szobra Székesfehérváron
• 
  A Víziváros madártávlatból
• 
  A székesegyház
• 
  A Romkert
• 
  A Megyeháza
• 
  A Székesfehérvári Törvényszék épülete
• 
  A Vörösmarty Mihály Könyvtár
• 
  Hiemer – Font – Caraffa épülettömb a Jókai utca felől
• 
  Az Árpád fürdő a Kossuth utcában
• 
  Szovjet katonai temető

Források

• Csuthy Zsigmond 1863: Székes-fehérvár fénykora romjaiban. Nemzeti Képesujság 1863, 8, 10.
• Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 304.
• A Pallas nagy lexikona
• Marschall Rafael: Székesfehérvári Kalauz 1930, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X
• Műemlékem.hu
• Rubicon Történelmi Magazin
• Wathay Ferenc 1957: Székesfejérvár veszésérül való história. István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár.

További információk

• Székesfehérvár megyei jogú város hivatalos honlapja (magyar, angol, német)
• Székesfehérvár legfrissebb hírei - Információs Portál
• Székesfehérvár utcaszintű térképe (utcakereso.hu)
• Légifotók Székesfehérvárról
• Képgaléria a Bory-várról
• Képgaléria a bazilikáról és a király sírokról
• Székesfehérvár 100 látnivalója
• Székesfehérvár.lapozz.hu - linkgyűjtemény
• Székesfehérvár.lap.hu - linkgyűjtemény
• A Kodolányi János Főiskola honlapja
• Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar honlapja
• Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke, Gorsium, Ma Kiadó, Szfvár, 1997. – A város történetének tömör összefoglalása mellett a város látnivalóit írja le részletesen
• A város képgalériája
• Székesfehérvár a funiq.hu-n

• A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár témájú médiaállományokat.
• A Székesfehérvár címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.