„Athosz-hegy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor: 30. sor:
Az Athosz-hegy mintegy húsz [[ortodox kereszténység|ortodox]] kolostor otthona, amelyek saját [[autonómia (szociológia)|autonóm]] [[teokrácia|teokratikus]] [[köztársaság]]ot alkotnak Görögországon belül, az [[Athosz-hegyi Köztársaság]]ot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a [[ortodox kereszténység|Görög Keleti Egyház]] hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, [[Karüesz]]ben élnek.
Az Athosz-hegy mintegy húsz [[ortodox kereszténység|ortodox]] kolostor otthona, amelyek saját [[autonómia (szociológia)|autonóm]] [[teokrácia|teokratikus]] [[köztársaság]]ot alkotnak Görögországon belül, az [[Athosz-hegyi Köztársaság]]ot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a [[ortodox kereszténység|Görög Keleti Egyház]] hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, [[Karüesz]]ben élnek.


Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy [[Jézus|Jézus Krisztus]] keresztre feszítése után [[Szűz Mária]] a hajójával [[Ciprus (sziget)|Ciprus]]ra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte [[Isten]]t, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az Istenfiú anyjának kertje a Szent Hegy. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a vallási rendeletet, ami hivatalossá tette a nők régióba való belépésének szigorú tiltását.<ref>{{Cite web |url=https://medium.com/writers-guild/women-are-banned-in-this-part-of-eu-bb597bd57da9 |title=Women are banned in this part of EU |accessdate=2020-01-16 |language=angol}}</ref>
Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy [[Jézus|Jézus Krisztus]] keresztre feszítése után [[Szűz Mária]] a hajójával [[Ciprus (sziget)|Ciprus]]ra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte [[Isten]]t, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a Szent Hegy. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] által kiadott vallási rendelet, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.<ref>{{Cite web |url=https://medium.com/writers-guild/women-are-banned-in-this-part-of-eu-bb597bd57da9 |title=Women are banned in this part of EU |accessdate=2020-01-16 |language=angol}}</ref>


== Képek ==
== Képek ==

A lap 2020. január 17., 00:54-kori változata

Athosz-hegy
Világörökség
Az Athosz-hegy
Az Athosz-hegy
Adatok
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító454
TípusTermészeti és kulturális helyszín
KritériumokI, II, IV, V, VI, VII
Felvétel éve1988
Elhelyezkedése
Athosz-hegy (Görögország)
Athosz-hegy
Athosz-hegy
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′Koordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.

Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.

Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.[1]

Földrajz

Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.

A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².

A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.[2]

Politika

Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.

Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a Szent Hegy. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott vallási rendelet, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.[3]

Képek

Lásd még

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Athos
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Angolul: