„Xiropotámu kolostor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Athosz-hegyi Köztársaság |
a Ruzsa_György Az ikon |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
[[Fájl:Xiropotamou panoramic.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Xeropotamou kolostor]] |
[[Fájl:Xiropotamou panoramic.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Xeropotamou kolostor]] |
||
A '''Xiropotámu kolostor''' ([[görög nyelv|görögül]] Μονή Ξηροποτάμου) [[Athosz-hegyi Köztársaság|Athosz]] húsz [[kolostor]]ának egyike. A [[Athosz-hegyi Köztársaság|Szent Hegy]] |
A '''Xiropotámu kolostor''' ([[görög nyelv|görögül]] Μονή Ξηροποτάμου) [[Athosz-hegyi Köztársaság|Athosz]] húsz [[kolostor]]ának egyike. A „[[Athosz-hegyi Köztársaság|Szent Hegy]]” néven is ismert ortodox kolostorköztársaság hierarchiájában a nyolcadik helyet foglalja el. Jelenleg fennálló épületei a [[18. század]]ból származnak. Negyven [[görögök|görög]] szerzetes otthona. A kolostorban őrzik a Szent Hegy legnagyobb ikongyűjteményét.<ref>{{Cite web |url=https://www.russianstudies.hu/docs/Ruzsa_Gyorgy_Az_ikon.pdf |title=Az ikon |accessdate=2020-01-15 |author=Ruzsa György}}</ref> |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
A lap 2020. január 15., 20:37-kori változata
Xiropotámu kolostor | |
Település | Athosz-hegyi Köztársaság |
Ország | Görögország |
Vallás | ortodox kereszténység |
Építés befejezése | 10. század |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 13′ 42″, k. h. 24° 13′ 15″Koordináták: é. sz. 40° 13′ 42″, k. h. 24° 13′ 15″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Xiropotámu kolostor témájú médiaállományokat. |
A Xiropotámu kolostor (görögül Μονή Ξηροποτάμου) Athosz húsz kolostorának egyike. A „Szent Hegy” néven is ismert ortodox kolostorköztársaság hierarchiájában a nyolcadik helyet foglalja el. Jelenleg fennálló épületei a 18. századból származnak. Negyven görög szerzetes otthona. A kolostorban őrzik a Szent Hegy legnagyobb ikongyűjteményét.[1]
Fekvése
A Halkidikí-félsziget keleti nyúlványán elterülő Athosz-hegyi Köztársaság területén, az Athosz-félsziget nyugati részén, a Dáfni és Kariész közötti út mentén 200 m tengerszint feletti magasságban elterülő fennsíkon fekszik.
Története
A hagyomány szerint alapítása 424-re nyúlik vissza, hiteles források szerint azonban csak a 10. században kezdték el építését. Alapítója Xeropotamiai Pál szerzetes volt. Ezen kolostor szerzetesi életformája 1661-ig cenobita volt, ezt követően anakoréta, 1981-től azonban ismét cenobita.
Év | 1903 | 1959 | 1968 | 1978 | 1988 | 2000 |
---|---|---|---|---|---|---|
Létszám | 106 | 43 | 36 | 22 | 38 | 40 |
Nevezetességei
- Itt őrzik a Szent Kereszt ereklye legnagyobb fennmaradt darabját.
- Könyvtárában több mint ötszáz kéziratot és megközelítőleg négyezer nyomtatványt őriznek.
- A Szent Negyven vértanúk tiszteletére szentelt szentélyét 1761-ben emelték, freskói 1783-ból származnak.
- A kolostor Athosz leggazdagabb ikongyűjteményével rendelkezik.
- A kolostornak 16 kápolnája van.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kloster Xeropotamou című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Anestis Vasiliadis: Athosz