„Tudománytan” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 5 interwiki link migrálva a Wikidata d:q854859 adatába
1. sor: 1. sor:
'''A teljes tudománytan alapja''' (1794-1795) [[Johann Gottlieb Fichte]] alapvető filozófiai műve.

[[Fájl:Fichte Wissenschaftslehre1.png|jobbra|bélyegkép|''A teljes tudománytan alapjá''nak címlapja az összkiadásban]]
[[Fájl:Fichte Wissenschaftslehre1.png|jobbra|bélyegkép|''A teljes tudománytan alapjá''nak címlapja az összkiadásban]]

'''''A teljes tudománytan alapja''''' ([[német nyelv|németül]] ''Grundlage der gesamten Wissenschaftslehre)'' (1794-1795) [[Johann Gottlieb Fichte]] alapvető filozófiai műve, melyben tudománytanát fejti ki.


Tudománytanát Fichte első alkalommal [[1794]]-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a [[jéna]]i egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel.
Tudománytanát Fichte első alkalommal [[1794]]-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a [[jéna]]i egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel.
9. sor: 9. sor:
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban.
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban.


A legismertebb – [[Henrik Steffens]], az akkori jénai tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével).
A legismertebb – [[Henrik Steffens]], az akkori [[jéna]]i tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével).


Fichte tanítványa volt többek között [[Novalis]] is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján ''(A megismerés és önmegismerés)''. Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően rostocki doktori disszertációjában ''(Igazság és tudomány)'' [[Rudolf Steiner]] adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez.
Fichte tanítványa volt többek között [[Novalis]] is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján ''(A megismerés és önmegismerés)''. Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően [[rostock]]i doktori disszertációjában ''(Igazság és tudomány)'' [[Rudolf Steiner]] adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez.


== A ''Tudománytan''t kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek ==
== A ''Tudománytan''t kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek ==
* Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre (1794)
* ''Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre'' (1794)
* Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795)
* ''Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795)
* Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
* ''Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
* Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
* ''Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
* Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797)
* ''Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797)
* Darstellung der Wissenschaftslehre (1801)
* ''Darstellung der Wissenschaftslehre (1801)
* Die Wissenschaftslehre (1804)
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1804)
* Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810)
* ''Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810)
* Die Wissenschaftslehre (1812)
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1812)
* Die Wissenschaftslehre (1813)
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1813)

=== Magyarul ===
* [http://epa.oszk.hu/00100/00186/00028/pdf/EPA00186_magyar_filozofiai_szemle_2011_1_009-030.pdf A teljes tudománytan alapelvei] {{pdf}} In: ''Magyar Filozófiai Szemle'', 55. évf. (2011) 3. sz., 9–30. o. ([https://btk.ppke.hu/db/0A/9D/m00000A9D.pdf másik link] {{pdf}})
* ''Válogatott filozófiai írások'' (Gondolat, 1981) {{ISBN|963 281 043 0}}
* ''Tudománytan nova methodo'' (Jelenkor, 2002) {{ISBN|963 676 298 8}}


[[Kategória:Tudományos módszer]]
[[Kategória:Tudományos módszer]]

A lap 2020. január 12., 04:30-kori változata

A teljes tudománytan alapjának címlapja az összkiadásban

A teljes tudománytan alapja (németül Grundlage der gesamten Wissenschaftslehre) (1794-1795) Johann Gottlieb Fichte alapvető filozófiai műve, melyben tudománytanát fejti ki.

Tudománytanát Fichte első alkalommal 1794-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a jénai egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel.

Fichte számára a központi fogalom az Én, mint a Nem-Én határain belüli egyetlen fix pont. Megkülönbözteti egymástól a mindennapi életben használt, mindenki számára ismert és elérhető, a tér- illetve idő kategóriára épülő szemléletet a valódi Énen alapulótól, amelyet megfelelő tudatosítási folyamat eredményeként fedezhetünk fel magunkban. Ezen fejlődést nem lehet tanítani vagy másokkal elvégeztetni, mindenkinek magának kell, aktív cselekvéssel, a saját Én-tudatát felismernie és kifejlesztenie.

Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban.

A legismertebb – Henrik Steffens, az akkori jénai tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével).

Fichte tanítványa volt többek között Novalis is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján (A megismerés és önmegismerés). Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően rostocki doktori disszertációjában (Igazság és tudomány) Rudolf Steiner adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez.

A Tudománytant kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek

  • Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre (1794)
  • Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795)
  • Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
  • Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
  • Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797)
  • Darstellung der Wissenschaftslehre (1801)
  • Die Wissenschaftslehre (1804)
  • Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810)
  • Die Wissenschaftslehre (1812)
  • Die Wissenschaftslehre (1813)

Magyarul