„Tudománytan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
[[Fájl:Fichte Wissenschaftslehre1.png|jobbra|bélyegkép|''A teljes tudománytan alapjá''nak címlapja az összkiadásban]] |
[[Fájl:Fichte Wissenschaftslehre1.png|jobbra|bélyegkép|''A teljes tudománytan alapjá''nak címlapja az összkiadásban]] |
||
⚫ | |||
Tudománytanát Fichte első alkalommal [[1794]]-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a [[jéna]]i egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel. |
Tudománytanát Fichte első alkalommal [[1794]]-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a [[jéna]]i egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel. |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban. |
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban. |
||
A legismertebb – [[Henrik Steffens]], az akkori |
A legismertebb – [[Henrik Steffens]], az akkori [[jéna]]i tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével). |
||
Fichte tanítványa volt többek között [[Novalis]] is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján ''(A megismerés és önmegismerés)''. Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően |
Fichte tanítványa volt többek között [[Novalis]] is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján ''(A megismerés és önmegismerés)''. Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően [[rostock]]i doktori disszertációjában ''(Igazság és tudomány)'' [[Rudolf Steiner]] adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez. |
||
== A ''Tudománytan''t kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek == |
== A ''Tudománytan''t kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek == |
||
* Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre (1794) |
* ''Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre'' (1794) |
||
* Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795) |
* ''Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795) |
||
* Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797) |
* ''Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797) |
||
* Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797) |
* ''Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797) |
||
* Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797) |
* ''Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797) |
||
* Darstellung der Wissenschaftslehre (1801) |
* ''Darstellung der Wissenschaftslehre (1801) |
||
* Die Wissenschaftslehre (1804) |
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1804) |
||
* Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810) |
* ''Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810) |
||
* Die Wissenschaftslehre (1812) |
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1812) |
||
* Die Wissenschaftslehre (1813) |
* ''Die Wissenschaftslehre'' (1813) |
||
=== Magyarul === |
|||
* [http://epa.oszk.hu/00100/00186/00028/pdf/EPA00186_magyar_filozofiai_szemle_2011_1_009-030.pdf A teljes tudománytan alapelvei] {{pdf}} In: ''Magyar Filozófiai Szemle'', 55. évf. (2011) 3. sz., 9–30. o. ([https://btk.ppke.hu/db/0A/9D/m00000A9D.pdf másik link] {{pdf}}) |
|||
* ''Válogatott filozófiai írások'' (Gondolat, 1981) {{ISBN|963 281 043 0}} |
|||
* ''Tudománytan nova methodo'' (Jelenkor, 2002) {{ISBN|963 676 298 8}} |
|||
[[Kategória:Tudományos módszer]] |
[[Kategória:Tudományos módszer]] |
A lap 2020. január 12., 04:30-kori változata
A teljes tudománytan alapja (németül Grundlage der gesamten Wissenschaftslehre) (1794-1795) Johann Gottlieb Fichte alapvető filozófiai műve, melyben tudománytanát fejti ki.
Tudománytanát Fichte első alkalommal 1794-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a jénai egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel.
Fichte számára a központi fogalom az Én, mint a Nem-Én határain belüli egyetlen fix pont. Megkülönbözteti egymástól a mindennapi életben használt, mindenki számára ismert és elérhető, a tér- illetve idő kategóriára épülő szemléletet a valódi Énen alapulótól, amelyet megfelelő tudatosítási folyamat eredményeként fedezhetünk fel magunkban. Ezen fejlődést nem lehet tanítani vagy másokkal elvégeztetni, mindenkinek magának kell, aktív cselekvéssel, a saját Én-tudatát felismernie és kifejlesztenie.
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban.
A legismertebb – Henrik Steffens, az akkori jénai tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével).
Fichte tanítványa volt többek között Novalis is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján (A megismerés és önmegismerés). Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően rostocki doktori disszertációjában (Igazság és tudomány) Rudolf Steiner adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez.
A Tudománytant kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek
- Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre (1794)
- Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795)
- Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
- Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre (1797)
- Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre (1797)
- Darstellung der Wissenschaftslehre (1801)
- Die Wissenschaftslehre (1804)
- Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810)
- Die Wissenschaftslehre (1812)
- Die Wissenschaftslehre (1813)
Magyarul
- A teljes tudománytan alapelvei PDF In: Magyar Filozófiai Szemle, 55. évf. (2011) 3. sz., 9–30. o. (másik link PDF)
- Válogatott filozófiai írások (Gondolat, 1981) ISBN 963 281 043 0
- Tudománytan nova methodo (Jelenkor, 2002) ISBN 963 676 298 8