„Nyálkahártya” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Gut wall.svg|bélyegkép|jobbra|250px| Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete).]] |
[[Kép:Gut wall.svg|bélyegkép|jobbra|250px| Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete).]] |
||
A '''nyálkahártya''' ''(tunica mucosa)'' az üreges [[Szerv (biológia)|szerveket]] bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, [[nyák (váladék)|nyálkával]] van bevonva. Felépítése hasonlít a [[Bőr (anatómia)|bőr]] felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi [[szaru]]réteg. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található [[Ér (anatómia)|vérerek]] jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű. |
A '''nyálkahártya''' ''(tunica mucosa)'' az üreges [[Szerv (biológia)|szerveket]] bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, [[nyák (váladék)|nyálkával]] van bevonva. Felépítése hasonlít a [[Bőr (anatómia)|bőr]] felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi [[szaru]]réteg. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található [[Ér (anatómia)|vérerek]] jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű. |
||
Nyálkahártya béleli az [[emésztőrendszer|emésztőtraktust]], a [[légzés|légutakat]], a [[Vizelet|húgyutakat]], a [[szem |
Nyálkahártya béleli az [[emésztőrendszer|emésztőtraktust]], a [[légzés|légutakat]], a [[Vizelet|húgyutakat]], a [[szem]]üreget és a [[Hüvely|nemzőcsatornát]]. |
||
== Funkciója == |
== Funkciója == |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
A nyálkahártya [[Izom|simaizomrétegének]] mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű [belső körkörös és külső hosszanti] simaizomréteg, a ''tunica muscularis'' felelős, amely önálló izomréteg a nyálkahártyán kívül). |
A nyálkahártya [[Izom|simaizomrétegének]] mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű [belső körkörös és külső hosszanti] simaizomréteg, a ''tunica muscularis'' felelős, amely önálló izomréteg a nyálkahártyán kívül). |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Lásd még== |
|||
*[[Emésztőrendszer]] |
*[[Emésztőrendszer]] |
A lap 2020. január 10., 00:15-kori változata
A nyálkahártya (tunica mucosa) az üreges szerveket bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, nyálkával van bevonva. Felépítése hasonlít a bőr felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi szaruréteg. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található vérerek jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű. Nyálkahártya béleli az emésztőtraktust, a légutakat, a húgyutakat, a szemüreget és a nemzőcsatornát.
Funkciója
A nyálkahártyák fő funkciója a különböző szervek állományának, illetve a szervfal mélyebb rétegeinek tökéletes elszigetelése a szerv üregrendszerétől („belső külvilágtól”), ezzel a szervek (mechanikai, kémiai, mikrobiológiai stb) védelme. A mechanikai behatásoknak kevésbé kitett helyeken transzporter szerepük is van. Így valósul meg a különböző anyagok kiválasztása és felszívódása. A nyálkahártyák IgAt is tudnak termelni, így fontos szerepük van a kórokozók elleni védelemben. Ezenkívül a nyálkahártyák saját kötőszövetes rétegében (lamina propria) gyakran nyiroktüszők is megfigyelhetőek, melyek szintén az immunitásban játszanak szerepet.
Felépítése
A nyálkahártya három rétegből áll: hámréteg (epithelium mucosae), saját kötőszövetes réteg (lamina propria mucosae) és izomréteg (lamina muscularis mucosae).
A szerv funkciója szerint a nyálkahártya hámja területenként igen eltérő lehet. Erősebb mechanikai erőknek kitett helyeken többrétegű, el nem szarusodó laphám található. Ilyen helyek az emésztőcsatornában a szájüreg, a garat, a nyelőcső és a végbélnyílás, a légutakban az orrnyílás és a hangrés, míg a nemzőcsatornában a hüvely. A hámsejtek zonula occludensekkel kapcsolódnak egymáshoz.
A légutakban csillószőrös hengerhám található, mely a nyálkafilm folyamatos továbbítását és ezáltal a légutak öntisztulását biztosítja. Ugyancsak csillószőrös hám borítja a női nemzőcsatorna felső részét, a méhkürtöt és részben a méhet. Mivel a férfi nemzőcsatornában az ivarsejteket más mechanizmus továbbítja, nincs szűkség a csillószőrökre, ezért itt csak hengerhámot találunk.
A húgyutakat speciális többrétegű hám, az ún. urothelium borítja, mely képes ellenállni az ozmotikus behatásoknak.
A vékonybél nyálkahártyáját egyrétegű kutikulás hengerhám fedi. A felszívódásra specializálódott hengerhámsejteket kefeszegély mikrobolyhok sűrű tömege fedi. A nyák termelését szintén specializált hengersejtek, az ún. kehelysejtek végzik.
A lamina propria kötőszövetből épül fel és arteriolákat, venulákat, kapillárisokat, nyirokereket, esetenként idegfonatokat tartalmaz. Itt foglalnak helyet az immunsejteket tartalmazó nyiroktüszők is.
Az izomréteget néhány simaizomköteg alkotja. Összehúzódásával megrövidülnek a bélbolyhok, felületük redőzött lesz, ezáltal megnő a nyálkahártya felülete, ugyanakkor az alatta lévő mirigyek, vénák és nyirokerek tartalmának ürülését idézi elő. A mirigyek tartalma a szerv lumenébe, míg a vénák és nyirokerek tartalma a mélyebb rétegek fele halad. A nyálkahártya simaizomrétegének mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű [belső körkörös és külső hosszanti] simaizomréteg, a tunica muscularis felelős, amely önálló izomréteg a nyálkahártyán kívül).
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia II, nyolcadik kiadás, Medicina Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-242-566-9
- SH Atlasz Helmut Leonhardt: Anatómia II. kötet, fordította: Prof. Dr. Tömböl Teréz, Springer Hungarica Kft., 1996, ISBN 963-8455-63-2
- Röhlich Pál: Szövettan, harmadik kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-965-646-1