„Szorosad” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 217 szerkesztés
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 217 szerkesztés
33. sor: 33. sor:


== Története ==
== Története ==
Szorosad a [[középkor]]ban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét az 1332-1337. évi [[pápai tizedjegyzék]] említette először. 1484-ben a [[dömösi prépostság]] birtoka volt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint, a koppányi nahiéhez tartozott. A település ekkor csak 4, 1573-1575-ben 6, 1580-ban pedig 5 házból állt. 1726-tól a veszprémi püspökség birtokai között szerepelt, mely legnagyobb birtokosa volt még a [[20. század]] elején is. 1835-ben épült fel római katolikus temploma. 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Sváb eredetű lakosait a [[veszprémi püspökség]] telepítette le a [[18. század]] elején.
Szorosad a [[középkor]]ban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét az 1332-1337. évi [[pápai tizedjegyzék]] említette először. 1484-ben a [[dömösi prépostság]] birtoka volt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint, a koppányi nahiéhez tartozott. A település ekkor csak 4, 1573-1575-ben 6, 1580-ban pedig 5 házból állt. 1726-tól a veszprémi püspökség birtokai között szerepelt, mely legnagyobb birtokosa volt még a [[20. század]] elején is. 1835-ben épült fel római katolikus temploma. 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Sváb eredetű lakosait a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspökség]] telepítette le a [[18. század]] elején.
[[1947]]-ben a [[csehszlovák–magyar lakosságcsere]] következtében 22 [[Felvidék]]ről elüldözött családot (11 [[naszvad]]i, 9 [[zsigárd]]i és 2 [[bagota]]i családot) telepítettek le a községben.
[[1947]]-ben a [[csehszlovák–magyar lakosságcsere]] következtében 22 [[Felvidék]]ről elüldözött családot (11 [[naszvad]]i, 9 [[zsigárd]]i és 2 [[bagota]]i családot) telepítettek le a községben.

A lap 2020. január 6., 20:15-kori változata

Szorosad
Szorosad látképe a szőlőhegyről
Szorosad látképe a szőlőhegyről
Szorosad címere
Szorosad címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterSimonics Ervin Gyula (független)[1]
Irányítószám7285
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség102 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 18° 01′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 18° 01′ 27″
Szorosad (Somogy vármegye)
Szorosad
Szorosad
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szorosad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorosad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szorosad község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése

Szorosad Somogy megye keleti szélén fekszik, Siófok és Dombóvár között. Központján a Nagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a 61-es főutat a 6505-ös úttal összekötő 6508-as út halad végig; utóbbiból északi irányban, Kára-Miklósi-Zics-Kapoly felé a 6516-os út ágazik ki.

Földrajzilag a Somogy-Tolnai dombsághoz tartozik, a Koppány-völgy északi oldalán emelkedő dombon épült. Közeli városok Tamási és Tab. Délről erdő határolja, a környező falvakkal együtt egységes falusi képet ad.

Története

Szorosad a középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1484-ben a dömösi prépostság birtoka volt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint, a koppányi nahiéhez tartozott. A település ekkor csak 4, 1573-1575-ben 6, 1580-ban pedig 5 házból állt. 1726-tól a veszprémi püspökség birtokai között szerepelt, mely legnagyobb birtokosa volt még a 20. század elején is. 1835-ben épült fel római katolikus temploma. 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Sváb eredetű lakosait a veszprémi püspökség telepítette le a 18. század elején.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere következtében 22 Felvidékről elüldözött családot (11 naszvadi, 9 zsigárdi és 2 bagotai családot) telepítettek le a községben.

Közélete

Polgármesterei

  • 2015-2019: Simonics Ervin Gyula (független)[1]
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
106
104
102
92
96
102
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 6,7%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 9,5% (13,3% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szorosad települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 19. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szorosad Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Ez a Somogy vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szorosad&oldid=22114587”