„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Dobruja in Europe map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között]] |
[[Fájl:Dobruja in Europe map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között]] |
||
[[Fájl: Stemă Dobrogea.png|bélyegkép|jobbra|250px|Dobrudzsa címere]] |
|||
| ⚫ | '''Dobrudzsa''' ([[román nyelv|románul]] ''Dobrogea'', [[bolgár nyelv|bolgárul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Добруджа'' [Dobrudzsa]) történelmi régió a [[Balkán-félsziget|Balkán]]on. Ma nagyobbrészt [[Románia|Romániához]], kisebb részben [[Bulgária|Bulgáriához]], egy aprócska része pedig [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozik. |
||
| ⚫ | '''Dobrudzsa''' ([[román nyelv|románul]] ''Dobrogea'', [[bolgár nyelv|bolgárul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Добруджа'' [Dobrudzsa]) történelmi régió a [[Balkán-félsziget|Balkán]]on. Ma nagyobbrészt [[Románia|Romániához]], kisebb részben [[Bulgária|Bulgáriához]], egy aprócska része pedig [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozik. |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
A lap 2020. január 2., 19:37-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppeszerű síkság; a Bolgár-tábla része.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.
Lásd még
További információk
|
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |