„Simon Magda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Életútja: Fáklya (WP:BÜ), replaced: [[Fáklya (napilap)| → [[Fáklya (folyóirat, 1946–1989)| |
Kategória hozzáadása |
||
68. sor: | 68. sor: | ||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
||
[[Kategória:Romániai magyarok]] |
[[Kategória:Romániai magyarok]] |
||
[[Kategória:A holokauszt túlélői]] |
|||
[[Kategória:1908-ban született személyek]] |
[[Kategória:1908-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1968-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1968-ban elhunyt személyek]] |
A lap 2019. december 26., 23:21-kori változata
Simon Magda | |
Élete | |
Született | 1908. július 20. Szatmárnémeti |
Elhunyt | 1968. március 7. (59 évesen) Bukarest |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | riport |
Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20. – Bukarest, 1968. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.
Életútja
Szülővárosában érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.
Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.
Művei
- Fordul a világ Érolaszin (riport, Bukarest, 1949);
- Tanyai lelkek (riportkötet, Bukarest, 1956; 2. kiad. Csehi Gyula bevezető tanulmányával, Bukarest, 1968. Romániai Magyar Írók);
- Borsi krónika (riportkötet, Marosvásárhely, 1959);
- Megbékülés (színmű, Bukarest, 1960);
- Százházas lakodalom (színmű, Bukarest, 1960);
- Jégverés (jelenet, Bukarest, 1962);
- A nagy futószalagon. Riport a halálról (Bukarest, 1967; románul: Pe marea bandă rulantă. Bukarest, 1969);
- Cselédkenyéren (kisregény, Bukarest, 1968);
- Váradi harangok (válogatott írások, Bukarest, 1975. Romániai Magyar Írók).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Csehi Gyula: Tanyai lelkek. Igaz Szó, 1957. I. 594.
- Könczei Ádám: Százházas lakodalom. Korunk, 1959/7–8.
- Izsák József: Borsi krónika. Igaz Szó, 1960. I. 318.
- Huszár Sándor: Az író asztalánál Simon Magdával. Utunk, 1968/44. Újraközölve: Az író asztalánál. Bukarest, 1969. 319–327.
- Marosi Péter: Elment Simon Magda. Utunk, 1968/ 11.
- Méliusz József: Egy csokor szegfűt Simon Magdának. Előre, 1968. augusztus 10.
- Sőni Pál: A nagy futószalagon. Utunk, 1968/7.
- Kovács János: A riport életereje. Utunk, 1969/1.
- Dános Miklós: Öt éve halt meg Simon Magda. A Hét, 1974/12.
- Majtényi Erik: Kései riport a riporterről. Újraközölve: M. E.: Visszajátszás. Bukarest, 1981. 95–96.
- Varga Gábor: Emlékezés a bélyeges seregre. Utunk, 1988/10.