„Szuper Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 249 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Apja [[kiskunhalas]]i városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Szuper a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában [[Debrecen]]be ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838 őszén [[Pest (történelmi település)|Pestre]] vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a [[Fekete Gábor (színművész)|Fekete Gábor]] színtársulatánál az igazgató ''Sobri'' című színművében egy haramia szerepében. 1839. január 12-én [[Szabadka|Szabadkán]] ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel [[Szigligeti Ede]] Dienes című drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi 1842. november 10-én lépett fel [[Székesfehérvár]]on először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig [[Kecskemét]]en. Az [[1850-es évek]] elején [[Szőllősy Mihály]] társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a [[Nemzeti Színház]] pénztárnoka volt.
Apja [[kiskunhalas]]i városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Szuper a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában [[Debrecen]]be ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838 őszén [[Pest (történelmi település)|Pestre]] vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a [[Fekete Gábor (színművész)|Fekete Gábor]] színtársulatánál az igazgató ''Sobri'' című színművében egy haramia szerepében. 1839. január 12-én [[Szabadka|Szabadkán]] ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel [[Szigligeti Ede]] Dienes című drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. [[Petőfi Sándor]] 1842. november 10-én lépett fel [[Székesfehérvár]]on először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig [[Kecskemét]]en. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd [[Zombor]]ban átvette [[Komáromi Lajos]] társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az [[1850-es évek]] elején [[Szőllősy Mihály]] társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a [[Nemzeti Színház]]ban, a ''Viola'' Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban [[Szigetvár]]on hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a ''Peleskei nótárius''ban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt.


Négy felesége volt, akik mindannyian színésznők voltak. Legismertebb volt első: [[Morócza Antónia]]. Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BC96-6Z?i=378&cat=100836 Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám.]</ref> Lukácsi Emiliával 1863. április 29-én lépett házasságra.
⚫
== Munkája ==

== Fontosabb szerepei ==
* Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia)
* Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj)
* Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok)
* Remeki (Degré: Bál előtt és bál után)
* Lectoure (Dumas: Paul Jones)
* Peti (Szigeti I.: Viola)

⚫
== Munkái ==
*Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
*Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
*A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)
*A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)


== Forrás ==
== Működési adatai ==
⚫
* {{Szinnyei|13||toc/sz.htm}}


1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr. Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.
== Külső hivatkozások ==

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
⚫
* {{Szinnyei|13||toc/sz.htm}}
* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0419.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/580.html}}
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/580.html}}


A lap 2019. december 23., 14:15-kori változata

Szuper Károly
Életrajzi adatok
Született1821. május 28.
Halas
Elhunyt1892. november 30. (71 évesen)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek1838–1892
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuper Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. – Budapest, 1892. november 30.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója.

Élete

Apja kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Szuper a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. 1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Viola Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban Szigetváron hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a Peleskei nótáriusban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt.

Négy felesége volt, akik mindannyian színésznők voltak. Legismertebb volt első: Morócza Antónia. Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.[1] Lukácsi Emiliával 1863. április 29-én lépett házasságra.

Fontosabb szerepei

  • Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia)
  • Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj)
  • Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok)
  • Remeki (Degré: Bál előtt és bál után)
  • Lectoure (Dumas: Paul Jones)
  • Peti (Szigeti I.: Viola)

Munkái

  • Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
  • A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)

Működési adatai

1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr. Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szuper_Károly&oldid=22059013”