„Hawaii” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Történelem: link |
Sokkal régebben tartozik oda. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Hawaii''' ([[hawaii nyelv]]en: ''Moku{{okina}}āina o Hawai{{okina}}i'')<ref>A név autentikus kiejtésében az {{okina}} jellel elkülönített hangokat nem szabad összeolvasztva kimondani, hanem kissé külön, így: moku-áina o hauaj-i</ref> az [[Amerikai Egyesült Államok]] egyik [[enklávé és exklávé|exklávé]] [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|tagállama]]. (A másik [[Alaszka]].) Az 50. tagállam, |
'''Hawaii''' ([[hawaii nyelv]]en: ''Moku{{okina}}āina o Hawai{{okina}}i'')<ref>A név autentikus kiejtésében az {{okina}} jellel elkülönített hangokat nem szabad összeolvasztva kimondani, hanem kissé külön, így: moku-áina o hauaj-i</ref> az [[Amerikai Egyesült Államok]] egyik [[enklávé és exklávé|exklávé]] [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|tagállama]]. (A másik [[Alaszka]].) Az 50. tagállam, [[1959]]. augusztus 21-e óta. Földrajzilag elkülönül az [[ország]] törzsterületétől, de még az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] [[kontinens]]től is, és lényegében egy [[Polinézia|Polinéziához]] ([[Óceánia]]) tartozó [[szigetcsoport]] a [[Csendes-óceán]]on. Fővárosa és egyben legnagyobb települése [[Honolulu]]. |
||
Változatos természeti környezete, meleg trópusi [[éghajlat]]a, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont. |
Változatos természeti környezete, meleg trópusi [[éghajlat]]a, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont. |
A lap 2019. december 18., 08:25-kori változata
Hawaii-i Állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: The Aloha State | |||
Mottó: Ua mau ke ea o ka aina I ka pono (hawaii) – Az élet a földön örökös igazságban van | |||
Névadó | Hawaii | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Honolulu | ||
Legnagyobb város | Honolulu | ||
Kormányzó | David Ige (D) | ||
Hivatalos nyelv | angol és hawaii | ||
Postai rövidítés | HI | ||
ISO 3166-2 | US-HI | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 50. | ||
dátuma | 1959. augusztus 21. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 43. | ||
népesség szerint | 42. | ||
népsűrűség szerint | 13. | ||
Népesség | |||
Népesség | 1 455 271 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 72,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 29 311 km² | ||
ebből víz | 41,2 % | ||
Időzóna | Hawaii: UTC-10 (nincs nyári időszámítás) | ||
Szélesség | é. 18°55′ – é. 28°27′ | ||
Hosszúság | ny. 154°40′ – ny. 178°22′ | ||
Kiterjedés | |||
észak-déli | 2450 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 4205 m | ||
átlagmagasság | 925 m | ||
legalacsonyabb pont | 0 m | ||
Hawaii-i Állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii-i Állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) témájú médiaállományokat. |
Hawaii (hawaii nyelven: Mokuʻāina o Hawaiʻi)[2] az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. (A másik Alaszka.) Az 50. tagállam, 1959. augusztus 21-e óta. Földrajzilag elkülönül az ország törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és lényegében egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu.
Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont.
A szó etimológiája
A Hawaii szót a proto-polinéziai Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgymint a maori Hawaiki, a rarotongai Avaiki, és a szamoai Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve, de Hawaiion nincs jelentése.
Történelme
Hawaii kezdeti benépesülése még mindig nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a legkorábbi telepesek polinézek voltak, akiket menehunénak neveztek, a Marquises-szigetekről érkeztek nagy kéttörzsű kenukkal, valamint hoztak magukkal sertést, kutyát, baromfit, tarót, édesburgonyát, kókuszdiót, banánt és cukornádat a harmadik században. Őket követték a tahiti telepesek 1300-ban, akik meghódították az őslakosokat. Erről a későbbi betelepülésről a népmesékben lehet olvasni részletesen.
A szigeteket (pontosabban a főszigetet) James Cook fedezte fel 1773-ban és megbízójának, Lord Sandwichnek a tiszteletére nevezte el Sandwich-szigeteknek. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt. Az 1900-as évek közepén sok lepratelepet létesítettek a szigeten. Mára szinte mindegyiket felszámolták.
1893-ban amerikai telepesek és üzletemberek puccsal megdöntötték a Hawaii Királyságot, és a fehér betelepülők vezetésével köztársaságot kiáltottak ki. Az Egyesült Államok végül 1898-ban annektálta a szigetcsoportot.
Pearl Harbor volt a célpontja az 1941. december 7-i japán támadásnak, mely után az Amerikai Egyesült Államok belépett a második világháborúba.
Földrajz
Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget („nagy sziget”) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.
Szigetek
A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki.
Fekvés | Kép | Név | Terület | Megye | Becenév |
---|---|---|---|---|---|
Niihau | 178 km² | Kauai megye |
The Forbidden Isle A tiltott sziget | ||
Kauai | 1 433 km² | Kauai megye |
The Garden Isle A kert-sziget | ||
Oahu | 1 557 km² | Honolulu megye |
The Gathering Place A gyülekezőhely | ||
Molokai | 676 km² | Kalawao megye / Maui megye |
The Friendly Isle A barátságos sziget | ||
Lanai | 364 km² | Maui megye |
The Pineapple Isle Az ananász-sziget | ||
Kahoolawe | 117 km² | Maui megye |
The Target Isle A célsziget | ||
Maui | 1 883 km² | Maui megye |
The Valley Isle A völgy-sziget | ||
Hawaii | 10 450 km² | Hawaii megye |
The Big Island A nagy sziget |
Kaala egy kisebb sziget Niihau mellett, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.
Az államhoz tartoznak még az Északnyugati Hawaii-szigetek is.
Éghajlat
A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500–1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000–4000 mm. Hó nem jellemző a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán néhány téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.
Élővilág
A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz, orchideafélék.
Jelentős városok
- Honolulu, Hawaii állam fővárosa
- Pearl Harbor, az 1941. december 7-ei japán támadás helyszíne, ahol megsemmisült az amerikai flotta kétharmada
Kultúra
A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai hatás érte.
Az ősi Hawaii-n kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
Az emberáldozat nem volt ritka.
A legismertebb hawaii tánc a hula.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, valamint animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.
Érdekességek
- Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”[3][4]
- Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
- Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
- földrajzilag nem Észak-Amerikában van
- teljesen vízzel határolt
- szigetvilág
- van királyi palotája
Jegyzetek
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ A név autentikus kiejtésében az ʻ jellel elkülönített hangokat nem szabad összeolvasztva kimondani, hanem kissé külön, így: moku-áina o hauaj-i
- ↑ A picasso halak Archiválva 2007. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ [www.botany.hawaii.edu/basch/uhnpscesu/htms/kahofish/fish_pops/balistid/trigger07.htm botany.hawaii.edu] Rhinecanthus rectangulus. humuhumu nukunuku apua'a. wedge triggerfish - Fishes of Kaloko-Honokohau National Historical Park