„Karácsony” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
tE IS
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.134 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor: 1. sor:
KADDD BEE!{{Ünnep infobox
{{Ünnep infobox
| név = <!-- Wikidatából -->
| név = <!-- Wikidatából -->
| kép = Gherardo delle Notti o Gheritt van Hontorst - Adorazione del Bambino - Google Art Project.jpg
| kép = Gherardo delle Notti o Gheritt van Hontorst - Adorazione del Bambino - Google Art Project.jpg
19. sor: 19. sor:
}}
}}


A '''karácsony''' ({{latinul|Nativitatis Domini, Natalis Domini}}, „az [[Jézus|Úr]] születése”) az egyik legnagyobb [[Kereszténység|keresztény]] [[ünnep]], [[teológia]]ilag a [[húsvét]] ünnepe után a legnagyobb,<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kar%C3%A1csonyi%20szok%C3%A1sok.html Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások], lexikon.katolikus.hu</ref><ref>[https://mult-kor.hu/mit-erdemes-tudni-karacsony-unneperol-20151225 Mit érdemes tudni karácsony ünnepéről?], mult-kor.hu</ref> amellyel [[Jézus|Jézus Krisztus]] születésére emlékeznek. [[Assisi Szent Ferenc]] az ünnepek ünnepének<ref>[http://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-ferenc-szabadalma Assisi Szent Ferenc szabadalma]</ref> tartotta.<ref>[http://www.merriam-webster.com/dictionary/christmas Christmas], ''Merriam-Webster''. Hozzáférés ideje: October 6, 2008.<br />"[http://encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761556859 Christmas] {{Wayback|url=http://encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761556859 |date=20090923205619 }}," ''[[Encarta|MSN Encarta]]''. Hozzáférés ideje: October 6, 2008. 2009-10-31.</ref><ref name="CathChrit">[http://www.newadvent.org/cathen/03724b.htm "Christmas"], ''[[The Catholic Encyclopedia]]'', 1913.</ref> Minden évben [[december 25.|december 25-én]] tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a [[húsvét]], illetve fogantatása az év azonos napján, [[Március 25.|március 25]]-én történt,<ref>{{Cite web |url=http://www.bib-arch.org/e-features/christmas.asp |title=How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Hozzáférés ideje: 2009-12-13 |accessdate=2011-02-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121218034441/http://www.bib-arch.org/e-features/christmas.asp |archivedate=2012-12-18 }}</ref> vagy azért, mert ekkor van a [[Napforduló#Téli napforduló|téli napforduló]] a [[Föld]] északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező [[Mithrász]]- és [[Sol Invictus]]-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.<ref name="Newton">Newton, Isaac, ''[http://www.gutenberg.org/files/16878/16878-h/16878-h.htm Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John]'' (1733). Ch. XI.<br />A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the "sun of righteousness" prophesied in Malachi 4:2.</ref> Ez a keresztény ünnep az [[első nikaiai zsinat]] határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az [[Öröm (érzelem)|öröm]] és [[béke]]sség, a [[család (szociológia)|család]] és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.<ref>[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/karacsony__jezus_krisztus_szuletese Jeles Napok - Karácsony]</ref>
<br />

A [[Biblia]] leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós [[Szűz Mária|Máriát]], [[Jézus]] édesanyját a születés estéjén. A történet szerint [[napkeleti bölcsek]] („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő [[Messiás]]t, és egy fényes csillag vezette el őket [[Jézus]]hoz.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a [[kereszténység]] egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.<ref name="nonXians">[http://downloads.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/entertainment/scripts/multifaith_christmas.pdf Christmas as a Multi-faith Festival]–BBC News. Hozzáférés ideje: September 30, 2008.</ref><ref>[http://www.siouxcityjournal.com/lifestyles/leisure/article_9914761e-ce50-11de-98cf-001cc4c03286.html Non-Christians focus on secular side of Christmas] – ''Sioux City Journal''. Hozzáférés ideje: November 18, 2009.</ref> A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például [[karácsonyfa]]-állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, [[Füzérdísz|girlandok]], [[szaloncukor]], [[Fehér fagyöngy|fagyöngyök]] és [[krisztustövis]]ek elhelyezése, díszítése.


== A szó etimológiája ==
== A szó etimológiája ==

A lap 2019. december 16., 15:17-kori változata

Karácsony
Gerard van Honthorst: A Gyermek imádása
Gerard van Honthorst: A Gyermek imádása
Hivatalos nevekarácsony
Ünneplikkeresztények
Tartalma, jelentéseIsten fia, Jézus Krisztus földi születésének ünnepnapja
Idejedecember 25. (a nyugati kereszténységben)
Népszokásokkarácsonyfa-állítás, ajándékozás
Kapcsolódó ünnepadvent, aprószentek, Szűz Mária istenanyasága, Szent Család ünnepe, vízkereszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsony témájú médiaállományokat.

A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után a legnagyobb,[1][2] amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének[3] tartotta.[4][5] Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt,[6] vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász- és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.[7] Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.[8]

A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.[9][10] A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

A szó etimológiája

Hieronymus Bosch: A háromkirályok imádása. Triptichon, Prado, Madrid, Spanyolország

A karácsony szó a jelenleg leginkább elfogadott teória szerint a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, valószínűleg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó[11] a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent.

A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.[12]

Egy másik elmélet − mely a hangváltozások (szláv palatalizációk, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját − az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át,[13] melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.

Megemlítendő az az alternatíva is - az 1556 előtt készült, vitatott hitelességű Kassai kódex alapján -, mely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.[14][15] A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közül ugyanezzel a jelentéssel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröződik - Crăciun -, mely szót ők viszont a latinból eredeztetik (~creatio). A kerecsen szó a magyarból kikopott, „fekete” jelentésű karacs szó származéka, ezért kapcsolták össze a sólymot a karácsonnyal. A karácsony szó tehát magyar eredeztetéssel a fekete színnel, azaz a sötétséggel és a legrövidebb nappallal kapcsolatos.

Eredeztethető még a latin incarnatio (megtestesülés) szóból, mivel ez Isten testben való megjelenésének ünnepe.[16][17]

Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.[18]

Története

Ókor

A mai karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már a keresztény vallás elterjedése előtt is léteztek, például ilyen volt a Római Birodalom téli napfordulóhoz közeli állami ünnepe, a szaturnália ünnepség. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A szaturnália ünnepe egyre hosszabbodott és úgy ért véget, hogy a december 25-én bekövetkező napfordulón a szoláris istenek emléknapját megtarthassák.

A régi ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.

A római császárkorban, Aurelianus császár idejétől december 25-én a szoláris jellegű Mithrász és Sol Invictus (napisten) születésnapját tartották,[19] amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Jézus születésnapját kezdték ünnepelni. A pogány germán népek ekkor tartották a jul (yule) ünnepét.

Miután a kereszténység engedélyezett vallássá vált (313), hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. A karácsony keresztény ünnepének a célja az volt, hogy lezárja a Jézussal kapcsolatos vitákat és népszerűsítse a liturgia eszközével a első nikaiai zsinat határozatát (325), mely szerint Krisztus Isten és ember is egy személyben.[20]

Az ünnep napjának megválasztása sok problémát okozott, mert ebben az időben számos egymással ellentmondó nézet uralkodott Jézus születésnapját illetőleg. Így egyesek szerint május 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19-én, ismét mások szerint november 25-én, vagy január 6-án született Jézus.[20] A választás mégis december 25-re esett, hogy ellensúlyozzák az e napon ünnepelt Mithrász és Sol Invictus (legyőzhetetlen Nap) pogány ünnepét azáltal, hogy bevezették Krisztusnak, a Sol Salutis-nak (az üdvösség Napjának) ünnepét.[20] Ezzel összefüggésben kapott új tartalmat Jézus születésének korábbi ünnepe, a vízkereszt is.[20]

Jézus születésének ünnepével új vallási tartalommal töltötték meg a korábbi pogány ünnepet.

Újkor

A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor[21]

1647-ben a puritánok vezére, Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel.[22]

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni.[forrás?] Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve.

Magyarországon a szocializmus idején az állami hatalom törekedett az ünnep hangsúlytalanná tételére, vallási tartalmának eltörlésére. Ennek érdekében a hagyományos ünneplés lehetőségeit – különösen az 1950-es években – nehezítették (többek között karácsony másnapjának munkanappá minősítésével, a karácsony előtti bérszámfejtés megtiltásával, az éjféli miséken részt vevők besúgásával), illetve az embereket változatos programkínálattal próbálták elterelni a karácsony megünneplésétől. A hivatalos nyelvezet fenyőünneppé nevezte át (ezen a néven egészen a rendszerváltásig rendeztek ünnepséget az Országházban), de ekkor nevezték át advent harmadik és negyedik vasárnapját is ezüst-, illetve aranyvasárnapra. A hagyomány szerint ajándékhozó Jézuska (illetve a Mikulás) helyett pedig a Télapó figuráját próbálták elterjeszteni. Az 1960-as évek közepétől az ünnepek kezelése az ideológiai síkról fokozatosan kereskedelmi kérdéssé alakult át.[23][24]

Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést hordoz.

Jézus születésének időpontja

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették.[25] Számtalan más időpont is használatos volt.

A 4. századtól előbb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az örmény katolikus egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot. I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává, de előtte a vitatkozó teológusok az év szinte minden napját megnevezték Jézus születésének dátumaként.[26]

Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben

A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.

  • A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Iuppiter, Pluto és Nimród ünnepe, a germán jul és a római szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
  • Különösen fontos ilyen szempontból a Mithrász vallás, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus alakját jelentős részben róla mintázták.
  • Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését a nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-ét, illetve január 6-át kaptak.
  • A hagyomány szerint Jézus a hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-étől tévét 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik.
  • Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel arkangyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő János apja lesz, jom kippur idejére esett. Ez azon a (Lukács evangéliumának 1. fejezetében szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, jom kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal hat hónappal János fogantatása (Lukács 1,36-37) után jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.

Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-ére teszik.[27]

Egy újabb elmélet szerint Jézus születése szukkót ünnepén volt.[28]

Szokások

Magyar karácsony

„Az én kedves kis falumba, a Messiás, boldogságot szokott hozni. A templomba, hosszú sorba, indulnak el ifjak, vének; az én kedves kis falumban hálát adnak, a magasság Istenének.”

– Ady Endre: Karácsony

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születése napjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.

Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.

Angol karácsony

Feldíszített óriási karácsonyfa a Trafalgar téren, Londonban

Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik.[29] A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és bár már december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas), de a december 6-i Mikulás-napot nem ünnepelik.

December 24-e (Christmas Eve) munkanap, jellemző, hogy az emberek a munkaidő végeztével még elmennek a kollégáikkal egy búcsúitalra (a "hivatalos" munkahelyi évbúcsúztató partikat, bálokat a cégek többnyire valamelyik korábbi, karácsonyhoz közeli napon tartják).
Az anglikán templomokban is általános az éjféli mise, bár ez gyakran éjfél előtt (pl. 23:30-kor) kezdődik.

Cracker, az angol karácsony kötelező kelléke

Az angol protestánsok december 25-én (Christmas Day) templomba mennek, utána bontják ki a becsomagolt ajándékokat, melyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt, de ezeket csak ezen a napon szabad felbontani. (A legenda szerint az ajándékokat Santa Claus a kandallók kéményén keresztül hozza).

Karácsonyi puding, hagyományos angol karácsonyi sütemény

Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A karácsony elkerülhetetlen kelléke a szaloncukor formájú úgynevezett cracker, mely kinyitásakor pukkan, és amelyben apróbb ajándékok rejtőznek. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, zöldségek (kelbimbó, sárgarépa, pasztinák, zöldborsópüré, krumpli) és vörösáfonya-szósz (cranberry sauce).[30] A legszokásosabb desszert a karácsonyi puding (Christmas pudding) elnevezésű sütemény, mely alapja sokféle szárított gyümölcs (aszalt szilva, mazsola, füge), citrom- és narancslé, brandy, édes fűszerek és egyéb finomságok.
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete (The Queen's Christmas Message), mely beszéd hagyománya 1932-ig nyúlik vissza, a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.[31]

December 26 az úgynevezett Boxing day,[32] a kifejezés fordítása „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Ez a nap bank holiday, melyen a bankok és egyéb irodák zárva vannak, de az üzletek nyitva tartanak.

Az angol ünnepek jellemzője, hogy amennyiben azok hétvégére esnek, úgy az azt követő munkanapot kiadják munkaszüneti napnak: azokban az években, amikor a december 25-e és/vagy 26-a hétvégére esik, a 27-e (és 28-a) munkaszüneti nap.

Japán karácsony

Bár a kereszténység a három fő vallás egyike Japánban, mégis, a lakosság csak pár százaléka vallja magát hívőjének. Ellenben hatása nagyon is jelentős - a nyugati civilizáció beáramlásával a karácsony is nemzetközi érdeklődésre tett szert. A The Japanese Today: Change and Continuity c. könyv szerzője szerint a legtöbb képzett japán alighanem tájékozottabb a kereszténység történelmét és elveit illetően, mint a buddhizmuséiban.

Karácsonyi fények Oszakában, Japán

A keresztény szokások iránti lelkesedés egyik kifejező példája a karácsonyi-mánia. Más források szerint (és ezek vannak túlsúlyban), a karácsony a japánok számára csak egy ünnep, amikor megajándékozzuk a másikat. A karácsony és Jézus Krisztus közötti összefüggés nem túl erős. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett Japánba, az ő nevéhez köthető a karácsony behozatala Japánba, az első írásos bizonyíték megtartásáról az 1552-es évből való. 1612-ben betiltották a kereszténységet, de páran titokban továbbra is megtartották. Amit mi japán karácsonyként ismerünk, az az 1960-as években jött létre.

Karácsony éjjel az a kevés keresztény templomba megy, ahol az istentisztelet mellett betlehemes előadást is láthatnak. Ezután összeülnek teázni, és gyerekek előadását nézni. Nem feledkezhetünk el a "karácsonyi tortáról" sem, mely hagyománya nagyjából egyidős a karácsonyfáéval Japánban - azaz körülbelül a hatvanas évek óta tart. A karácsony "divatba jövését" legfőképp az amerikai tv-drámáknak köszönheti. A legtöbb japán számára a karácsony olyan, mint részt venni bármely más japán ünnepen. Az 1970-80-as évektől kezdett "romantikussá" válni a japán karácsony, szerelmes dalok és sorozatok hatására. A jelenlegi császár, Akihito születésnapja december 23-án van, ez a nap munkaszüneti nap, viszont sem 24., sem 25., 26. nem az.

A karácsonyfa díszítése kicsikét más, mint Magyarországon, gyakori díszek a legyezők, lampionok. Mivel nincs meg a hitbéli háttér, kifejezetten családi ünnepként sincs számontartva, ezért a többség szórakozni megy. Otthon bulizik, kimozdul valahová a családjával, vagy szerelmével, kuriszumaszu uinbia-t (Xmas Wien Beer-t) iszik, ami a hirdetése szerint "Ausztriából származik, egész Európában elterjedt"... Mindezekkel együtt is az Újév fontosabb ünnepnek számít a karácsonynál. A karácsony még csak nem is munkaszüneti nap. December 25-én az összes karácsonyi dísz lekerül, hogy az újévieknek adja át helyét.[33][34][35][36][37][38]

Karácsony a képzőművészetben

Források

  1. ↑ Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások, lexikon.katolikus.hu
  2. ↑ Mit érdemes tudni karácsony ünnepéről?, mult-kor.hu
  3. ↑ Assisi Szent Ferenc szabadalma
  4. ↑ Christmas, Merriam-Webster. Hozzáférés ideje: October 6, 2008.
    "Christmas Archiválva 2009. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben," MSN Encarta. Hozzáférés ideje: October 6, 2008. 2009-10-31.
  5. ↑ "Christmas", The Catholic Encyclopedia, 1913.
  6. ↑ How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Hozzáférés ideje: 2009-12-13. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  7. ↑ Newton, Isaac, Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John (1733). Ch. XI.
    A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the "sun of righteousness" prophesied in Malachi 4:2.
  8. ↑ Jeles Napok - Karácsony
  9. ↑ Christmas as a Multi-faith Festival–BBC News. Hozzáférés ideje: September 30, 2008.
  10. ↑ Non-Christians focus on secular side of Christmas – Sioux City Journal. Hozzáférés ideje: November 18, 2009.
  11. ↑ Magyar eredetű is lehet az ősi karácsony szó, magyaridok.hu
  12. ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  13. ↑ Ez a változat földrajzilag is indokoltabb, vö.: Gaál Péter – Szótörténeti gyűjtemény
  14. ↑ Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37., a Kassai kódex jegyzőkönyveiből ("Undo sámán pere")
  15. ↑ http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm#r0014
  16. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/K/Kar%C3%A1csony.html
  17. ↑ http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=lambert&pid=1296&blog_cim=Kar%E1csony%20eredete
  18. ↑ Kiskarácsony, nagykarácsony - most akkor melyik, mikor?, ma.hu
  19. ↑ Hahn István: Istenek és népek, 286. o., 1980
  20. ↑ a b c d Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → karácsony
  21. ↑ A karácsonyfa története , mult-kor.hu
  22. ↑ A betiltott karácsony. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 16.)
  23. ↑ Murányi Gábor: Fenyőünneppé átfestve - Karácsony a szocializmusban (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2013. február 7. (Hozzáférés: 2015. december 25.)
  24. ↑ Zádori Zsolt: Rákosi mint kis Jézus, Kádár mint Auguszta főhercegné (magyar nyelven). HVG, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 25.)
  25. ↑ A Catholic Encyclopedia a karácsonyról
  26. ↑ A fény győzelme Archiválva 2010. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, ujember.katolikus.hu
  27. ↑ Jézus valójában nyáron született (Index, 2008. december 10.)
  28. ↑ Michael Schneider írása Archiválva 2013. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  29. ↑ 'Christmas in England' (angol nyelven). santas.net. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  30. ↑ 'Angol karácsony' (magyar nyelven). harmonet.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  31. ↑ 'Téli ünnepek' (magyar nyelven). unnep.mentha.hu. [2010. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  32. ↑ 'Ünnepnapok' (magyar nyelven). londonkalauz.hu, 2008. március 16. [2010. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  33. ↑ Forber, Bruce David: Christmas: a Candid History. London, University of California Press, 2007
  34. ↑ Reischauer, Edwin O. és Jansen, B. Marius: The Japanese Today: Change and Continuity. United States of America, Harvard College, 2003
  35. ↑ Gabrovec, Judy: Christmas Around the World. Greenwood, Ready-ED Publications, 2004
  36. ↑ All about Christmas. Boston, MobileReference.
  37. ↑ http://www2s.biglobe.ne.jp/~m-naka1/beer/can/kirin/season/christmas/xmaswienbeer9911.html Archiválva 2013. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. december 9.)
  38. ↑ http://www.myvoice.co.jp/biz/surveys/9403/index.html (Hozzáférés: 2013. december 9.)

További információk

Commons:Category:Christmas
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsony témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Karácsony témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karácsony&oldid=22038222”