„Nominalizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Duns Scotus nem a nominalizmus, hanem a realizmus követője volt. "Scotus was a realist about universals, and like all realists he had to give an account of what exactly those universals are: what their status is, what sort of existence they have outside the mind." In: https://plato.stanford.edu/entries/duns-scotus/ |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
[[Roscellinus]] szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak. |
[[Roscellinus]] szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak. |
||
A 11-14. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, |
A 11-14. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, [[William Ockham]]. |
||
A modern nominalizmus szerint a [[tulajdonság]]ok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül. |
A modern nominalizmus szerint a [[tulajdonság]]ok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül. |
||
A lap 2019. december 14., 14:30-kori változata
A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
A nominalizmus – ami a realizmus ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.
A nominalizmus arisztotelészi gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.
Roscellinus szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak.
A 11-14. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, William Ockham.
A modern nominalizmus szerint a tulajdonságok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül.
Források
További információk
- A nominalizmus zsákutcája: Weaver a modernitás kudarcáról Kommentár 2011/1 (közéleti és kulturális folyóirat)
- A RÓZSA NEVE: OCKHAM - Nominalizmus és természetjog Eco regényében
