„Norrköping” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Forrás: Svédország 25 legnagyobb települése |
|||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
A város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű [[Finspång]]ban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták. |
A város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű [[Finspång]]ban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták. |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
|||
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Norrköping|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007539.html#7}} |
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Norrköping|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007539.html#7}} |
||
| 42. sor: | 45. sor: | ||
{{csonk-település}} |
{{csonk-település}} |
||
{{Svédország 25 legnagyobb települése}} |
{{Svédország 25 legnagyobb települése}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Földrajz}} |
|||
[[Kategória:Svédország települései]] |
[[Kategória:Svédország települései]] |
||
A lap 2019. december 12., 17:35-kori változata
| Norrköping | |
 | |
| A norrköpingi városháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Alapítás éve | 1384 |
| Irányítószám | 60xxx |
| Testvérvárosok | Lista nincs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 088 fő (2020. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 2,446 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 35,68 km² |
| Összesen | 35,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
 | |
 é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″Koordináták: é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″ | |
| Norrköping weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Norrköping témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Norrköping város, Norrköping község székhelye Svédország Östergötland megyéjében, a Bravik-öbölnél, a Motala partján.
Története
A város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű Finspångban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták.
Jegyzetek
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
Források
- Bokor József (szerk.). Norrköping, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Svédország 25 legnagyobb települése | |||
|---|---|---|---|
 | Stockholm (1 372 565) • Göteborg (549 839) • Malmö (280 415) • Uppsala (140 454) • Västerås (110 877) • Örebro (107 083) • Linköping (104 232) • Helsingborg (97 122) • Jönköping (89 396) • Norrköping (87 247) • Lund (82 800) • Umeå (79 594) • Gävle (71 033) • Borås (66 273) • Eskilstuna (64 679) • Södertälje (64 619) • Karlstad (61 685) • Täby (61 272) • Växjö (60 887) • Halmstad (58 577) • Sundsvall (50 712) • Luleå (46 607) • Trollhättan (46 457) • Östersund (44 327) • Borlänge (41 734) |  | |
