„Istár-kapu” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F68:5A00:80CE:1A46:D1F3:74DB (vita) szerkesztéséről Alensha szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az Istár-kapu 1930 óta a [[berlin]]i Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus [[Marduk]]-szentély épült, a [[zikkurat]] (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb. |
Az Istár-kapu 1930 óta a [[berlin]]i Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus [[Marduk]]-szentély épült, a [[zikkurat]] (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb. |
||
== Források == |
|||
A saját fejedből a hülyeség |
|||
*Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. {{ISBN|3-8053-1325-X}} |
|||
*Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. {{ISBN|3-8053-2778-1}} |
|||
*Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal |
|||
*Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, {{ISBN|963-86520-2-0}} |
|||
== További információk == |
|||
A saját fejedből a hülyeség |
|||
{{commonskat|Ishtar Gate|Ischtar-Tor}} |
|||
* [http://www.smb.spk-berlin.de/smb/sammlungen/details.php?objectId=23 Vorderasiatisches Museum, Staatliche Museen zu Berlin] |
|||
{{DEFAULTSORT:Istarkapu}} |
|||
[[Kategória:Régészeti leletek]] |
|||
[[Kategória:Babilon]] |
|||
[[Kategória:Berlin múzeumai]] |
|||
A lap 2019. december 11., 18:39-kori változata
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
Források
- Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
- Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
- Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0
További információk
