„Bodroghalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
A község első írásos említése [[1358]]-ból való, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években [[kelták|kelta]] kori temetőt tártak fel a községben a miskolci [[Herman Ottó Múzeum]] munkatársai. A millennium évében pedig 28 [[honfoglalás]]–kori sírra bukkantak, melyek leleteit a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]]ban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be [[2001]]-ben. |
A község első írásos említése [[1358]]-ból való, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években [[kelták|kelta]] kori temetőt tártak fel a községben a miskolci [[Herman Ottó Múzeum]] munkatársai. A millennium évében pedig 28 [[honfoglalás]]–kori sírra bukkantak, melyek leleteit a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]]ban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be [[2001]]-ben. |
||
A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg [[pákászat]]tal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd [[Bocskai család|Bocskai]], végül a [[Vécsey család]] tulajdona. A falut 1927-ig egykori birtokosai után [[Luka|Lukának]] hívták, akkor azonban, a Bodrogköz homokbuckáira való utalással felvette a Bodroghalom nevet. |
A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg [[pákászat]]tal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd [[Bocskai család|Bocskai]], végül a [[Vécsey család]] tulajdona. A falut 1927-ig egykori birtokosai után [[Luka|Lukának]] hívták, akkor azonban, a Bodrogköz homokbuckáira való utalással felvette a Bodroghalom nevet. |
||
== Népcsoportok == |
|||
| ⚫ | |||
==Közélete== |
==Közélete== |
||
| 43. sor: | 40. sor: | ||
A település népességének változása: |
A település népességének változása: |
||
{{népességdiagram}} |
{{népességdiagram}} |
||
| ⚫ | |||
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 24,8%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 7,1% (26,5% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23737 Bodroghalom] ''Helységnévtár''</ref> |
|||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
||
A lap 2019. december 5., 17:53-kori változata
| Bodroghalom | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Balázs | ||
| Irányítószám | 3987 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1201 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″ | |||
 Bodroghalom
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Bodroghalom weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodroghalom témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bodroghalom település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól közúton 93 kilométerre keletre, a Bodrogköz szívében, a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el. Sátoraljaújhelytől 15 kilométerre, Sárospataktól 18 kilométerre fekszik.
Története
A község első írásos említése 1358-ból való, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években kelta kori temetőt tártak fel a községben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai. A millennium évében pedig 28 honfoglalás–kori sírra bukkantak, melyek leleteit a Nemzeti Múzeumban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be 2001-ben. A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg pákászattal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd Bocskai, végül a Vécsey család tulajdona. A falut 1927-ig egykori birtokosai után Lukának hívták, akkor azonban, a Bodrogköz homokbuckáira való utalással felvette a Bodroghalom nevet.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994:
- 1994-1998: Perecsényi Mihály (független)[2]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014:
- 2014-2019:
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1384 | 1372 | 1358 | 1208 | 1184 | 1201 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a településen a lakosságnak 95%-át magyar, az 5%-át cigány nemzetiségű[3] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 24,8%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 7,1% (26,5% nem válaszolt).[4]
Környező települések
Alsóberecki (7 km), Karos (8 km), Vajdácska (8 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (15 km).
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bodroghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Bodroghalom Helységnévtár
