„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Polgármester változás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
74. sor: 74. sor:


== Díszpolgárok ==
== Díszpolgárok ==
A település 1995-ban adott ki rendeletet a ''Pro Rure'' díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A kitüntetést változó időközönként – hivatalosan 3 évente – az adott év augusztus 20-ikai ünnepségén adja át a polgármester a település életében kiemelkedő szerepet játszó személynek, akit a lakosság választ meg, s a képviselőtestület hagy jóvá. A méltósághoz díszoklevél, pénzjutalom, és egy 14 karátos arany pecsétgyűrű jár, mely a település címerét viseli.
A település 1995-ben adott ki rendeletet a ''Pro Rure'' díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A kitüntetést változó időközönként – hivatalosan 3 évente – az adott év augusztus 20-ikai ünnepségén adja át a polgármester a település életében kiemelkedő szerepet játszó személynek, akit a lakosság választ meg, s a képviselőtestület hagy jóvá. A méltósághoz díszoklevél, pénzjutalom, és egy 14 karátos arany pecsétgyűrű jár, mely a település címerét viseli.


A fent említett díjon kívül a település 2019 óta átadja a Szinyei- és Szirmay-díjat is.
A fent említett díjon kívül a település 2019 óta átadja a Szinyei- és Szirmay-díjat is.

A lap 2019. december 3., 18:56-kori változata

Szirmabesenyő
Szirmabesenyő címere
Szirmabesenyő címere		 Szirmabesenyő zászlaja
Szirmabesenyő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásnagyközség
PolgármesterBodnár Krisztián [1]
Irányítószám3711
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Huszt
Népesség
Teljes népesség4356 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség261,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″
Szirmabesenyő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szirmabesenyő
Szirmabesenyő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szirmabesenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmabesenyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. A Miskolc vonzásterületében elhelyezkedő dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program lebonyolítója.

Autóbusz Szirmabesenyőn

Földrajzi jellemzők

Elhelyezkedés

A Bükk-vidék keleti részén, a Sajó nyugati partja mellett fekszik, Miskolctól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései Sajóvámos (4 km) és Sajókeresztúr (2 km).

Talajtípusok

A településre három talajtípus jellemző: barna erdőtalaj, kilúgozott csernozjom és a barna föld. A talajerózió az Északi-középhegységhez tartozó területeken jelentős, ahol a fogyatkozó erdőségek miatt a csapadék gyorsabban jut le a lentebb lévő földekre, mely nagyobb vízmennyiségek esetén ráhatással van a talajréteg elvékonyodására. [3]

Éghajlat

A településre amblokk a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző, de Szirmabesenyő északi részén a mérsékelten száraz klimatikus viszony a jellemzőbb.[3]

Helytörténet

A község két településből, az XVII. századtól a gróf szirmai és szirmabesenyői Szirmay-család által birtokolt Szirmabesenyőből (vagy Kelecsény) és az attól független Sajóbesenyőből (vagy Besenyő, Alsóbesenyő) jött létre 1939-ben. A fúziót megelőző évszázadokban azonban a két település története azok közelsége miatt összefügg.

Szirmabesenyő első írásos emléke III. András magyar király uralkodása idején keletkezett. Az említett 1291-es dokumentum közlése szerint Besenew település a Miskolc nemzetségből való Besenyei Sándor fiainak tulajdona volt – innen a település nevének eredete, mely egyben a településen élt besenyő közösségre is utal. A településen egy 1332-es említés szerint egy Mindenszentekről elnevezett egyház működött, mely után fennmaradtak a pápai tizedjegyzék adatai is. [4]

A település alapító atyja gróf szirmai és szirmabesenyői Szirmay István volt,[5] aki I. Lipót magyar király által jóváhagyva 1694-ben költöztette át földműveseit Szirmáról Kelecsénybe, s ebből kifolyólag lett a település neve Szirmabesenyő – utalva a hely birtokosaira, s a lakosság eredetére. Szirmay István felépítette a családi kúriát, majd leszármazottjai az XVIII. században barokk kastélyt építtettek, illetve átvették a település kegyúri posztját is. Az ő fennhatóságuk alatt épülhetett ki a helyi oktatási intézmény is, melynek első írásos emléke 1746-ból származik. [6] A kastély jelentősebb tulajdonosa gróf szirmai és szirmabesenyői Szirmay Alfréd volt, akinél gyakorta vendégeskedett sógora, Szinyei Merse Pál, aki itt festett művei miatt máig a település művészeti arculatának képviselője.

Mivel a település lakossága nagyarányban szlovák etnikumú volt – a többek között Sárosszentmihályból (szlovákul: Šarišské Michaľany) való betelepítések miatt –, az oktatás asszimilációs törekvések miatt csak 1875-től folyik magyar nyelven. [6] A szláv eredet máig megfigyelhető a tősgyökeres lakosokon, akik szüleik, nagyszüleik által tudnak szlovák kifejezéseket. A XIX. századi anyakönyvekben gyakran előforduló vezetéknevek: Balcsár, Bányász, Béres, Bodnár, Bodolovszki, Bodvanszki, Dojcsák, Duch, Dvorcsák, Dvorszki, Éliás, Furcsák, Gazsik, Germuska, Gibárti, Görömbölyszki, Guzi, Hanák, Hnat, Jarocsik, Kállai, Kascsák, Kirn, Klusovszki, Koczán, Kocsis, Kollár, Konderák, Kopacskó, Kozdrony, Kubiczki, Lipták, Litmanovszki, Markó, Markovics, Mikovszki, Murin, Obóczki, Oscsadlovics, Papczun, Pavlikovics, Petúra, Popovics, Sárosi, Selling, Senviczki, Stefán, Szabados, Szakos, Topa, Tornai, Tövis, Üveges, Vaskó, Vencuch, Virosztek, Xenzsakovics.

Az első világháborúban (1914–1918) Sajó- és Szirmabesenyő összesen 41 hősi halálban elhunyt katonát tud magának.

A második világháborúban (1939–1945) elhunyt helyi áldozatok:[7] Árvai Imre, Balázs János, Berei János, Bodó Szilveszter, Bodolóczki Mihály, Bodvánszki András, Dányi István, Dédesi Simon, Dojcsák István, Dojcsák Tamás, Duch István, Friedmann család, Gerges Pál, Germuska Imre, Goldmann család, Gombos Imre, Gombos Kristófné, Groszmann család, Guttmann család, Guzi István, Guzi János, Guzi Pál, Gyurik István, Hankó Béla, Horváth család, Kaló Ilona, Kascsák Mihály, Király Gyula, Kismárton Mihály, Kiss István, Kiss Józsefné, Koczán Ferenc, Koczán Imre, Koczán István, Koczán László, Koczán Pál, Konderák Imre, Kovács Bálint, Kozák Pál I, Kozák Pál II, Kozák Veronika, Kubiczki János, Kubiczki Józsefné, Lipták Jánosné, Macsuga Flórián, Mák Balázs, Maszni Ernő, Mészáros Imre, Nagy István, Orosz István, Pásztor Vilmos, Pavlikovics Flórián, Pelle József, Rubinstein Áronné, Salamon Miklós, Selling István, Sindler László, Szabó Lajos, Szakos Ernő, Szakos János, Szarka József, Szirmay Alfréd, Takács Mihály, Torkos Béla, Tóth József, Tőzsér István, Vaskó András, Vaskó János, Vépi Pál, Zafír család. A második világháború végén a településen gyűjtőtábor működött, melynek áldozatait málenkij robotra ítélték. [8]

1945-ben a Szirmay-kastélyt az állam eltulajdonította Szirmay Eszter tulajdonosnőtől, s raktárként, majd ideiglenesen iskolaként működött tovább. [9] A kastély értékes berendezését a lakosság felélte, így a jeles épületet régi pompájában már nem lehet előidézni.

Az 1956. október 26-ikai sortűzben elhunyt helyi áldozat volt Koczán Imre és Nagy István.

Az 1971-es szirmabesenyői árvíz okozta károk nagy befolyással volt a település lakosságának életére; ehhez az eseményhez köthető a helyi roma kisebbség Sajókeresztúrba való áttelepülése is.

A település történetének meghatározó vezetője Fedor Vince, aki 1975-től 2014-ig tanácselnök, majd polgármester volt. Az ő fennhatósága alatt épült ki a település infrastruktúrája, mai arculata.[10]

Népesség

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a roma nemzetiségűnek vallja magát.[11]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4317
4240
4181
4171
4847
4356
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Látnivalók

  • Szirmay-kastély: XVIII. században épült barokk kastély. Az épület tulajdonosa több évszázadon keresztül a gróf Szirmay család volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között Szinyei Merse Pál – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és Ferenc József is vendégeskedett az épületben. A kastélypark a mai sportpálya területén helyezkedett el.
  • Kisboldogasszony Római Katolikus Templom: 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, de az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a templom állapotának, külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.
  • Görög katolikus templom: 2000-ben húzták fel a szirmabesenyői kiserdő szélén a körülbelül 500 fős egyházközség részére.
  • Református templom: 2000-ben alakították át a település számára feleslegessé vált mozit református templommá az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség részére.
  • Király-hegy: Nevével ellentétben egy dombság. Ezen a területen működik a helyi lovarda és a pincefalu. Az 1880-as filoxérajárvány óta megcsappant a helyi bortermelés, ezért ma már egy nagyobb részben kihalt a szőlőművelés a területeken. Az 1970-es években hétvégi házakat alakítottak ki, a dombság nyugati oldalát napjainkban több család lakja.
  • Négus-kert: Parkosított terület közel a polgármesteri hivatalhoz. Ezen a helyen található meg az első és a második világháborúban, illetve az 1956-os forradalom miskolci sortűzében elhunyt helyi áldozatok emlékművei.
  • Kocka tó: A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el.

Díszpolgárok

A település 1995-ben adott ki rendeletet a Pro Rure díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A kitüntetést változó időközönként – hivatalosan 3 évente – az adott év augusztus 20-ikai ünnepségén adja át a polgármester a település életében kiemelkedő szerepet játszó személynek, akit a lakosság választ meg, s a képviselőtestület hagy jóvá. A méltósághoz díszoklevél, pénzjutalom, és egy 14 karátos arany pecsétgyűrű jár, mely a település címerét viseli.

A fent említett díjon kívül a település 2019 óta átadja a Szinyei- és Szirmay-díjat is.

  • Balogh Sándor (1941): a helyi Balogh-Liget Lovas Klub tulajdonosa, 2019 óta a település díszpolgára
  • Berndt József (1927–2018): a helyi általános iskola tanítója, illetve a római katolikus ifjúsági kórus vezetője volt, 2006 óta a település díszpolgára
  • Bossányi Gyula (1931–2007): a helyi általános iskola igazgatója és önkormányzati képviselője volt
  • Fedor Vince (1943): 39 évig volt a település vezetője (tanácselnök, majd polgármester), 2014 óta a település díszpolgára
  • Kisfaludy Zsolt, dr.: önkormányzati képviselő, illetve 46 évig volt a település háziorvosa, 2009 óta a település díszpolgára
  • Lénárt Béla, dr. (1932): a település volt alpolgármestere, helytörténésze
  • Pelle György: önkormányzati képviselő, illetve a település alpolgármestere volt, 2009 óta a település díszpolgára
  • Sólyom Sándor (?–1996): a helyi futball-kör elnöke, 1996 óta a település posztumusz díszpolgára

Testvértelepülés

Jegyzetek

  1. ↑ Szirmabesenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b http://regio.hu/szirmabesenyo/22_Megalapozo.pdf
  4. ↑ http://szirmabesenyo.hu/telepulesunk/
  5. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=119&layout=s
  6. ↑ a b http://szirmabesenyo.hu/intezmenyek/#szinyeisuli
  7. ↑ https://www.kozterkep.hu/22774/hosi-emlekmu
  8. ↑ https://boon.hu/helyi-kozelet/az-elhurcoltakra-emlekeztek-szirmabesenyon-2538811/
  9. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=120&layout=s
  10. ↑ https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/fedor-vince/
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

Források

  • Györffy György: Borsodvármegye.
  • Fejezetek Szirmabesenyő múltjából (Studio Kft. Miskolc 2000.)
  • Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története (Debrecen 2005.)
  • Szirmabesenyő (magyar nyelven). Magyarország helységnévtára. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 13.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szirmabesenyő&oldid=21997756”