„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Nyitra vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
82. sor: 82. sor:
== Források ==
== Források ==
* [[Peter Roháč]] 2017: Česko-uhorská vojna o babenberské dedičstvo 1273 (IV.). Vojenská história, 31 127. jegyzet.
* [[Peter Roháč]] 2017: Česko-uhorská vojna o babenberské dedičstvo 1273 (IV.). Vojenská história, 31 127. jegyzet.
* [[Popély Árpád]] 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
* Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
* Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
* [[Fehér Sándor (egyetemi oktató)|Fehér, S.]] 1997: Nyitrageszte monográfiája.
* [[Fehér Sándor (egyetemi oktató)|Fehér, S.]] 1997: Nyitrageszte monográfiája.

A lap 2019. november 26., 00:33-kori változata

Nyitrageszte (Hosťová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1232
PolgármesterMiroslav Brath
Irányítószám951 02
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség392 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület4,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″
Nyitrageszte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrageszte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrageszte (szlovákul Hosťová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése

Nyitrától 9 km-re, keletre fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a lengyeli kultúra emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén, a korai vaskorból (hallstatt) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból (latén) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon 1938-ban egy szláv település nyomait találták. A honfoglalás után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.

A mai települést 1232-ben "Guesta" néven említik először. 1274-ben "Guezte" néven szerepel. 1280-ban az esztergomi káptalan oklevelében szerepel, melyben Friedman zsidó az egykor királyi hálósoktól szerzett birtokait Miklós fia Fulcusnak adja el.[2] 1343-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, Babothy, gróf Cseszneky, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. 1533-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házában 290 lakos élt.

Vályi András szerint: "GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre, makk termő erdeje elég, szőlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelője is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, első Osztálybéli."[3]

1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozatott szedett a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint: "Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestől délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdővel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején "Guszta", később "Gvezte" (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1945 után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak 1950-ben nyílt meg újra.

A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén. A magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre, valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeinek elismeréséért adományozták az oklevelet Nyitragesztének.[6]

Népessége

1880-ban 309 lakosából 5 szlovák és 290 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 321-en lakták: 10 szlovák és 304 magyar anyanyelvű.

1900-ban 312 lakosából 10 szlovák és 296 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 390 lakosából 358 magyar, 5 német, 1 horvát és 26 egyéb anyanyelvű; ugyanakkor 373 római katolikus és 14 izraelita vallású lakta.

1921-ben 352 lakosából 333 magyar és 9 csehszlovák volt.

1930-ban 391 lakosából 342 magyar és 49 csehszlovák.

1991-ben 402-en lakták, ebből 371 magyar és 31 szlovák.

2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.

2011-ben 361 lakosából 242 magyar és 117 szlovák.

Nevezetességei

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1734 és 1736 között épült. Főoltára 1802-ben készült, tornyát 1834-ben építették. 1936-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt 1834-ben készült.
  • A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport 1970-ben alakult.

Források

  • Peter Roháč 2017: Česko-uhorská vojna o babenberské dedičstvo 1273 (IV.). Vojenská história, 31 127. jegyzet.
  • Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
  • Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
  • Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája.
  • Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 20.
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Nagy Imre 1891: Hazai okmánytár - Codex diplomaticus patrius VIII. Budapest, 205-206 No. 162.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  6. ↑ Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Hosťová
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrageszte témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrageszte&oldid=21973780”