„Bogár László” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a A társszerző beírása |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
* ''Birodalmak alkonya''; Kairosz, Bp., 2017 ''(...és mégis élünk!)'' |
* ''Birodalmak alkonya''; Kairosz, Bp., 2017 ''(...és mégis élünk!)'' |
||
* ''Folyamatos jövő''; Kairosz, Bp., 2018 ''(...és mégis élünk!)'' |
* ''Folyamatos jövő''; Kairosz, Bp., 2018 ''(...és mégis élünk!)'' |
||
*[http://kairosz.hu/p/10453/bogar-laszlo-molnar-pal-vendeg-a-preshazban ''Vendég a Présházban''] - [[Molnár Pál (újságíró)|Molnár Pállal]] közösen alkotott kötet, 2019, Kairosz |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
A lap 2019. november 24., 22:52-kori változata
Bogár László | |
Született | 1951. április 22. (73 éves) Miskolc |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | közgazdász, egyetemi oktató, publicista |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Pro Urbe-díj (2011) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogár László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bogár László (Miskolc, 1951. április 22. –) magyar közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista.
Életrajza
Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1969-ben érettségizett a Kilián György Gimnázium francia tagozatán. Felsőfokú tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán folytatta, ahol 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon élt és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő. 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Munkássága elismeréseként 2011. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés Pro Urbe-díjjal tüntette ki.[1]
Nős, két gyermek édesapja.
A politikában
Politikai pályafutása során számos párthoz csatlakozott. 1978-tól 1989-es feloszlásáig tagja volt az Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). 1988 szeptemberétől tagja volt az Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) is (a lakiteleki alapítók egyike), s részt vett a párt gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listavezetőjeként került be a parlamentbe. 1990 és 1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét bejutott a parlamentbe. 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) frakciójához csatlakozott. A Fidesz hatalomra kerültével 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának vezetője volt.
Nemzetprogramja
2008 tavaszán a Koinónia folyóiratban háromrészes esszében tette közzé nemzetprogramját. 12 pontban jellemezte a magyarság állapotát, problémáit.[2] Három válsággócot írt le: 1) A közbeszéd válsága, 2) a rendszer válsága 3) a társadalmi újratermelés válsága.[3] E problémákra 2008 őszén (az akkori válság - a Lehman Brothers bedőlése, tőzsdepánik - idején) az alábbi iránypontokat fogalmazta meg a következő kormány számára (a teljes előadás itt):
- Egy új alkotmányt - mely a magyar nemzet létszervező erejének megnyilvánulása - létrehozni; ez alapján egy tárgyaló küldöttséget kiállítani, mely ez alkotmányra hivatkozva képviseli a nemzeti érdekeket, ez lenne a Magyar Nemzeti Tárgyaló Küldöttség, valamint kikényszeríteni a bennünket kifosztó globális háttérhatalom részéről egy küldöttség kiállítását, Argentína esetét hozva fel 2001-ből, mely elbeszélése szerint erre képes volt - ez implicite az államadósság valamiféle újratárgyalását is jelenti. A majdani új kormány egyik első feladata e küldöttség fölállításának elősegítése kell legyen. „Ha ezt az új kormány nem deklarálja, akkor önmagában a kormányváltás semmiféle jelentőseggel nem bír.”
- A magyar családok szétroncsolt helyzetének támogatására és helyreállítására „hatalmas méretű, ezermilliárdos újraelosztási folyamatokra, az egész adórendszert totálisan átalakítva” van szükség;
- A kereskedelmi tévék „ocsmány, uszító, pusztító” reklámjainak azonnali betiltása;
- „Az adó a becsületes és felelős állam és becsületes és felelős állampolgár közötti szerződés”, az adó mértéke 5% Hongkongban és 55% Svédországban, mégis sikeres ország mindkettő, önmagában nem az adók nagysága a baj. Az adócsökkentés a gazdagnak kedvez, mert több jövedelmet tud megtartani. Czakó Gábort idézte: „Utolsó nemzeti védművünk az állam”, és minden radikális adócsökkentés radikális államtalanítást is jelent. „Csakis az erős nemzetállam menthet meg minket, ennek jegyében radikális adónövelésre van szükség a bennünket kifosztó globális tőkével (bankok és multinacionális vállalatok) szemben.”
- A magánnyugdíj-rendszer felszámolása;
- Progresszív, többkulcsos személyi jövedelmi adó, példának hozta az 50-es évekbeli USA-t, ahol a legfelső adókulcs 90% volt; „aki az egykulcsos adórendszert követeli, az, ha úgy tetszik, nemzetvesztő gazember”.
- Az 1989-es statisztikai évkönyben még szereplő Nemzeti Vagyon fogalmának visszahozása; ez gyakorlati értelemben a nemzeti vagyon felmérését, egy nemzeti vagyonleltár készítését jelenti.
A 2010-es kormányváltásnál e követelésekből csak magánnyugdíjpénztárak államosítása valósult meg. A hivatalba lépő második Orbán-kormány éppenséggel a Bogár által oly élesen elítélt egykulcsos személyi jövedelemadót vezette be. Ami az adónövelést illeti a bankokkal szemben, az Orbán-kormány bevezetett egyfajta bankadót, amit azonban a bankok többségében sikeresen az ügyfelekre hárítottak,[4] 2016-ra a magyar országbéli bankok keresték legtöbbet az ügyfeleiken.[5] Szintén, a névleg bankokat terhelő tranzakciós illeték és pénzfelvételi illeték gyakorlatban az ügyfeleket, a lakosságot terheli.[6] Ami a multinacionális vállalatokat terhelő adókat illeti, a kormány az EU legalacsonyabb társasági adóját valósította meg.[7] A lettek után mi támogatjuk legjobban a multikat egész Európában.[8]
Művei
- A fejlődés ára (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983)
- Kitörési kísérleteink (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
- A nemzeti parlamentek az Európai Unió döntéshozatalában; összeáll. Bogár László; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2003
- Magyarország és a globalizáció; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Politológia)
- Bokros újratöltve. A megszorítások mitológiájának mélyszerkezete. Kísérlet egy történeti összegzésre; Kairosz, Bp., 2006 (...és mégis élünk!)
- Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai; MEH Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 (Európai műhelytanulmányok)
- Hálózatok világuralma (Argumentum, 2007)
- Örvényben. Bogár László közgazdásszal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
- Magyarország felszámolása (Kairosz, 2008)
- Válság és valóság (Éghajlat, 2009) - Drábik Jánossal és Varga Istvánnal közösen
- Idegrendszerváltás (Kairosz, 2009)
- A rendszerváltás bukása (Kairosz, 2010)
- Lefelé a létezés lejtőin (Kairosz, 2011)
- Bogár-gyűjtemény (Kairosz, 2011)
- Globalobüntiben (Kairosz, 2012)
- Háború a nemzet ellen (Kairosz, 2012)
- Globális örvénylések (Kairosz, 2013)
- Háttér-képek (Kairosz, 2013)
- Bogártankönyv; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
- Tékozló ország; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
- Hol vagyon a vagyon?; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
- Globális háborúk örvényeiben; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
- Boros Imre–Bogár László–Bayer Zsolt: Háttérképek háttérképe; Kairosz, Bp., 2016
- Az álomnak vége; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
- A jövő elkezdődött; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
- Abszurditások világa; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
- Birodalmak alkonya; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
- Folyamatos jövő; Kairosz, Bp., 2018 (...és mégis élünk!)
- Vendég a Présházban - Molnár Pállal közösen alkotott kötet, 2019, Kairosz
Jegyzetek
- ↑ sz.n.: Átadták a főváros kitüntető díjait Budapest ünnepnapján. Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. november 17. (Hozzáférés: 2012. január 11.)
- ↑ Nemzet-program. Koinónia folyóirat, 1412-1414. old.
- ↑ Nemzet-program Koinónia folyóirat 1404-0406. old.
- ↑ "A 11 legnagyobb pénzforgalmú banknál teljes mértékben megtörtént a tranzakciós illeték áthárítása - derül ki az MNB friss elemzéséből." (2014 márc. 31.) (Portfolio.hu - Teljesen kifizettük a tranzakciós illetéket a bankok helyett
- ↑ Portfolio.hu - Ki hitte volna: a magyar bankok keresik a legtöbbet ügyfeleiken
- ↑ "Bár a tranzakciós illetéket közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, a tranzakciós illeték terhét a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek." (2019. jan. 18) Portfolio.hu
- ↑ "Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön. (...)Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt állította: az adókulcs csökkentésével Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná az Európai Unióban." (2016 nov. 11.) Index.hu - Adóparadicsomot csinálnak Magyarországból
- ↑ Pogátsa Zoltán közgazdász: "az adókedvezményekkel és támogatásokkal a lettek után a második legnagyobb arányban Magyarország tömi a multikat." (2017. szept. 13.) Mandiner.hu
Külső hivatkozások
Videók, előadások:
- 1951-ben született személyek
- Magyar közgazdászok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar közírók
- MSZMP-tagok
- Az MDF korábbi tagjai
- MDNP-tagok
- Magyarország államtitkárai
- Országgyűlési képviselők (MDF)
- Országgyűlési képviselők (MDNP)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Miskolciak
- Élő személyek