„Zsoldos Benő (járásbíró)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Kőbánya egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
21. sor: 21. sor:
[[Zsoldos Benő (filológus)|Zsoldos Benő]] filológus és Raisz Amália fia. Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, azután 1893-5-ben teologiát, majd [[Kolozsvár]]ott egy évig bölcsészetet hallgatott. Sárospatakon elvégezvén a négyévi jogi tanfolyamot, államvizsgát tett s 1900-ban a [[sátoraljaújhely]]i királyi törvényszékhez neveztetett ki joggyakornoknak. 1901-ben Sátoraljaújhelyen járásbírósági aljegyző lett, 1902-ben áthelyezték a zombori királyi törvényszékhez, hol 1907-ben jegyzővé lépett elő. 1909-ben a székelyudvarhelyi királyi törvényszékhez nevezték ki albírónak, egy év mulva pedig ismét [[Zombor]]ba járásbírónak. A római Società Internazionale degli Intellectuali c. tudományos irodalmi és művészeti társaság első delegátusává (primo delegato) választotta 1908-ban.
[[Zsoldos Benő (filológus)|Zsoldos Benő]] filológus és Raisz Amália fia. Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, azután 1893-5-ben teologiát, majd [[Kolozsvár]]ott egy évig bölcsészetet hallgatott. Sárospatakon elvégezvén a négyévi jogi tanfolyamot, államvizsgát tett s 1900-ban a [[sátoraljaújhely]]i királyi törvényszékhez neveztetett ki joggyakornoknak. 1901-ben Sátoraljaújhelyen járásbírósági aljegyző lett, 1902-ben áthelyezték a zombori királyi törvényszékhez, hol 1907-ben jegyzővé lépett elő. 1909-ben a székelyudvarhelyi királyi törvényszékhez nevezték ki albírónak, egy év mulva pedig ismét [[Zombor]]ba járásbírónak. A római Società Internazionale degli Intellectuali c. tudományos irodalmi és művészeti társaság első delegátusává (primo delegato) választotta 1908-ban.


1943. december 4-én szombaton este fél 6 óra tájban rövidzárlat következtében a villanyvilágítás a főváros több helyén szünetelt. Zsoldos Benő Mester utca 11. szám alatti lakásáról elindult és egy 22-es jelzésű villamosra akart felszállni a Mester utca 26. szám előtt. A sötétben nem vette észre, hogy egy villamos közeledik és a sáros, csúszós úttesten elcsúszott. A villamos mentődeszkája elé került, az több méteren maga előtt hurcolta, mire a villamosvezető leállította a kocsit. Zsoldos Benő koponyaalapi törést és általános idegrázkódtatást szenvedett és a helyszínen elhunyt.<ref>''Hétfő'', 1943. december 6. / 49. szám.</ref> Örök nyugalomra helyezték 1943. december 8-án a [[kőbánya]]i [[Új köztemető]]ben a református egyház szertartása szerint. Neje Bieliczky (Bielitzky) Ilona volt.
1943. december 4-én szombaton este fél 6 óra tájban rövidzárlat következtében a villanyvilágítás a főváros több helyén szünetelt. Zsoldos Benő Mester utca 11. szám alatti lakásáról elindult és egy 22-es jelzésű villamosra akart felszállni a Mester utca 26. szám előtt. A sötétben nem vette észre, hogy egy villamos közeledik és a sáros, csúszós úttesten elcsúszott. A villamos mentődeszkája elé került, az több méteren maga előtt hurcolta, mire a villamosvezető leállította a kocsit. Zsoldos Benő koponyaalapi törést és általános idegrázkódtatást szenvedett és a helyszínen elhunyt.<ref>''Hétfő'', 1943. december 6. / 49. szám.</ref> Örök nyugalomra helyezték 1943. december 8-án a [[Budapest X. kerülete|kőbánya]]i [[Új köztemető]]ben a református egyház szertartása szerint. Neje Bieliczky (Bielitzky) Ilona volt.


Cikkei, szépirodalmi, kultúrtörténeti és társadalmi tanulmányai a következő lapokban jelentek meg 1892-től: [[Ifjú Magyarország]], Zemplén, Sárospatak, [[Tokaj és Vidéke]], [[Erdélyi Napló]], [[Őrálló]], Sárospataki Ifj. Közlöny (melynek két éven át szerkesztője is volt), Prof. Egyházi és Iskolai Lap, Debreczeni Protestáns Lap, [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], [[Új Idők]], [[Jövendő Magyar Világ]], [[Ország-Világ]], Élet, [[Az Ujság]], [[Pesti Hírlap]], [[Budapesti Napló]], [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|Budapesti Hírlap]], Magyarország, [[Magyar Hírlap]], stb.
Cikkei, szépirodalmi, kultúrtörténeti és társadalmi tanulmányai a következő lapokban jelentek meg 1892-től: [[Ifjú Magyarország]], Zemplén, Sárospatak, [[Tokaj és Vidéke]], [[Erdélyi Napló]], [[Őrálló]], Sárospataki Ifj. Közlöny (melynek két éven át szerkesztője is volt), Prof. Egyházi és Iskolai Lap, Debreczeni Protestáns Lap, [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], [[Új Idők]], [[Jövendő Magyar Világ]], [[Ország-Világ]], Élet, [[Az Ujság]], [[Pesti Hírlap]], [[Budapesti Napló]], [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|Budapesti Hírlap]], Magyarország, [[Magyar Hírlap]], stb.

A lap 2019. november 16., 23:06-kori változata

Ez a szócikk a járásbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Zsoldos Benő (egyértelműsítő lap).
Zsoldos Benő
Született1875. december 3.
Sárospatak
Elhunyt1943. december 4. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiZsoldos Benő
Foglalkozásajárásbíró,
jogi szakíró,
műfordító
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsoldos Benő (Sárospatak, 1875. december 3. – Budapest, Ferencváros, 1943. december 4.)[1] királyi járásbíró, jogi szakíró, műfordító.

Életpályája

Zsoldos Benő filológus és Raisz Amália fia. Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, azután 1893-5-ben teologiát, majd Kolozsvárott egy évig bölcsészetet hallgatott. Sárospatakon elvégezvén a négyévi jogi tanfolyamot, államvizsgát tett s 1900-ban a sátoraljaújhelyi királyi törvényszékhez neveztetett ki joggyakornoknak. 1901-ben Sátoraljaújhelyen járásbírósági aljegyző lett, 1902-ben áthelyezték a zombori királyi törvényszékhez, hol 1907-ben jegyzővé lépett elő. 1909-ben a székelyudvarhelyi királyi törvényszékhez nevezték ki albírónak, egy év mulva pedig ismét Zomborba járásbírónak. A római Società Internazionale degli Intellectuali c. tudományos irodalmi és művészeti társaság első delegátusává (primo delegato) választotta 1908-ban.

1943. december 4-én szombaton este fél 6 óra tájban rövidzárlat következtében a villanyvilágítás a főváros több helyén szünetelt. Zsoldos Benő Mester utca 11. szám alatti lakásáról elindult és egy 22-es jelzésű villamosra akart felszállni a Mester utca 26. szám előtt. A sötétben nem vette észre, hogy egy villamos közeledik és a sáros, csúszós úttesten elcsúszott. A villamos mentődeszkája elé került, az több méteren maga előtt hurcolta, mire a villamosvezető leállította a kocsit. Zsoldos Benő koponyaalapi törést és általános idegrázkódtatást szenvedett és a helyszínen elhunyt.[2] Örök nyugalomra helyezték 1943. december 8-án a kőbányai Új köztemetőben a református egyház szertartása szerint. Neje Bieliczky (Bielitzky) Ilona volt.

Cikkei, szépirodalmi, kultúrtörténeti és társadalmi tanulmányai a következő lapokban jelentek meg 1892-től: Ifjú Magyarország, Zemplén, Sárospatak, Tokaj és Vidéke, Erdélyi Napló, Őrálló, Sárospataki Ifj. Közlöny (melynek két éven át szerkesztője is volt), Prof. Egyházi és Iskolai Lap, Debreczeni Protestáns Lap, Vasárnapi Ujság, Új Idők, Jövendő Magyar Világ, Ország-Világ, Élet, Az Ujság, Pesti Hírlap, Budapesti Napló, Budapesti Hírlap, Magyarország, Magyar Hírlap, stb.

Munkái

  1. Bács-Bodrog vármegye törvénykezési viszonyai (Kny. Bécs-Bodrog vármegye monographiájából). Budapest, év n.
  2. Lalla Radha és egyéb műfordítások. Budapest, 1909.
  3. High Life (Nők a kulturában). Budapest, 1910.

Jegyzetek

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Gyászjelentése
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsoldos_Benő_(járásbíró)&oldid=21943455”