„Szent Katalin-templom (Gyergyóditró)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Leírása: Baróti lászló |
"a plébános feljegyései" nem ellenőrizhető |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{vitatott forrás}} |
|||
{{Templom infobox}} |
{{Templom infobox}} |
||
[[Fájl:Saint Catherine church.JPG|bélyegkép|Gyergyóditrói római katolikus Szent Katalin templom]] |
[[Fájl:Saint Catherine church.JPG|bélyegkép|Gyergyóditrói római katolikus Szent Katalin templom]] |
||
A lap 2019. november 14., 10:56-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezett forrásokat tartalmazhat, amelyek nem támasztják alá a szöveget. Segíts a cikk fejlesztésében a források ellenőrzésével. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, vagy az már nem érvényes, távolítsd el ezt a sablont! |
| Szent Katalin-templom | |
| műemlék | |
 | |
| LMI-kód | |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Katalin-templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 25° 29′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 25° 29′ 56″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Katalin-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gyergyóditrói római katolikus Szent Katalin-templom valószínűleg a 16. században épülhetett. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében a HR-II-a-B-12816 sorszámon szerepel.[1]
Története
Gyergyóditrót először az 1567-es regestrumban említették. 1576-ban Ditró, 1602-ben Gitro néven szerepelt. Benkő Károly szerint az egyházközségnek már 1500 előtt is volt plébániája. Ezt igazolja a község első templomának tornyán megőrzött nagy csúcsíves ablak. A reformáció után egy ideig Gyergyószárhegy filiája volt, 1711-től ismét anyaegyház lett.
A templom tornyát 1658-ban, 1712-ben és 1756-1757-ben újították fel.
1714-ben a műemlék épületet tűzvész pusztította.
1757-ben a templom hajóját újjáépítették és kibővítették, erre utal az alábbi felirat:
„Ecclesia haec aedificate ab anno 1756 ad an. 1757.”
A falu első templomát Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel.
Mivel a régi templom egy idő után kicsinek bizonyult, mindössze 600 hívő befogadására volt alkalmas, ezért 1911-ben felépítették az új kéttornyú templomot.
Leírása
Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom máig megőrizte a régi gótikus épület néhány építészeti elemét, amelyek beépítve napjainkban is fennmaradtak.
Az 1756-1757-es felújítás során a templomhajót kibővítették és teljesen újjáépítették, ugyanakkor a tornyot 3 öllel magasították.
A templom belseje barokk díszítésű, főbejáratának ajtókerete régi faragott kövekből van összerakva. Az egykor oltárképként használt 1600-as évszámmal ellátott Mária képen az alábbi csonka felirat olvasható:
„Gens Hungara, quid trepidas...”
A főoltáron Alexandriai Szent Katalinnak, a templom védőszentjének oltárképe található.Az oltáeképen a vértanút a kerékkel és a karddal, megkínzásának és kivégzésének eszközével ábrázolták. Fölötte Szent József a kisded Jézussal -olajfestmény. Két mellékoltára is díszíti a kistemplomot. Jobbról Szűz Mária oltárát láthatjuk a Lourdes-Mária szoborral, mely az 1858-as lourdes-i jelenések után került be a Szent Katalin templomba. A szobor fölött Szent Ágnes vértanú olajfestménye látható, akit úgy kínoztak meg, hogy élve kiszedték fogait, majd megölték. ezen az oltáron láthatjuk Ditrói Puskás Tivadar családjának a címerét is.Bal felől szent József mellékoltárát láthatjuk, Szent Józsefet a gyermek Jézussal ábrázolt szoborral, fölötte a pápai címerrel és Szent Mihály arkangyal olajfestményével. A sekrestyében látható kar nélküli keresztrefeszített korpusz Felső-Ausztria-i múvész alkotása (B.L.S)
A templom tornya 35 méter magas, amelyen befalazva egy nagy csúcsíves ablak nyomai látszanak, s valamikor három harangnak is otthont adott, melyeket valószínűleg az 1917-es rekviráláskor vittek el. Ma a toronyban csend van, nincsenek harangjai. (B.L.S.)
A műemlék épület eredetileg vártemplom volt, egyes védelmi falrészei még napjainkban is láthatók. Szent Katalin templomot kívül-belül 1996-ban restaurálták,Várfalára a déli kaput Köllő Miklós műépítész tervei alapján Mezei Ádám ditrói asztalosmester készítette 2010-ben. 2013-ban a cserepeket meghányták, a sekrestyében és a Szent Antal kápolnában a korhadt deszkapadlót agyagpadlóra cserélték, a sekrestyébe padlófűtést szereltek, a sekrestye bútorait és a templom mozgatható padjait Hompoth Péter asztalosmester, az egykori harangozó, aki 1996-ban a templom belső fabútorait is restaurálta, újrafestette. 2018-ban a tornyot máramarosi pattintott dránicával máramarosi mesterek újrafödték.
2015-től egymanuálos, hat regiszteres, pedálos orgonája is van, melyet Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő műhelyében készítettek Baróti László-Sándor plébános szolgálata idején. Az orgonát a ditrói születésű Ft. Siklódi Sándor, a clevelandi Szent Imre plébánia plébánosának hagyatékából vásárolták.A templom udvarán Kolozsi Tibor ditrói születésű szobrász alkotásai láthatók. (B.L.S.)
Hivatkozások
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
- Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Gyergyó és vidéke. Veszprém, 2000.
- Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. 2. kötet. Csík-, Kászon-, Gyergyószék. Budapest, 2002.
- Baróti László Sándor ditrói plébános feljegyzései, 2019.
.svg){kind=small}