„Bogyay Lajos” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez)
19. sor: 19. sor:
A nemesi származású várbogyai és nagymadi [[Bogyay család]] sarja.<ref name="bogyaykeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-M7CY-W?i=29&cat=307103|title=familysearch.org Bogyay Lajos keresztelői bejegyzése - Zalahaláp- boldogfai Farkas Ákos András adattárából}}</ref> Apja, várbogyai és nagymadi Bogyay Ignác ([[1778]]-[[1805]]), anya bocsári Svastics Jozefa ([[1780]]-[[1819]]). Apai nagyszülei Bogyay Péter ([[1751]]-[[1798]]) és kisbarnaki Farkas Judit asszony voltak. Anyai nagyszülei bocsári Svastics Antal és vizeki Tallián Magdolna voltak. Keresztszülei [[Mesterházy Lajos (alispán)|mesterházi Mesterházy Lajos]] ([[1743]]-[[1806]]) Zala vármegye első alispánja és felesége hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Judit ([[1759]]-[[1822]]) voltak.
A nemesi származású várbogyai és nagymadi [[Bogyay család]] sarja.<ref name="bogyaykeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-M7CY-W?i=29&cat=307103|title=familysearch.org Bogyay Lajos keresztelői bejegyzése - Zalahaláp- boldogfai Farkas Ákos András adattárából}}</ref> Apja, várbogyai és nagymadi Bogyay Ignác ([[1778]]-[[1805]]), anya bocsári Svastics Jozefa ([[1780]]-[[1819]]). Apai nagyszülei Bogyay Péter ([[1751]]-[[1798]]) és kisbarnaki Farkas Judit asszony voltak. Anyai nagyszülei bocsári Svastics Antal és vizeki Tallián Magdolna voltak. Keresztszülei [[Mesterházy Lajos (alispán)|mesterházi Mesterházy Lajos]] ([[1743]]-[[1806]]) Zala vármegye első alispánja és felesége hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Judit ([[1759]]-[[1822]]) voltak.


[[1844]]. [[június 10.]]-e és [[1847]]. [[június 14.]]-e között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről. 1848-49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott.<ref>Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 96. o.</ref> A szabadságharc leverése után Zala vármegye megyefőnökké nevezte ki az uraldokó; [[1849]]. [[október 22.]]-étől [[1861]]. januárjáig töltötte be ezt a hivatalt. [[1849]]. [[október 24.]]-án amikor megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról az országot katonai kerületekre osztották; ezeken belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala vármegye a fehérvári kerület alá került, melynek a kerületi főispán jobaházi [[Dőry Gábor]] lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére nagymádi és várbogyai Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, [[Horvátország]] része lett.<ref>A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája</ref> [[1849]]-ben, Bogyay Lajos továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította [[Zalaegerszeg]]re csáfordi [[Csillagh Lajos (alispán)|Csillagh Lajos]] ([[1789]]–[[1860]]) zalai alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése báró Hauer István császári biztos jelentése alapján tett intézkedések után, [[1850]] elején történt meg Zala megyében; ekkor Csillagh alispán végleg elbúcsúzott a vármegye közigazgatásától.
[[1844]]. [[június 10.|június 10]]-e és [[1847]]. [[június 14.|június 14]]-e között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről. 1848-49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott.<ref>Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 96. o.</ref> A szabadságharc leverése után Zala vármegye megyefőnökké nevezte ki az uralkodó; [[1849]]. [[október 22.|október 22]]-étől [[1861]]. januárjáig töltötte be ezt a hivatalt. [[1849]]. [[október 24.|október 24]]-én amikor megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról az országot katonai kerületekre osztották; ezeken belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala vármegye a fehérvári kerület alá került, melynek a kerületi főispán jobaházi [[Dőry Gábor]] lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére nagymádi és várbogyai Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, [[Horvátország]] része lett.<ref>A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája</ref> [[1849]]-ben, Bogyay Lajos továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította [[Zalaegerszeg]]re csáfordi [[Csillagh Lajos (alispán)|Csillagh Lajos]] ([[1789]]–[[1860]]) zalai alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése báró Hauer István császári biztos jelentése alapján tett intézkedések után, [[1850]] elején történt meg Zala megyében; ekkor Csillagh alispán végleg elbúcsúzott a vármegye közigazgatásától.


Megyefőnöksége során levelet Bogyay Lajos írt a [[Bécs]]ben lakó herceg [[Batthyány Fülöp|Batthyany-Strattmann Fülöpnek]], amelyen javasolta, hogy Zala vármegye székhelyét Zalaegerszegről legyen áthelyezve Nagykanizsára. A hercegtől kérte, hogy az ottani épületeiben lehessen befogadni a hivatalnokok; erre a herceg válaszolt, hogy az összes uradalmi épületei, amiket az uradalom nem vett használatba, már az előző év őszén bérbeadattak, és így nincs olyan épület, amelyet a megyei székhely áthelyezése esetén akár lakásnak, akár hivatali helyiségek céljaira átengedhetne. Ezzel elutasította az első hivatalos megyei székhely áthelyezésésének a kisérletetét.<ref name="Zalamegyei1936">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1936_2/?query=bogyay%20lajos%20megyef%C5%91n%C3%B6k&pg=211&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1936. április–június (19. évfolyam, 76-147. szám)1936-05-17 / 114. szám}}</ref>
Megyefőnöksége során levelet Bogyay Lajos írt a [[Bécs]]ben lakó herceg [[Batthyány Fülöp|Batthyany-Strattmann Fülöpnek]], amelyen javasolta, hogy Zala vármegye székhelyét Zalaegerszegről legyen áthelyezve Nagykanizsára. A hercegtől kérte, hogy az ottani épületeiben lehessen befogadni a hivatalnokok; erre a herceg válaszolt, hogy az összes uradalmi épületei, amiket az uradalom nem vett használatba, már az előző év őszén bérbeadattak, és így nincs olyan épület, amelyet a megyei székhely áthelyezése esetén akár lakásnak, akár hivatali helyiségek céljaira átengedhetne. Ezzel elutasította az első hivatalos megyei székhely áthelyezésének a kísérletét.<ref name="Zalamegyei1936">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1936_2/?query=bogyay%20lajos%20megyef%C5%91n%C3%B6k&pg=211&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1936. április–június (19. évfolyam, 76-147. szám)1936-05-17 / 114. szám}}</ref>


[[I. Ferenc József magyar király]] körutazást tett Magyarországon; Zala megyébe [[1852]]. [[június 29.]]-én érkezett. Reggel [[Keszthely]]en, ahol a [[Festetics család]] főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este pedig [[Balatonfüred]]en fogadták az uralkodót. A zalai fogadtatást a megyefőnöki hivatalban szervezteék Bogyay Lajossal élén.
[[I. Ferenc József magyar király]] körutazást tett Magyarországon; Zala megyébe [[1852]]. [[június 29.|június 29]]-én érkezett. Reggel [[Keszthely]]en, ahol a [[Festetics család]] főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este pedig [[Balatonfüred]]en fogadták az uralkodót. A zalai fogadtatást a megyefőnöki hivatalban szervezték Bogyay Lajossal élén.


==Házassága és gyermekei==
==Házassága és gyermekei==
[[1827]]. [[február 21.]]-én feleségül vette az unokatestvérét, várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra Borbálát (*[[Somogyfajsz]], [[1808]].
[[1827]]. [[február 21.|február 21]]-én feleségül vette az unokatestvérét, várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra Borbálát (*[[Somogyfajsz]], [[1808]].
[[december 14.]]–†[[Keszthely]], [[1883]]. [[december 27.]]),<ref name="bogyayeleonórakeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X26W-D3R|title=familysearch.org Bogyay Eleonóra keresztelői adatlap}}</ref> várbogyai és nagymadi Bogyay Péter ([[1779]]-[[1859]]) és bezerédi Bezerédj Magdolna ([[1788]]-[[1829]]) lányát, Bogyay Péter ([[1751]]-[[1798]]) és kisbarnaki Farkas Judit unokáját. A házasságukból 14 gyermek született, azonban csak 4 érte el a felnőttkort:
[[december 14.]]–†[[Keszthely]], [[1883]]. [[december 27.]]),<ref name="bogyayeleonórakeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X26W-D3R|title=familysearch.org Bogyay Eleonóra keresztelői adatlap}}</ref> várbogyai és nagymadi Bogyay Péter ([[1779]]-[[1859]]) és bezerédi Bezerédj Magdolna ([[1788]]-[[1829]]) lányát, Bogyay Péter ([[1751]]-[[1798]]) és kisbarnaki Farkas Judit unokáját. A házasságukból 14 gyermek született, azonban csak 4 érte el a felnőttkort:
*Bogyay Leontina Oktávia Amália Elenóra Magdolna (*[[Zalahaláp]], [[1830]]. [[március 24.]]–†[[Lesencetomaj]], [[1870]]. [[november 9.]]).<ref name="leontinkeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-M787-M?i=78&cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX2CP-4H1 |title=familysearch.org - Zalahaláp - római katolikus anyakönyvek - keresztelők - Bogyay Leontin}}</ref> Férje, hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Kálmán]] Rudolf (*[[Lesencetomaj]], [[1820]]. [[március 28.]] –† Lesencetomaj, [[1875]]. [[november 18.]]) honvédszázados, országgyűlési képviselő, [[Zala vármegye]] főispánja, földbirtokos, a "''Zalavármegyei Gazdasági Egyesület''" tagja.<ref name="hertelendykeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6R7-2VY|title=familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője}}</ref>
*Bogyay Leontina Oktávia Amália Elenóra Magdolna (*[[Zalahaláp]], [[1830]]. [[március 24.]]–†[[Lesencetomaj]], [[1870]]. [[november 9.]]).<ref name="leontinkeresztelő">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-M787-M?i=78&cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX2CP-4H1 |title=familysearch.org - Zalahaláp - római katolikus anyakönyvek - keresztelők - Bogyay Leontin}}</ref> Férje, hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Kálmán]] Rudolf (*[[Lesencetomaj]], [[1820]]. [[március 28.]] –† Lesencetomaj, [[1875]]. [[november 18.]]) honvédszázados, országgyűlési képviselő, [[Zala vármegye]] főispánja, földbirtokos, a "''Zalavármegyei Gazdasági Egyesület''" tagja.<ref name="hertelendykeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6R7-2VY|title=familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője}}</ref>
*Bogyay Hermina Alojzia Terézia (*[[Zalahaláp]], [[1833]]. [[december 31.]]–†[[Taliándörögd|Pusztadörögd]], [[1904]]. [[november 25.]]).<ref name="bogyaykeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2Z3-LSZ|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Bogyay Hermina}}</ref>. Férje, besenyői és velikei [[Skublics Gyula]] (*[[Zalaegerszeg|Besenyő]], [[Zala vármegye]], [[1831]]. [[január 29.]] –† [[Zalaegerszeg|Besenyő]], [[Zala vármegye]], [[1906]]. [[május 24.]]) Zala vármegye főispánja, zalai földbirtokos, 1848-as honvéd.
*Bogyay Hermina Alojzia Terézia (*[[Zalahaláp]], [[1833]]. [[december 31.]]–†[[Taliándörögd|Pusztadörögd]], [[1904]]. [[november 25.]]).<ref name="bogyaykeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2Z3-LSZ|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Bogyay Hermina}}</ref> Férje, besenyői és velikei [[Skublics Gyula]] (*[[Zalaegerszeg|Besenyő]], [[Zala vármegye]], [[1831]]. [[január 29.]] –† [[Zalaegerszeg|Besenyő]], [[Zala vármegye]], [[1906]]. [[május 24.]]) Zala vármegye főispánja, zalai földbirtokos, 1848-as honvéd.
*Bogyay István Vilmos ([[1835]]-[[1900]]). Neje Nedeczei Nedeczky Konstancia.
*Bogyay István Vilmos ([[1835]]-[[1900]]). Neje Nedeczei Nedeczky Konstancia.
*Bogyay Irén (*[[Zalahaláp]], [[1836]]. [[június 20.]]–†[[1885]]. [[február 28.]]). Férje, várbogyai és nagymadi Bogyay Máté ([[1838]]-[[1916]]), a keszthelyi kerület országgyűlési képvielője, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.<ref name="bogyaymátégyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351458#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Bogyay Máté}}</ref>
*Bogyay Irén (*[[Zalahaláp]], [[1836]]. [[június 20.]]–†[[1885]]. [[február 28.]]). Férje, várbogyai és nagymadi Bogyay Máté ([[1838]]-[[1916]]), a keszthelyi kerület országgyűlési képvielője, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.<ref name="bogyaymátégyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351458#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Bogyay Máté}}</ref>

A lap 2019. november 12., 18:12-kori változata

várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos
Született1803. január 9.
Zalahaláp, Zala vármegye,
Elhunyt1875. december 19. (72 évesen)
Keszthely, Zala vármegye
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász, Zala vármegye megyefőnöke
Sablon • Wikidata • Segítség

Várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (Zalahaláp, Zala vármegye, 1803. január 9. – Keszthely, 1875. december 19.) császári és királyi kamarás, Zala vármegye megyefőnöke 1849 és 1860 között, a Ferenc József-rend és a Vaskoronarend vitéze, birtokos.[1]

Élete

A nemesi származású várbogyai és nagymadi Bogyay család sarja.[2] Apja, várbogyai és nagymadi Bogyay Ignác (1778-1805), anya bocsári Svastics Jozefa (1780-1819). Apai nagyszülei Bogyay Péter (1751-1798) és kisbarnaki Farkas Judit asszony voltak. Anyai nagyszülei bocsári Svastics Antal és vizeki Tallián Magdolna voltak. Keresztszülei mesterházi Mesterházy Lajos (1743-1806) Zala vármegye első alispánja és felesége hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Judit (1759-1822) voltak.

1844. június 10-e és 1847. június 14-e között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről. 1848-49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott.[3] A szabadságharc leverése után Zala vármegye megyefőnökké nevezte ki az uralkodó; 1849. október 22-étől 1861. januárjáig töltötte be ezt a hivatalt. 1849. október 24-én amikor megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról az országot katonai kerületekre osztották; ezeken belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala vármegye a fehérvári kerület alá került, melynek a kerületi főispán jobaházi Dőry Gábor lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére nagymádi és várbogyai Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, Horvátország része lett.[4] 1849-ben, Bogyay Lajos továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította Zalaegerszegre csáfordi Csillagh Lajos (1789–1860) zalai alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése báró Hauer István császári biztos jelentése alapján tett intézkedések után, 1850 elején történt meg Zala megyében; ekkor Csillagh alispán végleg elbúcsúzott a vármegye közigazgatásától.

Megyefőnöksége során levelet Bogyay Lajos írt a Bécsben lakó herceg Batthyany-Strattmann Fülöpnek, amelyen javasolta, hogy Zala vármegye székhelyét Zalaegerszegről legyen áthelyezve Nagykanizsára. A hercegtől kérte, hogy az ottani épületeiben lehessen befogadni a hivatalnokok; erre a herceg válaszolt, hogy az összes uradalmi épületei, amiket az uradalom nem vett használatba, már az előző év őszén bérbeadattak, és így nincs olyan épület, amelyet a megyei székhely áthelyezése esetén akár lakásnak, akár hivatali helyiségek céljaira átengedhetne. Ezzel elutasította az első hivatalos megyei székhely áthelyezésének a kísérletét.[5]

I. Ferenc József magyar király körutazást tett Magyarországon; Zala megyébe 1852. június 29-én érkezett. Reggel Keszthelyen, ahol a Festetics család főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este pedig Balatonfüreden fogadták az uralkodót. A zalai fogadtatást a megyefőnöki hivatalban szervezték Bogyay Lajossal élén.

Házassága és gyermekei

1827. február 21-én feleségül vette az unokatestvérét, várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra Borbálát (*Somogyfajsz, 1808. december 14.–†Keszthely, 1883. december 27.),[6] várbogyai és nagymadi Bogyay Péter (1779-1859) és bezerédi Bezerédj Magdolna (1788-1829) lányát, Bogyay Péter (1751-1798) és kisbarnaki Farkas Judit unokáját. A házasságukból 14 gyermek született, azonban csak 4 érte el a felnőttkort:

Jegyzetek

  1. ↑ National Szechenyi Library - Funeral Notices - Bogyay Lajos gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Bogyay Lajos keresztelői bejegyzése - Zalahaláp- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  3. ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 96. o.
  4. ↑ A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája
  5. ↑ Zalamegyei Ujság, 1936. április–június (19. évfolyam, 76-147. szám)1936-05-17 / 114. szám
  6. ↑ familysearch.org Bogyay Eleonóra keresztelői adatlap
  7. ↑ familysearch.org - Zalahaláp - római katolikus anyakönyvek - keresztelők - Bogyay Leontin
  8. ↑ familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője
  9. ↑ familysearch.org - római katolikus keresztelők - Bogyay Hermina
  10. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Bogyay Máté


Elődje:
gr. Batthyány Imre
Zala vármegye főispánja
1849. október 22. – 1861 januárja		Zala vármegye címere
 Utódja:
gr. Batthyány Imre


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogyay_Lajos&oldid=21929550”