„Patkó Bandi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nem tudni, hogy életben marad-e Patkó Bandi fája |
|||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
== Hagyománya == |
== Hagyománya == |
||
| ⚫ | [[Somogy megye|Somogy megyében]] „saját” betyárjuknak tartják. A [[Balaton]]-parti [[Zamárdi]]ban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei [[Hosszúhetény]] hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. [[1904]]-ben [[Rákosi Viktor]] ''Az én falum'' című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. ''„Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvőhelye? - Oda magam fekszem - mondá a szíves házigazda.”'' |
||
[[Kép:Barcs, Patkó Bandi fája 01.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Patkó Bandi fája]]]] |
|||
| ⚫ | [[Somogy megye|Somogy megyében]] „saját” betyárjuknak tartják. A [[Balaton]]-parti [[Zamárdi]]ban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei [[Hosszúhetény]] hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. [[1904]]-ben [[Rákosi Viktor]] ''Az én falum'' című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. ''„Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvőhelye? - Oda magam fekszem |
||
=== Patkó Bandi fája === |
=== Patkó Bandi fája === |
||
[[Kép:Barcs, Patkó Bandi fája 01.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Patkó Bandi fája]]]] |
[[Kép:Barcs, Patkó Bandi fája 01.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Patkó Bandi fája]]]] |
||
A lap 2019. november 11., 21:46-kori változata
Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő.
Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban:
- Puszta csárda két oldalán ajtó
- Oda ugrat pejparipán Patkó
- Szép csárdásné, úgy adja fel a szót,
- Látott-e már egy lovon hét patkót?
- Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,
- Négyet visel e gyönyörű állat,
- Az ötödik magam vagyok, nemde?
- Kettő meg a csizmámra van verve.
A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak (megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.).
Patkó Bandi Krúdy Gyula Valakit elvisz az ördög című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem mint a vidéket járó Alvinczi Eduárd önkéntes testőre.
Hagyománya
Somogy megyében „saját” betyárjuknak tartják. A Balaton-parti Zamárdiban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei Hosszúhetény hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. 1904-ben Rákosi Viktor Az én falum című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. „Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvőhelye? - Oda magam fekszem - mondá a szíves házigazda.”
Patkó Bandi fája
Darány és Barcs közt, 6-os főút mellett egy hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) „Patkó Bandi fája” néven ismert. A néphagyomány szerint itt, az öreg tölgy közelében állt a Rigóczi-csárda, a közeli Vásárosbécen született Patkó Bandi ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott. Mások szerint Patkó Bandi gyalogos betyár volt, ők ezt a legendát nem fogadták el.
A csaknem fél évezredet megélt fa volt 2019-ig Somogy második legnagyobb tölgyfája: magassága: 25 m, mellmagas törzskerülete: 696 cm, koronaátmérője harminc méter volt. 1942-ben védetté nyilvánították.
2019. augusztus 16-án kigyulladt; ellenőrizetlen híresztelések szerint mellé vagy a fa hasadékába égő mécsest tett valaki. A barcsi tűzoltók csaknem 23 órán át oltották; utána nagyban csonkolni kellett.[1]
Jegyzetek
Források
- Magyar néprajzi lexikon [1]